Egy hazai egyetemi kutatás megkérdőjelezi azt, amit eddig feltételezni véltünk. Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a digitalizáció nem is annyira széles körű, ráadásul a gazdasági teljesítményre gyakorolt pozitív hatásai sem látszanak tisztán.

Meglepő következtetésekre jutott egy a Közgazdasági Szemlében frissen megjelent hazai tanulmány a vállalatok digitalizációs törekvéseit, és az azokkal elméletileg együtt járó pozitív hatásokat vizsgálva. A Digitalizáció és üzleti teljesítmény - hazai feldolgozóipari tapasztalatok címet viselő anyag szerzői a Magyarországon működő feldolgozóipari cégek teljesítményét, üzleti eredményeit vetették össze az általuk alkalmazott technolgiai megoldásokkal.

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Neumann János Egyetem négy munkatársa alapvetően két forrásból dolgozott. A digitalizációs adatok forrása az Eurostat Community Survey on ICT Usage and Ecommerce in Enterprises (ICT-kérdőív) 2020-as magyarországi adatbázisa, míg az üzleti teljesítmény mutatóinak számításához a mérleg- és eredménykimutatások cégszintű adatbázisa adta. (A 2020-as infokommunikációs technológiára vonatkozó ICT-kérdőíves felmérés a 10 fő feletti vállalatok 2019-es digitális erőfeszítéseiről gyűjtött információkat, így ezekben a számokban értelemszerűen még nem érhető tetten a koronavírus hatása.)

Az adatok összehasonlításához a mérleg- és eredménykimutatásokból olyan kulcsváltozókat gyűjtöttek egybe, amelyek a témával foglalkozó szakirodalom alapján összefüggésben állhatnak a digitalizációs aktivitással. A pénzügyi eredményesség mérésére például a profitabilitást és a befektetett tőke hozamát vizsgálták. A működési hatékonyság mutatói közül a készletforgás sebességét, a hatékonyság közgazdasági értelemben vett javulásának megragadására pedig a munkatermelékenységet használták.

A termelővállalatokban zajló digitalizációt különféle technológiák, technikák és konkrét megoldások alapján igyekeztek feltérképezni. Ehhez az említett ICT-kérdőívből 107 változót választottak ki, amelyeket 13 témakör szerint csoportosítottak. Utóbbiak között szerepelt többek között a 3D-s nyomtatás, az üzleti szoftverek, a felhőszolgáltatások, a robotika, a dolgok internete (IoT), de figyelembe vették az e-kereskedelemben, a közösségi médiában és az ügyfélkapcsolat-kezelésben mutatott aktivitást is.

Meglepő eredmények

Az egyes elemek között kimutatható korrelációk megléte és azok erőssége alapján a tanulmány szerzői megállapították, hogy nagy eltérés figyelhető meg az egyes digitális technológiák elterjedtségében. A témakörök közül közel kétharmados elterjedtséggel kiemelkedik az alapot jelentő IT-infrastruktúra és a sok kötelező alkalmazást felvonultató digitális adminisztrációs (köz)szolgáltatás (például elektronikus közigazgatás vagy elektronikus számlázás).

Ugyanakkor a cégek csak valamivel több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató üzleti szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a feldolgozóipari vállalatok IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat.

A gyakoriság alapján következő témakörök a cégek online jelenlétéhez kapcsolódnak. Míg a cégek 77 százalékának van weboldala, addig webshopja már csak alig több mint a tizedüknek – így jön ki a változók átlagaként a Honlap és webshop témakör 26 százalékos értéke.

Ahhoz képest, hogy mennyire sokat beszélünk róla, a felhőszolgáltatások igénybevétele és a különböző online platformok használata egészen alacsony szintet mutat: legalább egyféle cloudos szolgáltatást a cégek harmada vesz igénybe, az egyes részterületek (adattárolás, levelezés, CRM, irodai szoftverek stb.) jelenléte pedig jellemzően 10-20 százalék között alakul.

Az e-kereskedelemre jellemző, hogy a cégek 10 százaléka kap így megrendelést, és 10 százaléka rendel is így, miközben a piacterek használata nem jellemző (1 százalék).

Termelő vállalatokhoz képest különösen gyenge eredményeket hozott a dolgok internetével kapcsolatos elemzés. A gépek valamilyen összekapcsoltsága vagy távoli megfigyelése/irányítása a cégek 17 százalékánál van jelen, ám okosmegoldásokat vagy nyomon követést már jóval kevesebb mint 10 százalék használ.

A 3D-s nyomtatás a cégek szintén kevesebb mint 10 százalékánál található meg. A big data és a gépi tanulás összességében pedig csak marginálisan van jelen a szektor képviselőinél.

Kérdőjeles hatások

Az anyag legérdekesebb része viszont kétségkívüli a digitalizáció és az üzleti hatékonyság kapcsolatának vizsgálata. A szerzők eredményei szerint ugyanis nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari cégek által megvalósított digitalizációs irányok és az üzleti teljesítmények mutatói, specifikusan a működési hatékonyság és a nyereségesség szintje között.

És hogy ez miként egyeztethető össze azzal, hogy a témában készült eddigi kutatási anyagok szinte egybehangzóan pozitív teljesítményhatásokat kapcsoltak a szervezeteknél zajló digitalizációs törekvésekhez? A kutatók szerint ennek részben az eltérő megközelítésük lehet az oka, mivel korábban gyakran csak szűk mintán, illetve nem feltétlenül objektív adatokkal (például önbevallásos kérdőív, interjúk) dolgozták fel a témát. Továbbá az sem túl gyakori, hogy konkrét üzleti mutatók alapján készül el egy ilyen jellegű szakmai anyag, ezért ezek összehasonlítására sem volt túl sok kísérlet ezidáig. Végezetül regionális sajátosságok szintén befolyásolhatták a kapott eredményeket.

A hazai tanulmány szerzői ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy ettől még elképzelhető, hogy a digitalizáció magasabb fokozatával együtt jár az üzleti eredményesség javulása is, ám amennyiben így van, ezeknek a pozitívumoknak a kimutatásához hosszabb időtáv és újabb vizsgáltok szükségesek.

Piaci hírek

A jó oldalon is készülnek az MI-modellek feltörésére

A sebezhetőségek feltárásának egyik módja, amikor különféle trükkökkel próbálják rendellenes működésre bírni a mesterséges intelligenciát, és ezeket az erőfeszítéseket is az automatizálás emelheti új szintre.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.