A The Telegraph csütörtökön számolt be a brit külügyminisztérium szerda esti hivatalos közleményéről, amely szerint a kormány kibervédelmi központja (NCSC) tizenkét olyan csoportot azonosított a kibertérben, amelyet a GRU-val, vagyis az orosz katonai hírszerző szolgálattal hoz összefüggésbe. Ezek a nem feltétlenül szervezetileg, hanem a tevékenységek és technológiai sajátosságok alapján meghatározott szereplők összesen hat, 2015 és 2017 közötti támadásvagy kampány mögött állnak, amelyek az NCSC szerint "nagy biztonsággal" a GRU-hoz kapcsolódnak, és amelyekért a brit kormányzat szélesebb kontextusban a Kremlt teszi felelőssé.
A közlemény ezeket a csoportokat (APT 28, Fancy Bear, Sofacy, Pawnstorm, Sednit, CyberCaliphate, Cyber Berkut, Voodoo Bear, BlackEnergy Actors, Strontium, Tsar Team, Sandworm) jelöli meg a fél Ukrajnát lebénító, de európai és orosz üzleteket is érintő támadások felelősének. Emellett ugyanezeket sejti az amerikai Demokrata Párt vagy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szervereinek feltörése mögött, de az összesen hat csoportba sorolt akciók között van egy brit tévéadónál végrehajtott adatlopás is. A közleményben Jeremy Hunt brit külügyminiszter kijelenteti: ezek a kibertámadások nem szolgálnak semmilyen indokolt nemzeti érdeket, ehelyett világszerte befolyást gyakorolnak az emberek hétköznapi életének zavartalanságára, még arra is, ahogy kedvüket lelik a sportban.
Ennél világosabbak nem is lehetnének
Szerinte a GRU akciói nem csak botrányosak, de válogatás nélkül vesznek célba mindenkit; ez a viselkedési minta arra utal, hogy a szervezet a nemzetközi szabályok és normák figyelmen kívül hagyásával akar működni, miközben büntethetetlennek tartja magát, és nem számol a következményekkel. Hunt világosnak nevezi a brit kormány üzenetét: szövetségeseikkel együtt fel fogják tárni a GRU kísérleteit a nemzetközi stabilitás aláaknázására, és válaszolni is fognak a felelőtlen kibertámadásokra. A közlemény külön kiemeli, hogy az akciók számos ország – köztük maga Oroszország – nagy számú polgárát érintették, és a nemzetközi törvények megsértése mellett komoly károkat okoztak az egyes nemzeti gazdaságoknak is.
A GRU-t ennél jóval több incidenssel is összefüggésbe hozták már, az amerikai elnökválasztás mellett például a francia elnökválasztás vagy a brexit-szavazás. illetve egy francia tévécsatorna elleni kibertámadás kapcsán is. A bili mégis Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésével borult ki, miután a gyilkossági kísérlethez használt katonai idegméreg-hatóanyagnak két brit állampolgár is áldozatául esett, sőt egyikük a kórházba szállítását követően meg is halt. A tavasszal Angliában végrehajtott merénylet elkövetőit azóta a GRu tisztjeiként azonosították, Theresa May miniszterelnök pedig szeptember elején egy indulatosnak nevezhető parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy fényt derítenek a GRU tevékenységeire, felfedve a szolgálat módszereit.
Bár a kormányzati közleményben felsorolt ügyeket számos forrás – köztük az amerikai titkosszolgálatok – már eddig is az rosz katonai hírszerző szolgálathoz kötötte. Az, hogy a brit kormány most hivatalosan is a GRU-t (vagyis már nem általában Oroszországot) teszi felelőssé, a The Telegraph forrásai szerint annak a stratégiának a része, amely a szervezet tevékenységének aláásását és alapvető visszaszorítását célozza. A britek egyébként nem csak az oroszokat vádolták meg az országot érintő, állami hátterű kibertámadásokkal: tavaly Észak-Koreához és Iránhoz, közvetve pedig Kínához is kapcsoltak ügyeket, egyetemeket és tanácsadó szervezeteket célzó támadások, illetve zsarolóvírusok terjesztése miatt.
Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak