"Ilyen magartással már korábban is találkoztunk. Nincs benne semmi újdonság. Így azt is tudjuk, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a szóban forgó piaci szereplők közül néhányan a tárgyak internetének kapuőrévé válnak, elég hatalommal ahhoz, hogy felemeljenek vagy tönkretegyenek más vállalkozásokat" – fogalmazott Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi és digitális ügyekért felelős alelnöke, miután a szervezet bejelentette, hogy átfogó vizsgálatot kezd az interneten keresztül egymással kommunikáló eszközök (IoT), ezen belül az okos elektronikai cikkek és a digitális asszisztensek területén.

A vizsgálat célja most is annak a felderítése, hogy a meghatározó gyártók és szolgáltatók megpróbálják-e felépíteni azokat az európai fogyasztók jogait sértő monopóliumokat, amelyeket a digitális gazdaság más szegmenseiben is többé-kevésbé megteremtettek maguknak. Az EB ezekkel kapcsolatban már több alkalommal szabott ki rekord összegű, több milliárd eurós bírságokat, amióta a második uniós ciklusát töltő Vestager 2014-ben átvette a versenyjogi biztosi pozíciót; a legnagyobb büntetések eddig az amerikai multikat sújtották, de felléptek mások mellett a Fiat, a Gazprom vagy a Cyprus Airways is ellen is.

Ezúttal már időben akarnak lépni

Az uniós biztos ezúttal is megnevezte az Apple Siri, a Google Assistant vagy az Amazon Alexa termékeit, mint az egész ügy központi szereplőit, de név szerint említette a Deutshe Telekom Magenta asszisztensét is az olyan technológiák között, amelyek nagy lehetőségekkel rendelkeznek, de telepítésük során érdemes lesz körültekintően eljárni. Vestager szerint ha az ilyen és hasonló eszközök piacán megmarad a nyíltság és a verseny, abból az alacsonyabb árakon, a szélesebb választékon vagy az innovatív eszközökön és szolgáltatásokon keresztül mindenki profitálni fog.

A probléma ebben az esetben is az, hogy az egyensúly általában igen törékenynek mutatkozik a digitális piacokon. Az Európai Bizottság éppen ezért még idejében lépni akar, hogy a legnagyobb iparági szereplők ne kerülhessenek olyan domináns helyzetbe, mint más szegmensekben. A büntetések sokszor bizonyulnak elkésett intézkedésnek, miután egy-egy társaság meghatározó módon eltorzította valamelyik piaci területet. Vestager már korábban is "ragadozó viselkedésnek" nevezte a Big Tech vállalatok gyakorlatait, ez ellen pedig olyan keretrendszer meghatározását tartja szükségesnek, ami meghatározza, hogyan szolgálhatják a technológiai óriások a közérdeket.

A becslések alapján az EU-ban működő okos otthoni eszközök száma az előző év végére már bőven meghaladta a 100 millió darabot, 2023-ra pedig a 180 milliós küszöböt is simán átlépheti. Ennél is nagyobb mártékben növekszik majd a piac forgalma, ami a következő négy évben akár a mostani érték négyszeresére, több mint 27 milliárd euróra bővülhet.

Az EB úgy látja, hogy mindenképpen meg kell akadályozni az egyes gyártók termékei közötti interoperábilitás szándékos elsorvasztását, ami bezárja a fogyasztókat az egyes ököszisztámákba. Az IoT teljes potenciálját ezek szerint úgy lehet kiaknázni, ha a különböző eszközök valóban kommuniklnak egymással az interneten keresztül; a túlszabályozás, a büntetések vagy a túl nagyra hízott cégek feldarabolása helyett ezen a területen is leginkább az adatok interoperábilitását, a szabványosítást és a platformsemlegesség kikényszerítését tekintené célravezetőnek.

Vizsgálják a legjobb gyakorlatokat

Ilyen kezdeményezéseket egyébként már a piaci szereplők is indítottak, bár nem feltétlenül az uniós szabályozók által elképzelt módon. Tavaly például az Amazon harminc partnerével együtt jelentette be a Voice Interoperability projektet, amelynek keretei között a Microsoft, a Sonos, a Bose és sokan mások is azon igyekeznek, hogy a felhasználók egetlen eszközön vehessék igénybe az általuk választott összes gyártó hangvezérelt szolgáltatásait. Egy másik projekt, a Connected Home over IP a Google, az Apple vagy az Amazon részvételével olyan kommunikációs szabványokat fejleszt, amelyek a költségek csökkentése vagy a biztonság erősítése mellett az eszközök együttműködését és zavartalan kommunikációját támogatnák.

Az Európai Bizottság most 400 különböző méretű céget vizsgál meg Európában, Ázsiában és Amerikában, hogy kialakítsa álláspontját azzal kapcsolatban, milyen kezdeményezések lennének igazán célravezetők az IoT piac szabályozásában. Ahogy a kommentárok kiemelik, egy hasonló felmérés vezetett ahhoz is, hogy 2018-tól a régión belül már nem lehet területi korlátozást (geoblokkolást) alkalmazni, ha valaki online filmekre, zenehallgatásra vagy sportközvetítésekre fizetett elő az EU valamelyik tagállamában. Margrethe Vestager szerint a vizsgálatok bejelentése üzenet a nagy piaci szereplőknek, hogy az európai szabályozó figyelemmel kíséri a tevékenységüket, és jobban teszik, ha az uniós versenyjogi elvekhez igazodva alakítják ki üzleti gyakorlataikat.