Múlt hét pénteken első ízben hozott egy amerikai bíróság olyan döntést, amelyben az internetes platform sikertelenül érvelt a híres-hírhedt Section 230 jelentette mentességgel. Utóbbi a szövetségi Communications Decency Act részeként gyakorlatilag teljesen felmenti a szolgáltatókat bármiféle felelősségrevonás alól azzal kapcsolatban, hogy felületeiken a felhasználók mit tesznek vagy mondanak. Az érvényben lévő szabályozás egy nemrégiben életbe lépő módosítása azonban bizonyos esetekben már megkerülhetővé teszi ezt a pajzsot. Ráadásul könnyen lehet, hogy hamarosan még inkább kiszélesítik a cégek felelősségének határait.

Csúnya ügy

A cikk elején említett döntést Texas állam legfelsőbb bírósága hozta egy perben, amelyet három nő azért indított a Facebook ellen, mert még kiskorúként a vállalat közösségi felületein és kommunikációs csatornáin keresztül hálózták be bűnözők, akik a lépre csalt áldozataikat később prostitúcióra kényszerítették. A vádak szerint a cég hanyagsága és nem megfelelő intézkedései miatt vált lehetővé internetes platformjain a szexuális kereskedelem. A felperesek azt is állítják, hogy a Facebook profitált az áldozatok szexuális kizsákmányolásából.

A vállalatot képviselő ügyvédek természetesen még a per elején igyekeztek az egészet lesöpörni az asztalról a Section 230 paragrafusaira hivatkozva. A bíróság azonban nem osztotta a védelem álláspontját, és áldását adta a jogi folyamat folytatására. Az indoklás szerint a Facebook nem egy "törvényen kívüli senkiföldje" és ilyen durva esetekben igenis felmerülhet a felelőssége egy perben. Azt a legfelsőbb bíróság testülete is elismerte, hogy a felhasználók cselekedeteiért nem lehet elmarasztalni az internetes platformokat, ugyanakkor saját tetteiért igen, amennyiben azok emberkereskedelemhez köthetőek.

A döntést meghozó bírák emlékeztettek rá, hogy mindezt a Section 230 szövegének nemrégiben történt kibővítése teszi lehetővé. Az ugyanis pont azt mondja ki, hogy az online felületek felelősségre vonhatók abban az esetben, amennyiben szövetségi vagy állami szinten érvényben lévő, emberkereskedelemhez köthető jogszabályokat érint egy ügy. Ez a bíróság értelmezésében immár lehetőséget ad arra, hogy a lakosságot megvédhessék azoktól az internetes vállalatoktól, amelyek cselekedeteikkel vagy tétlenségükkel (tudatosan vagy szándékosan) teret engednek platformjaikon ezeknek az illegális tevékenységeknek.

A felpereseket képviselő ügyvédek vezetője nyilatkozatában elismerte, hogy még hosszú út áll előttük, ugyanakkor méltatta a testületet az "úttörő határozat" kapcsán. A Facebook részéről természetesen teljesen máshogy látják a helyzetet és a hivatalos nyilatkozat szerint mérlegelik a további lépések lehetőségeit. A vállalat azonban hangsúlyozta, hogy szexkereskedelem nem engedélyezett a Facebookon, és a társaság folytatja a harcot az irtozatós jelenség és az abban részt vevő ragadozók terjedése ellen. Mindezt az állítást némileg gyengíti, hogy a helyi lapok beszámolói szerint az egyik áldozat édesanyja az esetről részletesen tájékoztatta a vállalatot is, ám válaszra sem méltatták.

Vége a gondtalan életnek?

Bár önmagában ez az eset is elég kellemetlen lehet a Facebooknak, de ez csak egy apró szeletét képezi annak a frontnak, amelyet a vállalat, és más óriásira hízott internetes cégek ellen nyitottak politikusok és szabályozó hatóságok szerte a világban. A hazai terepként funkcionáló Egyesült Államokban még az előző elnök idején merült fel például a Section 230 újragondolása. Igaz, Donald Trump teljesen más okból vette elő a témát, de a jelek szerint ebben a dologban utódja, Joe Biden is hasonlóan eltökélt.

A big techként hivatkozott ezermilliárd dolláros vállalkozások helyzetét jól jellemzi, hogy tavaly először a Google, majd nem sokkal később a Facebook kapcsán is elindult egy olyan kormányzati indíttatású per, amelyek szélsőséges esetben akár az érintett cégek erőszakos feldarabolásához vezethetnek.

Az egyik legfrissebb történés pedig az, hogy a Szenátus asztalára került egy szerteágazó törvénymódosítási csomag, amely lényegesen megváltoztathatja azt, hogy ezek a vállalatok miként működhetnek, beleértve azt is például, hogy milyen esetekben hajthatnak végre felvásárlásokat.