Az internetre csatlakozó eszközök száma már évekkel ezelőtt meghaladta az online kapcsolattal rendelkező emberekét, azonban a technológiai fejlődés és a változó felhasználási szokások nyomán az okos eszközök és hálózatra kapcsolt szenzorok áradata csak mostanában válik diszruptív trenddé. A tárgyak hálózatának, vagy sutábban a dolgok internetének is nevezett internet of things (IoT) olyan környezetet jelent, amelyben az alapvető használati cikkek – a háztartási gépek, az autók, a biztonsági kamerarendszerek vagy akár a bébiőrök – is az internetre kapcsolódva küldenek és fogadnak adatokat.

Öt év alatt az ötszörösére növekedhet

A Gartner nemrég közzétett előrejelzése szerint jövőre az ideinél 30 százalékkal több, összesen 4,9 milliárd adatkapcsolatra képes tárgyat használunk majd világszerte, amelyek száma azonban 2020-ra (valamivel több mint öt év múlva!) a 25 milliárdot is meghaladhatja. Eszerint már valóban a küszöbön áll a tárgyak hálózatának konzumerizációja, ami a hétköznapokba is elhozza a high-tech gyártóüzemekben hosszú évek óta jól ismert és felhasznált technológiákat. Ezt a növekedést ábrázolja a Statista alábbi grafikája:

Az IoT közkeletű felhasználására már most is számos példát találhatunk: ilyenek mondjuk a Google által januárban 3,2 milliárd dollárért felvásárolt Nest okos termosztátjai, az energiamegtakarítást is elősegítő okos közvilágítás. A Gartner szerint azonban tényleg csak évek kérdése, hogy bizonyos szintű konnektivitás a hétköznapi használati tárgyakban is alapvetővé váljon – ennek egyik megnyilvánulása az okostelefonok távirányítóvá alakulása, hogy a hűtőszekrénytől a a mosógépen át a lámpákig ezzel az eszközzel kapcsolgassuk és programozzuk az otthoni elektronikai eszközöket.

Ennyire azért nem lesz egyszerű

Az IoT kapcsán arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az új trend soha nem látott veszélyeket hordoz magában. Az ilyen eszközök tervezői sokszor a legalapvetőbb biztonsági szempontokat sem veszik figyelembe, a felhasználók gondatlansága pedig közhelynek számít, így a hálózatra kapcsolódó használati tárgyak tömeges terjedése óriási biztonsági kockázatokat hordoz. A sofőr nélküli autókra leselkedő veszélyeket mindenki el tudja képzelni, de akadnak kevésbé kézenfekvő fenyegetések is, mint például az intelligens mérőrendszerekből kiinduló támadások a közművek ellen.

A biztonság problémája persze csak egy a számtalan akadály közül, amelyek jelenleg útját állják az IoT technológiák rohamos terjedésének. Van, aki szerint egyelőre nem aktuális, hogy a tárgyak hálózatában valóban megvalósuljon az általános és tényleg értelmes konzumerizáció. Októberi szakértői cikkünkben például Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója hűti le a kedélyeket, aki számtalan érvet és példát vonultat fel azzal kapcsolatban, hogy az IoT miért nem akkor és miért nem pont úgy jelenik majd meg a mindennapokban, ahogy azt a lelkes futurológusok megjósolják.