Az ötlet Szingapúrból jön, és ez csak az első lépése a városállam 3D nyomtatásra alapozott additív építészeti ökoszisztémájának.

Szingapúriak 3D nyomtatással épített olcsó illemhelyekkel javítanának India súlyos higiéniás helyzetén – írja a Free3Dee blogja. A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS – National University of Singapore) nemrégiben létrehozott egy épületnyomtatási laboratóriumot, ahol Szingapúr legnagyobb betonnyomtatója is helyet kap. Ezen készülnek majd speciális betonból azok az illemhelyek, amelyeket India sűrűn lakott, ám kommunális infrastruktúrával gyengén ellátott területein állítanának fel.

A terv a Hamilton Labstől származik. A 3D nyomtatás építészeti alkalmazását is kutató szingapúri startup az egyetem additív gyártási központjával és az additív gyártási technológiában érdekelt cégeket összefogó klaszterrel (NAMIC – National Additive Manufacturing Innovation Cluster) együttműködve még tavaly év végén kezdett bele az ötlet megvalósításába.

Nem csak egy kísérlet

Az, hogy az építészben is van helye az additív gyártásnak, nem újdonság. A módszerrel, melynek során a tárgyakat rétegek hozzáadásával (azaz 3D nyomtatóval) állítják elő különböző anyagokból, számos helyen kísérleteznek. (Egy hollandiai projektről, melyben különleges hídszerkezetet építenek 3D nyomtatással, lapunk is beszámolt.) Szingapúrnak azonban ezt is sikerült új szintre emelnie.

A szingapúri egyetem július elején indított az AM.NUS Construction 3D Printing programot, hogy felgyorsítsa a technológia elterjedését az építőiparban. A program keretében környezetbarát nyomtatóanyagokat kutatnak, és olyan eljárásokat dolgoznak ki, melyekkel gyorsan meg lehet oldani épületszerkezetek tömeges gyártását. (Mielőtt valakinek a rossz emlékű házgyári panelek jutnának eszébe: a 3D nyomtatás nem csak arra ad lehetőséget, hogy gyorsan lehessen létrehozni épületeket, hanem arra, is, hogy a terveket az adott környezethez lehessen igazítani.)

A szingapúri elképzelés azonban nem áll meg itt: a programban bevonnak ipari szereplőket is, hogy ki lehessen alakítani egy működő 3D épületnyomtató ökoszisztémát.

India lesz a kísérleti terep

És miért Indiában kísérleteznek? A kontinensnyi országban évente 300 ezren halnak meg a higiéniás körülmények elégtelensége miatt, ezért az indiai kormányzat hirdetett egy programot, hogy 2019-ig korszerű, zárt mellékhelyiségek telepítésével javít a helyzeten. A program azonban nagyon lassan halad a kézimunka-igény miatt. A Hamilton Labs és az egyetem számára viszont ez kitűnő kísérleti terep, hiszen viszonylag kompakt és kisméretű építményeket kell létrehozni. A szingapúriak módszerével egy ilyen egység kevesebb mint öt óra alatt elkészül. Más technikával ehhez egy egész nap kell. A nyomtatás ráadásul 25 százalékkal olcsóbbá is teszi az egységeket.
 


A WC-k tizenkét modulból állnak, mert így sokkal egyszerűbb a szállítás. A teljes szerkezetet a helyszínen állítják össze.

Bár a projekt humanitárius céllal indult, egyben anyagkutatási kísérlet is. A beton stabilitását ugyanis nem a hagyományos vasbeton szerkezet biztosítja, hanem egy polimeralapú adalékanyag. A projekt egyébként nagyon zöld: bár kezdetben újrahasznosított cementkeveréket használnak, a következő fázisban környezetbarátabb kötőanyagot szeretnének alkalmazni.

Piaci hírek

Jobb lesz attól a Claude, hogy kódjának 80 százalékát a Claude írja?

Igen, jobb lesz, hatékonyabb lesz – ám ez nem lesz ingyen. Az IT-irányítás, a biztonság, a megfelelés és a csapatkohézió is megszenvedheti.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.