Különösen a lakosság és a vállalkozások digitális felkészültsége gyenge, értékelte az uniós országok digitális teljesítményét mérő indexen elért eredményt az IVSZ.

Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index (Digital Economy and Society Index, Digitális Gazdaság és Társadalom Index) rangsorában. A 22. hely azonban továbbra is azt jelzi, hogy az ország fejlettsége szinte valamennyi vizsgált területen jelentősen elmarad az uniós átlagoktól. Miközben a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúra alapvetően jó, az állampolgárok digitális készségei és a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás – értékelte a friss DESI eredményeit az IVSZ.

Kattinton a képre a nagyobb mérethez!


A 2022-es értékelés szerint Magyarország a 27 uniós tagállam között a tavalyi helyezéséhez képest egy helyet előrelépve a 22. helyen áll digitális fejlettségben, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybe vétele terén.

Van, amiben Magyarország valóban jobban teljesít

Mindezzel együtt az "ország előrehaladása az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben zajlott", állapítja meg a DESI Magyarországra vonatkozó elemzése. Ez azonban csak arra volt elég, hogy 2014-től sikerüljön elcsípni a 20-23. hely valamelyikét. Az ország 2016-ban érte el a legjobb helyezést, akkor 20. volt 28 ország között.

Az infrastruktúra tekintetében az ország az uniós átlagnál jobban teljesítők közé tartozik. A vezetékes szélessávú internet-hozzáférés penetrációja 83 százalék (uniós átlag 78 százalék), az 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya pedig jóval magasabb: 21,8 százalék szemben az EU 7,6 százalékos átlagával.

Jelentősen javult a pandémia idején az online közigazgatási szolgáltatások igénybevétele: 2022-ben a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest (EU-s átlag: 65 százalék).

Az összképet rontja, hogy az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében, hangsúlyozza az IVSZ közleménye.

Leszakadóban a magyar vállalkozások

Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában. A digitális technológiák integrációja terén Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen áll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: mindössze 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (ehhez már elég, ha egy vállalkozás pl. elektronikus számlázási megoldást használ). Az EU-s átlag 55 százalék, amit az Unió az évtized végére 90 százalékra szeretne feltornászni.

 
EU DESI 2022
Infogram

 


Az elektronikus információmegosztást (például saját online jelenlét) a vállalkozások 21 százaléka használ (EU-s átlag 59 százalék). Jelentős a lemaradás az uniós átlagtól továbbá a közösségimédia-használatában (13 vs 29 százalék),  az e-számlázás használatában (13 vs 32 százalék), valamint olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7 vs 14 százalék), a felhőszolgáltatások (21 vs 34 százalék) vagy a mesterséges intelligencia (3 vs 8 százalék).

Az online értékesítő kkv-k száma 18 százalék, ami már megegyezik az uniós átlaggal, de a határon átnyúló értékesítés végzők aránya 7 százalék (EU: 9 százalék).

Romlottak a digitális készségek...

A humán tőke tekintetében Magyarország egy helyet rontva 23. helyen áll. Ez mutatja a lakosság digitális kompetenciáit, valamint a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (EU: 54 százalék). De az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is rosszabb a 27 tagország átlagánál: IKT tanulmányokat folytató diplomások aránya 3,1 százalék (EU: 3,9 százalék), és az IKT-szakemberek aránya 3,9 százalék (EU: 4,5 százalék). A női informatikusok aránya itthon 14 százalék (EU: 19 százalék).

Piaci hírek

Forbes: egyelőre riasztóan gagyi a Meta metaverzuma

A Horizon Worlds világát népszerűsítő képek és demók eddig kiábrándítóan festenek, és az sem világos, hogy a Meta vezetői ezt ugyanúgy érzékelnék, mint az egyszeri felhasználók.
 
A felhő térfoglalása és a ransomware-támadások elszaporodása sok szervezetet rákényszerít, hogy újratervezze a mentési és helyreállítási infrastruktúráját.
A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.