Különösen a lakosság és a vállalkozások digitális felkészültsége gyenge, értékelte az uniós országok digitális teljesítményét mérő indexen elért eredményt az IVSZ.
Hirdetés
 

Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index (Digital Economy and Society Index, Digitális Gazdaság és Társadalom Index) rangsorában. A 22. hely azonban továbbra is azt jelzi, hogy az ország fejlettsége szinte valamennyi vizsgált területen jelentősen elmarad az uniós átlagoktól. Miközben a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúra alapvetően jó, az állampolgárok digitális készségei és a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás – értékelte a friss DESI eredményeit az IVSZ.

Kattinton a képre a nagyobb mérethez!


A 2022-es értékelés szerint Magyarország a 27 uniós tagállam között a tavalyi helyezéséhez képest egy helyet előrelépve a 22. helyen áll digitális fejlettségben, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybe vétele terén.

Van, amiben Magyarország valóban jobban teljesít

Mindezzel együtt az "ország előrehaladása az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben zajlott", állapítja meg a DESI Magyarországra vonatkozó elemzése. Ez azonban csak arra volt elég, hogy 2014-től sikerüljön elcsípni a 20-23. hely valamelyikét. Az ország 2016-ban érte el a legjobb helyezést, akkor 20. volt 28 ország között.

Az infrastruktúra tekintetében az ország az uniós átlagnál jobban teljesítők közé tartozik. A vezetékes szélessávú internet-hozzáférés penetrációja 83 százalék (uniós átlag 78 százalék), az 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya pedig jóval magasabb: 21,8 százalék szemben az EU 7,6 százalékos átlagával.

Jelentősen javult a pandémia idején az online közigazgatási szolgáltatások igénybevétele: 2022-ben a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest (EU-s átlag: 65 százalék).

Az összképet rontja, hogy az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében, hangsúlyozza az IVSZ közleménye.

Leszakadóban a magyar vállalkozások

Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában. A digitális technológiák integrációja terén Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen áll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: mindössze 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (ehhez már elég, ha egy vállalkozás pl. elektronikus számlázási megoldást használ). Az EU-s átlag 55 százalék, amit az Unió az évtized végére 90 százalékra szeretne feltornászni.

 
EU DESI 2022
Infogram

 


Az elektronikus információmegosztást (például saját online jelenlét) a vállalkozások 21 százaléka használ (EU-s átlag 59 százalék). Jelentős a lemaradás az uniós átlagtól továbbá a közösségimédia-használatában (13 vs 29 százalék),  az e-számlázás használatában (13 vs 32 százalék), valamint olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7 vs 14 százalék), a felhőszolgáltatások (21 vs 34 százalék) vagy a mesterséges intelligencia (3 vs 8 százalék).

Az online értékesítő kkv-k száma 18 százalék, ami már megegyezik az uniós átlaggal, de a határon átnyúló értékesítés végzők aránya 7 százalék (EU: 9 százalék).

Romlottak a digitális készségek...

A humán tőke tekintetében Magyarország egy helyet rontva 23. helyen áll. Ez mutatja a lakosság digitális kompetenciáit, valamint a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (EU: 54 százalék). De az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is rosszabb a 27 tagország átlagánál: IKT tanulmányokat folytató diplomások aránya 3,1 százalék (EU: 3,9 százalék), és az IKT-szakemberek aránya 3,9 százalék (EU: 4,5 százalék). A női informatikusok aránya itthon 14 százalék (EU: 19 százalék).

Piaci hírek

Gyors zuhanásra is fel kell készülniük a menő MI-cégek befektetőinek

A buborék kialakulása sem kizárt, de az árfolyamok gyors felfutását követően anélkül is elkerülhetetlen lesz korrekció – jósolja a Wharton School veterán közgazdásza.
 
Hirdetés

Miért szerette Bill Gates a lusta kollégákat? – A produktivitás öt új trendje az ITSM-ben

Egy konferencia, ahol a CIO-k új produktivitásjavító eszközöket és módszereket tanulhatnak. Márciusban jön a 9. META-INF Atlassian Day – nem csak Atlassian-ügyfeleknek!

Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.