Lassan az autógyártók is kezdik elfogadni, hogy az érintőképernyős infotainment rendszerek ész nélküli alkalmazása veszélyt jelent a közúti közlekedésre, amihez persze a vásárlók negatív visszajelzéseire volt szükségük, nem pedig a szabályozás változására vagy a saját felelősségtudatuk ébredésére. A Slate összeállítása alapján ma már egyértelmű, hogy sok járművezető legalább bizonyos funkciók esetében jobban szereti a gombokat, és annak ellenére, hogy az autóipari vezetők korábban megpróbálták lepattintani az érintőkijelzőikkel kapcsolatos biztonsági aggályokat, az ügyfelek lázadozását már ők sem hagyhatják figyelmen kívül.
A lap példaként említi, hogy a Porsche fokozatosan megszüntette a Cayenne luxusterepjáró teljes egészében érintőképernyős kialakítását: bár az legújabb dizájnban továbbra is ott van a központi panel, de a sofőröknek nem kell többé szenvedniük az infotainment-alapú klímaszabályozással. Emellett más autógyártók, mint a Hyundai és a Nissan is támogatják a gombok és kapcsolók részleges visszahelyezését, sőt a Porsche anyavállalata, a Volkswagen már tavaly ősszel megerősítette, hogy a jövőben az egyszerű használhatóságra helyezi a hangsúlyt, és első körben a kormányra épített nyomógombokkal hozza vissza fizikai vezérlést.
Jó a touchscreen, csak nem mindenre
Az érintőképernyős őrület az elmúlt évtizedben látványos jele volt annak, ahogy a határvonal elmosódik az autógyártók és a technológiai vállalatok között, és nagy szerepe volt benne a Tesla majmolásának is, ahol még az ablaktörlőket is a hatalmas, táblagépszerű infotainment rendszereken keresztül kellett irányítani. Ezzel azonban az a nyilvánvaló probléma, hogy az alapvető funkciók kezeléséhez túl körülményes, miközben túlságosan elvonja a sofőrök figyelmét is. Nehéz megérteni, hogy ha ma már mindenki veszéyesnek minősíti a telefon nyomkodását vezetés közben, akkor miért nem veszélyes, ha valaki ehelyett egy iPad-hez hasonló eszközzel szórakozik.
A fizikai gombokkal ellentétben az érintőképernyők nem adnak visszacsatolást a tapintáson keresztül, vagyis nem lehet úgy keresgélni rajtuk, hogy közben a vezető az úton tartja a tekintetét. A fogyasztók mellett az autós újságírók is évek óta igyekeznek felhívni a figyelmet a visszásságra: tavaly ősszel mi is beszámoltunk egy svéd autós lap tesztjéről, amelyből kiderült, hogy egy 2005-ös, minden téren fizikai vezérléssel működő Volvo kezelőszerveinek hatékonysága messze felülmúlta az érintőképernyővel felszerelt autókét. Utóbbiak a kísérlet során átlagosan kétszer akkora utat tettek meg, amíg a vezetők végrehajtották velük ugyanazokat a feladatokat.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak