A digitalizációhoz sok megfizethető informatikus kellene, de kevés van belőlük, ezért drágák. Épp azok nem tudják megfizetni őket, akiknek leginkább szükségük lenne a digitális transzformációra.

Az uniós tagállamok digitális érettségét mérő DESI (Digital Economy and Society Index, Digitális Gazdaság és Társadalom Index) rangsorában Magyarország kibérelte a 22. helyet. Ennél csak 2020-ban sikerült (eggyel) jobb helyre kerülni a rangsorban. De a helyezésnél is fájdalmasabb, hogy az ország a legutóbb mért 43,8 pontjával jelentősen elmarad az uniós átlagtól (52,3) – és akkor még nem is említettük, hogy a listavezető Finnországnak 69,6 pontja lett 2022-ben.

Ahhoz, hogy Magyarország digitális érettsége javuljon, szükség lenne – többek között – a vállalatok digitális transzformációjának felpörgetésére, és nem csak a nagyvállalatokéra, azon belül is a pénzügyi szektoréra, melynek digitalizációját olyan nagyívű projektek fémjeleznek, mint az MKB Bank néhány éve villámgyorsan lezongorázott core-rendszercseréje, az OTP MI-projektje vagy a Magyar Bankholding rendszerkonszolidációja.

A változásoknak a teljes társadalmat és gazdaságot – szektortól és vállalatmérettől függetlenül – át kellene hatniuk. Ettől azonban még messze vagyunk, mert a informatikushiány olyan paradox helyzetet teremtett, hogy épp a legjobban lemaradt mikro- és kisvállalkozások képesek legkevésbé digitalizálni működésüket, derült ki egy magyar szoftverfejlesztő cég, a Neuron és az EY közös felméréséből.

A fejlesztői hiánygazdaság

Az ok mindenekelőtt a szakemberhiány, ami tovább drágítja a digitalizálást. Magyarország ebből a szempontból is nehezebb helyzetben van, mint a legalább az EU-átlagot hozó országok: csak a foglalkoztatottak 3,8 százaléka dolgozik az IKT szektorban, miközben az uniós átlag 4,5 százalék. A legkisebb vállalkozásoknak pedig nincs forrásuk arra, hogy a hiány miatt folyamatosan dráguló fejlesztőkért versenybe szálljanak a munkaerőpiacon. Pedig fontos lenne, hogy tudjanak a dobozos (vagy felhős) megoldások mellé olyan szoftvereket fejleszteni, ami azokat a funkciókat szolgálja ki, melyek megkülönböztetik őket a hasonló pályán mozgó versenytársaiktól, mondta a kutatást bemutató sajtótájékoztatón Bodrogközi László, a Neuron alapító-ügyvezetője.

A lehetőségeket egyébként jól mutatja, hogy míg a mikro- és kisvállalkozások jellemzően a 10-50 millió forintos sávot adták meg a jövőre tervezett szoftverfejlesztési kiadásaiknál, a kkv-k és a nagyvállalatok közel negyede (24 százalék) 250 millió forintot meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol – közöttük vannak természetesen azok a szervezetek is, melyek milliárdos nagyságrendben költenek a belső fejlesztői csapataikra. Utóbbi méretű vállalatok jellemzően három-négyszáz rendszert használnak, melyek 20-40 százaléka egyedi fejlesztésű. A felmérésből is kiderült, hogy messze a telekommunikációs és bankszertor költi a legtöbbet belső fejlesztésre (ezekkel az egyedi szoftverekkel lehet ugyanis közkinccsé tenni, szétteríteni a szervezetben a munkatársaknál felhalmozott domaintudást).

De mivel a szoftverfejlesztés, főleg a munkaerőigénye miatt, nagyon drága lett, így a kisebb cégek nem költenek erre, vagy ha igen, sokszor nem fenntartható módon: nem vihető tovább a fejlesztés, mert elmegy a fejlesztője, nem skálázható a szoftver stb. Bodrogközi szerint egyébként a helyzet kontraproduktív: a nagy cégek annyira be akarják biztosítani magukat, hogy a munkaerő minőségére sokszor már nem figyelnek, így a gyengébb képességű fejlesztőket is busásan megfizetik.

A válaszadók többsége (mind a mikro- és kisvállalkozások, mind a kkv-k és nagyvállalatok körében 29 százalék) a bérek miatt megnövekedett fejlesztési költségeket jelölte meg a legnagyobb problémának az IT területén. Ez egyes helyeken bérfeszültséget okoz: előfordul, hogy egy jó fejlesztő többet kér, mint amennyit a vállalat C szintű vezetője keres.

De miért is kellenek az erős fejlesztőcsapatok? Mert az egyedi fejlesztésű rendszerek sokszor az alap üzleti tevékenység szerves részét képezik. Ehhez képest egyébként mindössze a megkérdezett cégek 27 százaléka végez évente többször is üzletmenetfolytonosság-vizsgálatot, azaz nézi meg, hogy minden felétel adott-e például egy üzletkritikus rendszer üzemeltetésére. A válaszadók 8 százaléka csak kétévente, ötöde pedig még ennél is ritkábban végez ilyen vizsgálatot.

Heti egy állásajánlat

A vállalatok jellemzően alulméretezett IT-csapatokkal dolgoznak, amit egyre többen – a válaszadók közel fele (48 százalék) külső erőforrások bevonásával, bizonyos fejlesztői feladatok kiszervezésével próbál ellensúlyozni. 30 százalékuk viszont azt mondta, hogy a fejlesztésekhez olyan speciális domaintudásra van szükség, amit csak belső munkatársként lehet megszerezni, ezért el is zárkóznak a külső fejlesztők bevonásától.

Nagy probléma a fluktuáció. Ma már szinte minden fejlesztő heti rendszerességgel kap ajánlatot vagy megkeresést. Ebből a szempontból is fontos az üzletmenet-folytonossági vizsgálat, ugyanis ha egy rendszerért két ember felel, és az egyik elmegy, és őt nem sikerül gyorsan pótolni, átlagosan 3 hónapon belül távozik a másik is. Ez nehéz helyzetbe tud hozni egy vállalatot, mivel a belső fejlesztésű szoftverek dokumentációja jellemzően nagyon gyenge.

A kutatás szerint az 50 fő alatti csapatokban lényegesen kisebb a lemorzsolódás, mint a nagyobbakban. Az viszont nem meglepő, hogy ettől a kormányzati szektor és a közszféra szenved a legjobban.

Közösség & HR

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.