Pontosan tíz éve annak, hogy a felfokozott, gazdaságilag teljesen megalapozatlan várakozások és vak kapzsiság által felfújt technológiai papírok szárnyalásának vége szakadt. A dotkomlufi áldozatai között egyaránt találunk kisbefektetőket, profi befektetési alapokat és szépreményű internetes cégeket.

2000. március 10-én az amerikai NASDAQ tőzsdeindex elérte a 5048,62 pontot, amiről aztán másnap, majd az azt követő két és fél év alatt folyamatosan a mélybe zuhant. Az azóta eltelt időszakban a padlót 2002 októbere jelentette, amikor is 1114,11 ponton állt a mutató. Ezzel majdnem ötödére zsugorodott az indexben szereplő cégek értéke. Ha úgy tetszik, helyére kerültek a dolgok. Tíz év után érdemes megnézni, mi vezetett a történelem egyik legdrámaibb mélyrepüléséhez, illetve azt, hogy van-e esély arra, hogy mindez újra megtörténjen.

A tíz évvel ezelőtti, januári Super Bowl-döntő szüneteiben nem kevesebb, mint 17 dotkom cég, azaz internetes start-up vállalkozás hirdetett, egyenként körülbelül 2 millió dollárért. Köztük például egy macskaalmot interneten áruló vállalkozás, amely könnyűszerrel gyűjtött világmegváltó ötletéhez 100 millió dollár (!) befektetői tőkét.

Csodavárás | A példa jól szemlélteti az akkori közhangulatot és a hozzáállást az internetes vállalkozásokkal kapcsolatban. Gyakorlatilag mindegy volt, milyen ötlettel állt elő az ember, könnyűszerrel gründolhatott sok millió dollárt, mert mindenki meg volt győződve róla, hogy a világhálós üzlet csakis aranybánya lehet. Ez a csőlátás az emelkedő részvényárfolyamoktól megigézett kisbefektetők szemszögéből még bocsánatos bűnnek tekinthető, de ugyanilyen fantáziavilágba dédelgették magukat a professzionális alapon működő befektetési alapok és kockázati tőke csoportok. Mindenféle közgazdasági megfontolást nélkülöző üzleti tervekre bólintottak rá, és öntötték a dollármilliárdokat. Tíz évvel ezelőtt a technológia cégekbe éves szinten 100 milliárd dollár tőkét fektettek. Összehasonlításul: ez a szám tavaly 18 milliárd volt.

És akkor elfogyott a lendület | Az aranyláz haszonélvezői, a dotkomok aztán gyorsan meg is ásták saját sírjukat. Egyfelől a fent is idézet, mértéktelen és ésszerűtlen reklámköltekezéssel, másfelől azzal, hogy mindeközben „elfelejtettek” a legalapvetőbb gazdasági fokmérővel, a profittal foglalkozni. A befektetőknél viszont eljött a pont, amikor szerették volna tényekkel (és dollárokkal) igazolni döntésük helyességét. Ekkor derült ki, hogy a király meztelen, a NASDAQ pedig nem is ér annyit, amennyire taksálták.

A NASDAQ-index alakulása (1995-2010):

Forrás: Yahoo! Finance

A kijózanodás | Hogy a felismerés mennyire fájdalmas volt, és az 5000 pont feletti index mennyire irreális, azt az azóta eltelt évtized eredményei igazolják. A ’98-as gazdasági visszaesést azóta nagyrészt ledolgozó NASDAQ jelenleg a 2350-es szinten mozog, és piaci elemzők szerint nagyon sokáig kell még várni ennél lényegesen magasabb eredményre.

Az internetes vállalkozások piaca sokkal érettebbé vált, élesebb a konkurenciaharc. A másik oldalon a befektetők is alaposan megfontolják, mibe és milyen feltételekkel rakják pénzüket. Ennek köszönhető, hogy manapság már a start-up cégeknek szigorú üzleti tervet kell követni, szoros költséggazdálkodás mellett.

A bukás pozitív hozadéka | Tény, hogy hatalmas összegek váltak semmivé napok alatt, cégek ezerszám mentek tönkre, ugyanakkor a mai internet infrastrukturális alapját a dotkom-fellendülés éveiben építették ki. Tehát például a Facebook és a Google az akkori vesztesek kárán nőhetett ilyen gyorsan és ennyire nagyra. Nagy különbség, hogy ezek a cégek már komoly bevétellel is igazolni tudják létjogosultságukat.

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.