Nem csupán en bloc az informatikai területről hiányzik sok millió munkavállaló. Az IT-nak van egy különösen fontos területe, amely még inkább megérzi a szakemberek elégtelen számát. 2022-re már 1,8 millió, informatikai biztonsági témákban jártas alkalmazott hiányát fogja nyögni a gazdaság, ami nem hogy csökkenést, de 20 százalékos növekedést mutat a 2015-ös helyzethez képest. Bár a tendencia lassan megváltozik, a Felvi.hu adatai szerint például a hazai felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése alól is kivételt jelentenek az informatikai szakirányok, a problémára egyelőre nem látszik gyors megoldás.

Legutóbb a Frost and Sullivan 2017-es Global Information Security Workforce Study tanulmánya világított rá az aggasztó helyzetre. A kutatás során 170 ország különböző vállalatainak vezető beosztású alkalmazottaival beszéltek, akik jelentős részben, 40 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 15 százalékkal bővíteni akarják a következő öt év során a cég IT-biztonsággal foglalkozó szakembereinek létszámát.

Évről évre rosszabb a helyzet

A kiberbiztonsági szakértők szerte a világon a fenyegetések folyamatos fejlődésével szembesülnek, és azzal, hogy egyre nehezebben lehet kézben tartani a dolgokat – vonja le a nyilvánvaló következtetést a Frost and Sullivan jelentése, amely szerint a vállalatokat, oktatási szervezeteket és kormányzati hivatalokat érintő támadások egyaránt csökkentik az intézményekbe vetett bizalmat.

Az olyan fogyasztói termékek megjelenésével, mint a viselhető eszközök és önvezető autók, illetve a kritikus infrastruktúrát – például erőművek, forgalomirányító rendszerek - kezelő rendszerek egyre növekvő számú csatlakozásával új fenyegetésekkel kell szembenézni a magánszféra, a közbiztonság és a gazdasági stabilitás területén, fogalmaz a Global Information Security Workforce Study.

Éppen ezért aggasztó, hogy a felmérés válaszadóinak kétharmada nem rendelkezik elegendő, megfelelő tudás birtokában levő IT-biztonsági szakemberrel, Európa pedig ebben a tekintetben éppen a globális átlagot hozza 66 százalékkal. Márpedig, ahogy fent említettük, a veszélyek csak egyre összetettebbé, kritikusabbá válnak, így a jövő tekintetében még problémásabbnak tűnik a helyzet.
 

Forrás: Frost and Sullivan

Különösen annak tükrében, hogy öt év múlva, 2022-ben egyedül Európában 350 ezer kiberbiztonsági szakember fog hiányozni a piacról. A válaszadók ebben a tekintetben klönböző okokat jelöltek meg, összességében azonban leggyakrabban a képzett szakember hiányát említették (Európában 48, világszerte 49 százalékban), vagyis a változást a képzések területén kell(ene) elkezdeni, péládul a mobile learning területén.

Az átképzés sem old meg mindent

Többek között ez az oka annak, hogy az összes IT-biztonsági szakértő 30 százaléka nem „hagyományos” utat járt be, amíg jelenlegi pozíciójába került, vagyis nem mérnöki, IT-s alapokkal kezdte pályafutását. A legnagyobb arányban egyébként az Egyesült Államokban találhatók ilyen szakemberek: a rugalmas, élethosszig tartó képzés jegyében itt sokkal több az olyan munkavállaló, aki a változásokat felismerve tud és akar is változtatni pályáján. A legkevésbé Latin-Amerikában hajlamosak erre az emberek, Európa a középmezőnybe tartozik.

Ugyanakkor alkalmas jelöltté válni nem egyszerű feladat, annak ellenére, hogy jelenleg 1 százalék környékén van a szakemberek körében a munkanélküliség, ami gyakorlatilag csak azokat jelzi, akik két állás között éppen pihennek. Szigorú szűrőkkel igyekeznek megtalálni következő kollégáikat a vállalatok: nem csak a magas szintű hozzáértést várják el, a felmérés szerint a válaszadók 92 százaléka fontosnak tartotta a korábban szerzett tapasztalatot.

Ezek az igények előbb-utóbb azonban valamelyest mérséklődni fognak, hiszen a piacra lépő új szakemberek száma nem tart lépést az őket alkalmazni képes munkaadók igényeivel.