Tudna mesélni arról a NASA, mennyit fejlődött az űrkutatás három évtized alatt. De nem csak a kilövési eszközök, űrhajók, műholdak, szondák és a végtelen teret pásztázó távcsövek frissültek ezen időszak alatt, hanem végbement egy legalább ilyen fontos, az amerikai űrhivataltól független folyamat: gyökeresen megváltozott a programozási módszertan.

Ki ért a Fortranhoz?

A NASA viszont nem szívbajos szervezet, még gond nélkül használnak harminc évvel ezelőtti kódot is. Illetve azért nem teljesen gond nélkül: a három évtizede munkába állított Fortran programokra ráférne némi teljesítménynövelés. Ez azonban ma már csak nagyon nehézkesen valósítható meg, mivel az ehhez a programozási nyelvhez értők többsége már vagy nyugdíjba ment, vagy legalábbis más területen, más programnyelven dolgozik.

Érzi ezt a NASA is, ezért komoly, 15 ezer dolláros pénzköteget lengetett be High Performance Fast Computing Challenge (HPFCC) kezdeményezésének bejelentésekor. A sajnos csak amerikai programozókra kiírt kihívás lényege, hogy a hivatal Modern Fortranban írt FUN3D modellező alkalmazását a jelenlegi tempónál jóval gyorsabbra kell feltornászni. A NASA minimum tízszeres sebességnövekedést szeretne látni a Pleiades szuperszámítógépén futó program esetében, de kiírásuk szerint a tízezerszeres ugrás sem elképzelhetetlen. Az ugyanakkor feltétel, hogy eközben egyáltalán nem csökkenhet a szoftver által adott eredmények pontossága.
 

Minden geek erről a megbízatásról álmodik, legalábbis az amerikai űrkutatási hivatal reményei szerint. Ha igazuk van, és találnak olyan jelentkezőket, akik képesek megfelelni a feladatnak, akkor annak köszönhetően a digitális folyadékdinamikai modellek létrehozása és a lehetséges repülőgép-kialakítások tesztelés előtti elemzése kaphat nagy lökést.

Nyugdíjas programozók
A hetvenes-nyolcvanas években rengeteg rendszert építettek a COBOL nevű programnyelv segítségével a pénzügyi szektorban és az állami rendszerekben. Ma már viszont alig találni olyan szakembert, aki konyítana ehhez a kritikus rendszerekre szabott nyelvhez.

Pedig világszerte napi 3000 milliárd dollár (!) tranzakció folyik keresztül rajtuk: folyószámla-kezelés, kártyarendszer, ATM-hálózatok, hitelezési szolgáltatások stb. kötődnek hozzájuk.

A COBOL-programozók iránti igényt lovagolta meg egy amerikai cég, a COBOL Cowboys. Alkalmazottainak zöme nyugdíjas; elsősorban pénzintézeteknek dolgoznak, és nem is kis pénzért - egy COBOL-programozó órabére a 100 dollárt is meghaladja. Sokan mégis inkább ezt fizetik ki, mint a rendszer cseréjét, mert a szakember-bérlésnél nagyságrendekkel többe kerülne.

Apró lépésekkel

És hogy hol lehet gyorsítani a NASA programján? Az amerikaiak szerint például egy szubrutin átírása néhány milliszekundummal gyorsabb számítást eredményezhet, de ha egy gyakran – futtatásonként akár sok százezerszer - használt szubrutinról van szó, akkor az összkép drasztikusan javulhat. A kihívásra benevezők közül az első és a második helyezett 15 és 10 ezer dolláros jutalmat kap, de az általános optimalizálási javaslatokat is honorálja majd a NASA.

Egyes elképzelések annyira összetettek, hogy még a leggyorsabb szuperszámítógépek számára is nehéz a modellek valós időben történő elemzése, árulta el Michael Hetle, a TACP programvezetője. Hetle szerint ezért itt az ideje optimalizálni a régi kódokon, annak érdekében, hogy a NASA technológiája szintet léphessen.

Június 29-ig bárki számára elérhető a feladat, amennyiben elmúlt 18 éves és amerikai állampolgár. Ezzel sajnos számos nagyszerű, nemzetközi téren elismert szakember kiszorul a lehetőségből, az amerikaiak viszont megússzák a nemzetbiztonsági átvilágítás szükségességét. A győzteseket augusztus 9-én jelentik majd be.