Áprilisban Magyarországon is felállt a CSC és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) vállalati szolgáltatások üzletágának egyesüléséből létrejött új vállalat, a DXC Technology, melynek élére Czibók Zoltánt nevezték ki. Czibók előtte mintegy húsz évet dolgozott a HP-nál. (A magyar folyamatokról itt írtunk.)

Márkafüggetlenként indulhatnak

A HPE és a CSC tavalyi tárgyalásakor még az volt a terv, hogy a CSC nevet viszi tovább a közös vállalat. De mit takar a DXC – kérdeztük az ügyvezetőt. Mint mondta, erre az ügyfelek is rá szoktak kérdezni. A három betű azonban nem rövidítés, hanem egy jelképrendszer, ami azt kívánja szimbolizálni, hogyan tudnak a hozzájuk forduló cégeknek segíteni a digitális transzformációjukban. A D jelentheti a digitalizációt, az X a cég multiplikátor szerepét szimbolizálja, amivel megsokszorozza a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket, a C pedig – kinek ahogy tetszik – lehet a change, vagyis a változás, de lehet a client, vagyis az ügyfél is.

A DXC Technology esetében az alapítói 1+1 sem egyszerűen kettő, hanem egy teljesen új, márkafüggetlen üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás. A 16 kiemelt üzleti partner közül csak egy a HPE, mellette ott van a hardver- és a szoftverpiac valamennyi meghatározó cége, például az SAP, a Microsoft, a ServiceNow, de az IBM és a DELL/EMC is.

Fókuszban a konzultáció és a BPS

Az egyesítés fontos kérdése volt a két cég portfóliójában lévő átfedések kezelése. A HPE-től jöttek azok a klasszikus elemek, amiket a HPE nagyvállalati szolgáltatások üzletága vitt, a CSC portfóliójából származik a többi elem. "Az egyszerűsítések után a konzultációs, rendszerintegrációs, outsourcing projekteket visszük tovább" – mondta Czibók Zoltán.

A konzultáció minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap, de hasonlóan fontos az üzleti folyamatok kiszervezésére a BPO-ra épülő BPaaS (BPO as a Service). A klasszikusok közül nagy figyelmet kap a big data, az analitika, a felhőszolgáltatások is, valamint minden, ami az ügyfelek alkalmazás környezetéhez kapcsolódik, például az alkalmazásintegráció, a modernizáció, a vendorkonszolidáció és az alkalmazásoutsourcing.

A társalapító CSC jogilag létezik ugyan Magyarországon is, de értékesítési tevékenységet nem folytat. A DXC mégis megörökölt tőle olyan multinacionális ügyfeleket, amelyeket a CSC korábban más országból szolgált ki. Ezek főleg a banki és biztosítói szektorban tevékenykednek. A DXC-nél a pénzintézeti szektor teljesen új ágazatként jön a képbe, és az ügyvezető szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy előbb vagy utóbb meg fognak jelenni a hazai biztosítói piacon is.

A CSC csoportnak erős egészségügyi kompetenciája is van, ezért már vizsgálják azt is, hogyan illeszkedhet az a magyar DXC-hez. Az ügyvezető nagy szabadságot kapott abban, hogy milyen szektorokra koncentráljon a magyar leányvállalat. Ezt arra vezeti vissza, hogy a hazai és általában a régióbeli piacok jelentősen eltérnek a fejlett nyugat-európai országokéitól.

Ma már jóval nehezebb bármit is eladni

Czibók Zoltán szerint a DXC nagy pozitívuma, hogy a korábbi cégeknél tapasztalt bonyolult szervezeti felépítéssel szemben itt az anyavállalati hierarchia letisztult, kellően lapos, ami gyorsítja a döntési folyamatot. Az új cég egyébként kiválásos jogutódlással jött létre. Tavaly decemberben jött létre az Enterprise Service Magyarország (ESM) Kft-, amelybe átvitték az az összes ügyfelet és alkalmazottat. Az ESM akkor még a HPE tulajdonában volt, és áprilistól reprezentálja a DXC-t Magyarországon. A CSC Magyarország egyelőre jogilag önálló, de várhatóan szintén beolvad az új cégbe.

A DCX világméretekben jelenleg 140 ezer főt foglalkoztat, éves árbevétele 25 milliárd dollár. Magyarországon sem számít kis vállalkozásnak. Az elődvállalatoktól 6 telephelyet örökölt, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az ezer főt. "Egyre több a munka, hiszen nemcsak Magyarországot szolgáljuk ki. Az árbevételünk kétharmada exportból származik. Ehhez most még elegendő a létszám” – mondta az ügyvezető.

A portfólió preferált részeiben pre-sales konzulenseket is alkalmaznak, akiknek sokszor már nem az informatikai vezetőkhöz (CIO) kell becsengetniük, hanem az üzleti menedzsmenthez, a vezérigazgatóhoz, a pénzügyi és operatív vezetőhöz. Ugyanakkor Czibók szerint a CIO szerepe nem lett kisebb, csak sokkal bonyolultabb.

És hogy miért van szükség a pre-sales szintre? Az ügyvezető szerint a képlet viszonylag egyszerű: most már jóval nehezebb bármit eladni az IT-piacon, az erőforrások is szűkösebbek lettek, a piac is egyre érettebb. Egy nagyvállalat ma már nem fog bele egy beruházásba komoly üzleti számítások nélkül, ráadásul az informatika ezekben a projektekben sok esetben már csak a sor végén van.

Emellett a legtöbb megoldást nem kell megvásárolni, hiszen felhőből, szolgáltatásként is igénybe lehet venni. "Magyarországon persze még nagyon vegyes a kép. Találkozunk olyan céggel, amely megnevezi, hogy milyen konkrét terméket és/vagy szolgáltatást akar magának, de vannak olyan vállalatok is szép számmal, melyek már üzleti problémájukra keresnek megoldást, és ahhoz a konkrét termékek és szolgáltatások kiválasztását a szállítóra bízzák.”

A magyar szolgáltatói piacon keresik azokat a réseket, melyekre be tudnak törni. Czibók szerint az, hogy a már említett pénzintézeti és egészségügyi szektorban erősítenek, már szinte eldöntött tény. Emellett a vállalatnál fut egy globális trendvizsgálat, amelynek a magyarországi eredményéből is szeretnének meríteni.

Magyarországon a vállalati szolgáltatásokban nagy a verseny, ráadásul ma már két olyan szereplő is van, a T-Systems és az Invitel, melyek komplex infokommunikációs vagy távközlési szolgáltatást is bele tudnak csomagolni az ajánlataiba. "SIM-kártyát biztosan nem fogunk árulni, bár elvileg megtehetnénk, a távközlési szektorban viszont mi sem vagyunk kezdők. Két nagy piaci szereplőnél már ott vagyunk, melyeknél az alkalmazásvilág közelében tudunk igazán hasznosak lenni" – mondja az ügyvezető.

Reaktiválni kell az idősebb szakembereket

Mint sok más hasonló informatikai cég, az ESM is küzd a szakemberhiánnyal, sok pozíciót hirdettek meg országszerte. Java programozót, tanácsadót és közműiparhoz értő projektmenedzsert egyaránt keresnek. A tehetséges fiatalokat már az egyetemekről igyekeznek elcsábítani. A tapasztalt szakembereknél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy a megfelelő jövedelem mellett izgalmas feladatokat is kell kínálni, mert ma már nem minden a fizetés. A szeniorságot azonban nem életkorhoz, hanem minősítésekhez, vizsgákhoz, tapasztalatokhoz kötik. Emellett látnak lehetőséget a régi szakemberek reaktiválásában is, akiknek az átképzésével érdemes foglalkozni.

A cégnél egyébként ösztönzik a szervezeti egységek közötti mozgást is. Segítik az ehhez szükséges ismeretek megszerzését, de a pozíciót váltónak el kell fogadnia, hogy az új területen nem számít egyből top szakembernek. Ugyanakkor nem lehet kezdőnek sem tekinteni, hiszen benne vannak a kilométerek, a sebesség meg a lojalitás, és ezek rengeteget érnek. "Személy szerint nagyon hiszek ebben, de egyelőre vegyesek a tapasztalataim. Az idősebbekben kevés a nyitottság. Pedig nem jó becsontosodni egy adott területen, főleg egy ilyen gyorsan változó iparágban, mint az informatika.”

Czibók Zoltán szerint országos szinten is megérné mélyebben foglalkozni ezzel a problémával. Mint mondja, manapság már a gyerekeknek sem azt a kérdést kell feltenni, hogy "mi leszel, ha nagy leszel?", hanem hogy "hány szakmád lesz, mire felnősz?"