Az egyesült államokbeli pszichológusokat tömörítő American Psychological Association (APA) idén tavasszal igyekezett több mint 2500 munkavállaló bevonásával feltérképezni a dolgozók mentális egészségét, és az azokra ható esetleges problémaköröket. Mint az eredményekből világosan kiderült, a ChatGPT megjelenésével a figyelem középpontjába került mesterséges intelligencia nagyon is hatással van az emberek gondolataira, jövőképére, illetve általános közérzetére.

Szegény embert az ág is...

A válaszok alapján a munkavállalók több mint egyharmada tart attól, hogy az algoritmusok részben vagy teljesen "nyugdíjba küdik" az általuk jelenleg végzett munkaköri feladatokat. Ez önmagában nem különösebben izgalmas adat, hiszen korábbi kutatások is mutattak már ki ilyen (magasnak tekinthető) arányokat. Az APA kutatása abból a szempontból viszont különleges, hogy közvetlen párhuzamot vont az MI-félelem és az általános munkahelyi közérzet különböző aspektusai között.

Az eltérés az algoritmus miatt aggódók és az ezen nem görcsölők között szinte minden negatív témában másfél-kétszeres különbséget mutattak ki. Az MI-től tartók például közel kétharmada mondta azt, hogy stresszes a munkája, míg a másik csoportnál ez alig haladta meg az egyharmadot.

A mesterséges intelligencia miatt aggódók közül szintén lényegesen többen jelezték, hogy munkájuk negatív hatással van mentális egészségükre (51% vs. 29%), értett egyet azzal, hogy munkaadója túlságosan pozitívnak látja a munkahelyi légkört, mint amilyen az valójában (66% vs. 48%), számolt be motiválatlanságról (33% vs. 21%), vagy például zárkózott magába munkahelyén (32% vs 20%).

Az algoritmusokkal szemben egyébként a fiatalabb korosztályok, a színes bőrű munkavállalók és a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők tápláltak leginkább ellenérzéseket.

Az állandó megfigyelés sem segít sokat

Az APA felmérésének másik nagy szeletét szintén egy technológia által erősen fűtött jelenség: a dolgozók megfigyelése, folyamatos monitorozása adta. Ebben a témában szinte pontosan ugyanazok a tendenciák rajzolódtak ki. Azaz azokon a munkahelyeken, ahol nagyon erőteljes volt a munkaadói kontroll, a dolgozok sokkal nagyobb arányban számoltak be rossz közérzetről, hatékonytalanságról, stresszhelyzetről

A pszichológusokat tömörítő szervezet egyik igazgatója az eredmények kommentálásakor ugyanakkor óva intett az elhamarkodott következtetések levonásától. Szerinte ugyanis nem lehetünk biztosak benne, hogy a két fenti fókusz közül melyik volt nagyobb hatással a dolgozók mentális egészségi állapotára. Ráadásul az is elképzelhető, hogy sok esetben a folyamat fordított. Azaz egy eleve motiválatlan, rossz munkahelyi környezetben mozgó egyén vélhetően könnyebben talál fenyegetést az általa talán kevéssé ismert vagy értett technológiában.