Rajtuk kívül is sokan kutatják a technológiát, ami képes lenne megoldani a háború vagy más katasztrófák sújtotta helyek és a távoli régiók áramellátását.
Hirdetés
 

Legutóbb tavaly novemberben számoltunk be róla, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) demonstrálta annak az elképzelésnek a megvalósíthatóságát, hogy lehetséges volna az űrből, értelemszerűen vezeték nélkül energiát sugározni a Földre, ami a felszíni napelemrendszerekhez képest folyamatos és nagyobb hatékonyságú energiaszolgáltatást biztosíthatna. A Föld körüli pályára állított napelemeket és az energia mikrohullámokkal történő átvitelét az ESA mellett a NASA, az amerikai haditengerészet, a brit Space Energy Initiative, a japán űrügynökség, egyetemek és magáncégek is vizsgálják, a legjobban pedig a The Register akkori összeállítása alapján a kínaiak álltak a kutatásokkal, akik már 300 méteren lebegő léggömbökkel tesztelték a földi vevőegységek képességeit.

A lap szerdán újabb előrelépésről számolt be, amennyiben a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatóinak állítólag sikerült egy pályán lévő műholdról energiát továbbítani egy földi vevőegységre. Ehhez egy januárban felbocsátott, Space Solar Power Demonstrator (SSPD-1) néven hivatkozott műholdat használtak a Caltech Space Solar Power Project (SSPP) első technológiai prototípusaként, a nem ionizáló (vagyis sejtkárosodást sem okozó) frekvencián mikrohullámokat pedig képesek voltak a célpontra irányítani ahelyett, hogy minden irányba sugároztak volna, a katonai radarrendszerekhez hasonló technológiák alkalmazásával. A vevő a Caltech egyik pasadenai laboratóriumának a tetején kapott helyet, elsőségük pedig akkor sem vitatható el, ha egyelőre kis mennyiségű energiáról volt szó.

Ez az elmélet, most jöhet a gyakorlat

A The Register az SSPP társigazgatóját idézi, akinek tudomása szerint ilyesmit még még drága, merev szerkezetekkel sem demonstrált senki, az egyetem kutatói azonban egyből rugalmas, könnyű struktúrákkal és saját integrált áramköreikkel értek el eredményeket. A földi kísérleteket követően ezek szerint kiderült, hogy az alkalmazott megoldás az ürben is működőképes, jövőbeni céljuk pedig olyan műholdas konstelláció telepítse lesz, ami az egész bolygón oda sugározhat energiát, ahol arra a legnagyobb szükség van, mert nincsen megbízható áramellátás. Mindez persze azt feltételezi, hogy a rendszer hatékonyságát odáig kell növelni, ahol már megéri azt működtetni. A tudósok szerint mindenesetre lényeges, hogy ehhez földi energiaátviteli infrastruktúrára sem lesz szükség.

Az űrből származó napenergiában elvileg az a nagy ötlet, hogy mindig rendelkezésre áll, nincs kitéve a nappalok és az éjszakák, az évszakok vagy a felhőtakaró változásainak, így az SSPP szerint fajlagosan nyolcszor hatékonyabb lehet a földi napelemeknél. Az ESA ugyanakkor azzal számolt a napkollektoros műholdakra vonatkozó tanulmányában azonban úgy számolt, hogy azoknak minimum egy kilométeres átmérőjűnek kell lenniük egy atomerőmű teljesítményének eléréséhez, a hozzájuk tartozó vevőegységek pedig ennél is tízszer nagyobb területet foglalnának el. A hasonló mennyiségű energiát termelő napelemparkokhoz képest ez még így sem számít soknak, de a beszámoló alapján úgy tűnik, hogy az SSPP-nek egyelőre a sikerek ellenére is szerényebb célokat kell kitűznie.

A kép forrása: caltech.edu

Piaci hírek

Az OpenAI-nál kötött ki az OpenClaw megalkotója

Peter Steinberger azért csatlakozik a ChatGPT fejlesztőjéhez, mert ott ugyanúgy gondolkodnak a jövőről, ahogy ő. A néhány hét alatt világhírűvé vált OpenClaw a tervek szerint megmarad nyílt forráskódú projektnek.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.