Az EuroHPC jóváhagyta nyolc európai szuperszámítógép felépítésének finanszírozását, amelynek eredményeként öt pre-exascale és három petascale rendszert állítanának fel az összesen 840 millió eurós keretből. Az összeg közel fele közvetlenül a projekt költségvetéséből, másik fele pedig a résztvevő országok támogatásából származna, utóbbival kapcsolatban később tárgyalják az egyes államok javaslatait. Ez nyilván összefügg a kijelölt helyszínekkel is, amelyekkel kapcsolatban szintén döntés született: a létesítményeknek otthont adó városok Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Kajaani (Finnország), Bologna (Olaszprszág), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Barcelona (Spanyolország) lesznek.

Az Európai Bizottság tavaly ismertette az uniós és tagállami forrásokból megvalósuló, világszínvonalú európai szuperszámítógépes infrastruktúra kiépítésének terveit. Ennek alapja az EuroHPC (High-Performance Computing) új struktúrája is, amely a közös vállalkozásban a szuperszámítógépeken futtatott alkalmazások fejlesztését is felügyeli a 2019 és 2026 közötti időszakban. Ahogy néhány nappal ezelőtt mi is beszámoltunk róla az alacsony fogyasztású, RISC architektúrára épülő processzorok tervezése kapcsán, az EuroHPC közel félmilliárd eurós EU-finanszírozás mellett hasonló összegű hozzájárulásra számít a tagállamok részéről, nem beszélve a magánszektor természetbeni hozzájárulásairól.

Már jövőre megdupláznák a mai képességeket

A programban a 28 uniós ország közül jelenleg 19 vesz részt, közösen alkotva a rendszereket üzemeltető konzorciumot. Az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa, Andrus Ansip közleményében ismét kiemelte, hogy az európai ipar és versenyképesség szempontjából stratégiai kérdés a világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrához való házon belüli hozzáférés. Maga az EuroHPC program is azt a felismerést tükrözi, hogy az európai kutatók és piaci vállalkozások szükségeteit nem elégíti ki az Unióban hozzáférhető adatfeldolgozási idő és teljesítmény, az adatok EU-n kívüli feldolgozása viszont jól belátható kockázatot jelent az üzleti titkok védelmére az adatok feletti rendelkezési jogra nézve is.
 

Az uniós biztos szerint nyolc szuperszámíítógépes központ a következő szintre emeli Európát az ilyen kapacitások, ezáltal pedig a jövőorientált technológiák, az IoT, a mesterséges intelligencia, a robotika vagy az analitika tekintetében is. A digitális gazdaságért felelős uniós biztos, Mariya Gabriel a bejelentés kapcsán az európai együttműködési képességet emelte ki az innovációban és a globális versenyképesség fejlesztésében, ami az EU megközeltésében kézzel fogható előnyöket jelent majd a polgároknak és a kis- vagy közepes vállalkozásoknak. A program alapvető alkalamzásokat céloz az olyan területeken, mint a személyre szabott orvoslás, a gyógyszeripar, az anyagtudomány, a biotechnológia, az időjárás-előrejelzés vagy a klímakutatás.

Az EuroHPC Joint Undertaking (JU) közös vállalkozásban megvalósuló rendszerek között 3 darab pre-exascale szuperszámítógép lesz másodpercenként több mint 150 petaflop teljesítménnyel, ezeket egyenként is a globlis toplista első öt helyére várják. A többi petascale gép a tervek szerint legalább 4 petaflop/s teljesítményre lesz képes. A pre-exascale rendszerek egyenként is négyszer-ötször magasabb számítási teljesítményt biztosítanak majd, mint a Partnership for Advanced Computing in Europe (PRACE) aktuálisan legerősebb gépei, összességében pedig a nyolc új szuperszámítógép megduplázza az európai szinten hozzáférhető kapacitásokat, lényegesen kiterjesztve a felhasználói hozzáférést is.
 

Az új szuperszámítógépek 2020 második felében állhatnak munkába, innentől vehetik őket igénybe az oktatás, az ipar és a közigazgatás szereplői. Mind a nyolc rendszer a nagysebességű európai kutatói hálózathoz (GÉANT) fog csatlakozni, hasonlóan a PRACE együttműködésben eddig is résztvevő szuperszámítógépekhez. A következő állomás a legnagyobb részben európai technológiára épülő szuperszámítógépek 2022-es létrehozása: itt oylan pre-exascale teljesítményű rendszerekről beszélünk, amelyeket ugyancsak saját gyártmányokra alapozva 2022-23 környékére futtatnának fel az exascale szintre. A világ tíz legerősebb rendszere közül jelenleg egyik sem az EU-ban működik, és nem is európai technológián alapul. Az EuroHPC program ambíciója az exascale teljesítményű rendszerek elsők között való felépítése, illetve ennek feltételeként a saját európai processzortechnológiák kifejlesztése.