A Forbes beszámolója szerint a június végi I/O fejlesztői konferencián jelentik majd be a Google Fit nevű alkalmazást, amely összegyűjti és elemzi a felhasználók különféle digitális forrásokból származó egészségügyi adatait. A Google Fit így nem sokkal az iOS 8, illetve a vele érkező HealthKit alkalmazásközpont után jelenne meg, amely ugyancsak a testmozgással összefüggő kiegészítők és appok adatait gyűjti egy helyre, ráadásul májusban debütált a Samsung külső fejlesztőknek szánt felhő alapú szenzoros adatplatformja, a SAMI is.

Minden eddiginél szigorúbb szabályok

Ahogy az a nyár eleji felhozatalból is látható, a nagy techvállalatok szerint fényes jövő előtt áll az egészségügyi adatokra épülő digitális technológia, miután a testen hordható elektronikai eszközök minden eddiginél több információt szolgáltathatnak viselőjükről, a vérnyomástól és a pulzustól az alvási mintákon át az edzésstatisztikákig. Ezzel együtt ingoványos területről van szó: ahogy a 2008-ban indított Google Health szolgáltatást már 2011-ben megbuktatta a bizalmatlanság, az új alkalmazások fejlődését is nagyban befolyásolhatják majd a biztonsági és személyiségi jogi problémák.

A legfontosabb kérdés minden esetben az, hogy az okos eszközök által rögzített adatok milyen esetekben számítanak védett egészségügyi információnak, ami meghatározza a felhasználások dokumentációját, a megfelelő biztonsági és adatátviteli szabványokat vagy a hozzáférések módját is. Az Egyesült Államokban majdnem húsz éve elfogadott egészségbiztosítási törvény (HIPAA) vagy az EU egészségügyi adatok védelméről szóló anyagai szerint sem mindegy, hogy egy app rendeltetése az egészségügyi szolgáltatók általi vagy a személyes felhasználás.

Jönnek a külső fejlesztések

Jelenleg tulajdonképpen csak az számít, hogy ki kezeli az adatokat, nem pedig az, hogy maga az információ miről szól, mindez az az új technológiák és a felhő megjelenésével sokkal bonyolultabb lett. Világos, hogy abban nincs semmi izgalmas, amikor az eszközök és appok egyszerűen csak eltárolják a rögzített adatokat, mivel a felhasználók rögtön meg is akarják osztani azokat, és azonnali reakciót, értékelést, tanácsokat várnak. Onnantól azonban, hogy az adatok átszaladnak néhány információs rendszeren, a szabályozók látókörébe kerülnek – már külön alkalmazásprogramozási felületeket is árulnak, amelyekkel előkészíthető az új egészségügyi alkalmazások megfelelősége, amit a szakértők amúgy is "mozgó célpontnak" tartanak.

Az amerikai VentureBeat által megszólaltatott szakértő szerint minden rendszer, amely védett egészségügyi információt kezel vagy továbbít, a szabályozás hatálya alá esik. Eddig azonban sem az Apple, sem a Samsung nem árult el sokat arról, hogy saját platformján miként biztosítja az adatok megfelelő biztonságát, miután mindkettő lehetővé teszi a külső fejlesztőknek, hogy megosszák azokat egymás alkalmazásai között. Az ilyen jellegű biztonsági megfelelőség eddig nem volt az alkalmazásáruházak befogadási kritériumai között, amibe a két (a Google-lel együtt három) óriásvállalat most sem valószínű, hogy fejest akarna ugrani.

A viselhető eszközök lényege

A felhasználói egészségügyi platformok gyerekcipőben járnak, a mostanában sorjázó bejelentések azt jelzik, hogy a mobil és testen hordható elektronikai eszközök egyik legfontosabb csataterét ugyanis éppen az egészségügyi adatok rögzítése, továbbítása, adás-vétele jelenti majd. Ennek megfelelően a következő években a legjelentősebb gyártók rendszereinek adatbiztonsági és személyiségi jogi kritikája alapvető hatással lesz a felhasználói egészségügyi szolgáltatások fejlődésére, amelyek a viselhető eszközökben rejlő legnagyobb üzletet jelenthetik, szemben például a villogó email-értesítéssel.

Ahogy azt a Bitporton megjelent cikkében Horváth Csaba, a PwC BYOD-szakértője is megállapítja: az okos fitnesz eszközök valószínűleg sosem fognak olyan mértékben elterjedni, mint mondjuk az okos szemüvegek. Egyelőre a rájuk való kereslet is marginális, és könnyen helyettesíthetők a hasonló funkciókat kínáló okostelefonokkal. Mégis ezek jelentik a viselhető eszközök gyors növekedési eladásának egyik magját, főleg a sport célú és egészségügyi felhasználási lehetőségek miatt. Bevonhatók a távgyógyításba, az edzés- és táplálkozási információk gyűjtésére, majd ezen adatokat felhasználva táplálék- és egyéb kiegészítők, valamint ruházat és cipők értékesítésébe is.