Ugyan már három éve megszületett az Apple-t és a vele együttműködő Írországot elmarasztaló EU-s határozat, a cég minden jogi eszközt bevet, hogy semmisé tegye az ítéletet. A héten zajló bírósági meghallgatás is valószínűleg csak nagyjából a közepe lehet a bíróságokon zajló hosszú hadjáratnak.

Hatalmas tétben játszanak

A 13 milliárd eurót azért kell(ene) átutalnia a cégnek, mert az Európai Bizottság (EB) kétéves vizsgálat után 2016 augusztusában tiltott állami támogatásnak minősítette a korábbi évek gyakorlatát, miszerint az Apple Írországba csoportosította át globális bevételei jó részét, hogy ott aztán az amúgy sem túl szigorú adózási szabályok által előírtnál is jóval kevesebbet fizessen be közteherként.

A döntést ugyan mindkét vétkesnek titulált fél határozottan visszautasította és minden lehetőséget megmozgatott annak megsemmisítésére, a felek végül 2017 végén legalább abban megállapodtak, hogy az összeget az Apple feltölti egy letéti számlára, amelyhez viszont a végső bírósági döntésig senki sem férhet hozzá.

Hogy ez mikor lesz, az még most sem látszik tisztán, hiszen egyelőre még nem is az utolsó jogorvoslati szinten tart az ügy. A héten "csak" egy öt bíró előtt tartott kétnapos meghallgatás zajlik, ahol a felek előállhatnak saját álláspontjukkal.

Teljes nonszensz

Az Apple pénzügyi vezetője egy hatfős jogi csapat élén érkezett a luxemburgi bírósági meghallgatásra, ahol a cég ügyvédje azzal vádolta meg az EB-t, hogy nemzeti jogszabályok utólagos módosításával kelt üzleti bizonytalanságot. A három éve hozott döntést pedig a józan ésszel és a valósággal is szembemenőnek minősítette.

A hangzatos lózungoknál azért konkrétabb védekezés is elhangzott. Ilyen például, hogy az EB ítélete olyan bevételek után is szeretné megadóztatni a céget, amelyek nyilvánvalóan nem Írországban keletkeztek. Ez egyébként azért érdekes érvelés, mert az adóoptimalizálásra pontosan úgy kerülhetett sor, hogy az Apple az Európában keletkezett forgalmát két írországi cégébe csatornázta át.

A cég felhozta azt is, hogy globálisan átlagosan 26 százalékos adórátával működik, és nem mellesleg a világ egyik legjelentősebb adófizetője. Amikor viszont arról kérdezték az Apple jogászát, hogy miként sikerült 2014-ben fizetett 0,005 százalékos forgalomarányos adót összehozni, a válasz mindössze az volt, hogy ez az adat csak azért szerepelt az Európai Bizottság határozatában, hogy alapot adjon hangzatos szalagcímek megszületésének.

Hónapok, majd évek

A most zajló eljárás végére is még valószínűleg hónapokat kell várni, ám azzal bizonyosan nem lesz vége a történetnek. Bármilyen döntés is szülessen most, a vesztes fél borítékolhatóan a legfelsőbb bírói fórumhoz fog fordulni fellebezés formájában. Annak a csörtének pedig valószínűleg csak több év múlva lesz eredménye.