A Kormányzati Tájékoztatási Központ május végén jelentette be a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felállítását, amely az akkori közlemény szerint ernyőszervezetként terelné közös platformra a hazai digitalizációs folyamatokat. Kiderült, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt működő ügynökség az egyes minisztériumoktól is feladatokat vesz majd át, a DMÜ létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá pedig Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatóját nevezte ki, aki július óta az ügynökség igazgatósági elnökekeként dolgozik.

Szeptember 1-jével hét gazdasági társaság, ezzel közvetett módon tizenegy állami cég került a Miniszterelnöki Kabinetirodától a DMÜ tulajdonosi joggyakorlása alá, amely ezáltal a korábbi széttagoltsághoz képest jórészt egymaga felügyeli felügyeli a kormányzati informatikát, az e-közigazgatási rendszerek üzemeltetését és a kapcsolódó fejlesztéseket. A holdingszerű sruktúra alá tartozik például a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és annak vállalatai, de Guller Zoltán felügyeli a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ) mint költségvetési szervet is.

A DMÜ feladatai között szerepel az ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása, a szabadon választható digitális állampolgárság megteremtése, az akár magáncégekkel együttműködésben megvalósított felhőszolgáltatások, az adatalapú kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal megvalósítása vagy az ügyfelek logikájára alapuló front-end fejlesztések. A miniszteri biztos egy hétfői háttérbeszélgetésen arról is beszámolt, hogy április óta zajlik az állami informatikai terület átvilágítása, amelynek során sok párhuzamosságot és összesen 32 darab stratégiai dokumentumot azonosítottak az érintett szervezeteknél.

Egy stratégia mind fölött

A cél ezzel szemben az lenne, hogy egyetlen stratégiai dokumentum készüljön az általános kormányzati informatikai stratégiáról, és ennek megfelelően vegye kezdetét a legalább 5 ezer embert és 1300 alkalmazást felvonultató kormányzati IT átalakítása. (Érdemes megjegyezni, hogy a NAV-ra, az Államkincstárra vagy az egészségügyi rendszerekre jelen állás szerint nem vonatkozik a DMÜ által képviselt központosítás.) Guller Zoltán az említett átvilágítási folyamatot december 31-ig zárná le, kialakítva az elengedhetetlenül szükséges a szakmai konszenzust az alapvetésekben.

A miniszteri biztos a zászlóshajó projektek között első helyen emelte ki a digitális állampolgárság bevezetését, ami ebben az esetben az azonosíthatóság és a fizikai térben működő lehetőségek teljes átültetését jelentené a digitális platformra. Egyszerűbben fogalmazva a DMÜ azt valósítaná meg, hogy a kormányzati ciklus végére mindenki el tudja intézni a lehetséges hivatalos ügyeit egy mobiltelefon segítségével, a digitális állampolgárság elfogadását pedig a megfelelő partnerekkel egyetértésben, az állami és a magánszektorban is a megfelelő jogszabályokkal kényszerítenék ki.

A Digitális Magyarország Ügynökség programja sok hasonlóságot mutat azzal a tizenkét évvel ezelőtt kiadott Digitális Megújulás Cselekvési Tervvel, amelynek előszavában az időközben megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Nyitrai Zsolt is a kormányzat alapvető működéséhez szükséges belső IKT-kapacitás kialakításáról írt a széttagolt rendszerhez képest logikusabb szervezeti keretek megteremtésével és az egyes intézmények vagy állami vállalatok közötti párhuzamosságok megszüntetésével. A DMÜ mostani előkészítő munkája mindenesetre az év végén lezárul, és január elsejétől a kezdeti tervek a végrehajtás szakaszába léphetnek.