A rendszert a HPE szállíthatja le és a tervek szerint Finnországban áll munkába. Ha sietnek vele, ez lehet a világ aktuálisan legerősebb szuperszámítógépe.

Miközben több éve terítéken van az európai szuperszámítógépes (High Performance Computing - HPC) kapacitások saját fejlesztésből történő fejlesztése, úgy tűnik, rövid távon egyelőre Amerika segítségére szorul az öreg kontinens.

160 millió dollár lett, maradhat?

A Hewlett Packard Enterprise (HPE) tegnap jelentette be, hogy egy igen jelentős megrendelést fog leszállítani a 2018-ban indult EuroHPC Közös Vállalkozás (EuroHPC) projekt keretében. A LUMI-nak hívott szuperszámítógépet a finnországi Kajaaniban helyezik majd üzembe, várhatóan 2021 nyarán. A rendszer teljes ára meghaladja a 160 millió dollárt.

Ezért az összegért azonban igencsak komoly lökést kap Európa, hiszen a szuperszámítógép elméleti maximális teljesítménye több mint 550 petaflops. A szuperszámítógépes erőfitogtatási versenyében egyébként most épp a japánok vezetnek a Fugakuval, amely idén nyáron 415,5 petaflopsos teljesítménnyel utasított maga mögé minden más rendszert. (A Fujitsu megoldásának egy kisebb változata már dolgozik kontinensünkön is, hiszen a Regensburgi Egyetemen a PRIMEHPC FX700 modell segítségével modellezik, mi történhetett az univerzumot létrehozó ősrobbanást követő másodpercekben.)

A finn kutatóközpontba szánt LUMI-t a HPE Cray EX szerverei, az AMD Epyc processzorai és Instinct grafikus kártyái lökhetik a csúcsra. A rendszer eleme lesz a Cray ClusterStor E1000 storage megoldás, a hálózatért pedig a HPE Slingshot technológiája felel.

A környezetvédelem jegyében a szuperszámítógép áramellátását egy vízerőmű biztosítja, a takarékosságot pedig a folyadékhűtéses rendszer segíti. A számítások melléktermékeként keletkető hő egy része pedig Kajaani városának üzleti- és lakóépületeit melegítheti majd.

Osztozkodnak rajta

Az EuroHPC tagjai még tavaly hagyták jóvá nyolc európai szuperszámítógép felépítésének finanszírozását. A tervek szerint öt pre-exascale és három petascale rendszert állítanának fel az összesen 840 millió eurós keretből. Az összeg közel fele közvetlenül a projekt költségvetéséből, másik fele pedig a résztvevő országok támogatásából származna. Ez nyilván összefügg a kijelölt helyszínekkel is, amelyekkel kapcsolatban szintén döntés született: a létesítményeknek otthont adó városok Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Kajaani (Finnország), Bologna (Olaszprszág), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Barcelona (Spanyolország) lesznek.

A programban a 28 uniós ország közül jelenleg 19 vesz részt, közösen alkotva a rendszereket üzemeltető konzorciumot. Az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa, Andrus Ansip korábban úgy nyilatkozott, hogy az európai ipar és versenyképesség szempontjából stratégiai kérdés a világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrához való házon belüli hozzáférés. Maga az EuroHPC program is azt a felismerést tükrözi, hogy az európai kutatók és piaci vállalkozások szükségeteit nem elégíti ki az Unióban hozzáférhető adatfeldolgozási idő és teljesítmény, az adatok EU-n kívüli feldolgozása viszont jól belátható kockázatot jelent az üzleti titkok védelmére az adatok feletti rendelkezési jogra nézve is.

Piaci hírek

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.