A saját viselhető eszközök vállalati rendszerekben történő alkalmazásáról szóló cikk első részében összefoglaltuk a használatból származó előnyöket. Az alábbiakban néhány problémára, illetve az integrációval kapcsolatos feladatokra hívjuk fel a figyelmet.

Egyelőre drága, és vannak problémák is

A kereskedelmi forgalomban kapható okosszemüvegek nem olcsók, átlagosan 500 dollárba kerülnek, de így is harmad annyiba, mint az ipari használatra szánt azonos tudású társaik.

Horváth Csaba
a PwC BYOD-szakértője

Csak az Egyesült Államokban nagyságrendileg 5,4 millió, míg Észak-Amerikában és Nyugat-Európában együttesen 10 millió területi mérnök dolgozik. Közülük legalább 2,5 millió számára hasznos segítség lehet egy okosszemüveg. Egyes becslések szerint, ha használhatnák ezt az eszközt, az 2017-re mintegy 1 milliárd dollár megtakarítást jelentene a cégeknek. Ahhoz, hogy minden eszközzel 1000 dollárt lehessen spórolni, azt kellene elérni, hogy alkalmazásával éves szinten 45 munkaórát lehessen megtakarítani [10].

A jelenlegi okosszemüvegek használatának azonban vannak technikai és egyéb korlátai is. Itt van például egy triviális probléma: az átlátszóságuk. Emiatt napsütésben nem működnek jól, és az alacsony kontrasztjuk miatt nem alkalmasak hosszú videók lejátszására. A tartalmakat megjelenítő képernyő méret mindig kicsi marad (kb. 10 szó jeleníthető meg egyidejűleg), és korlátozott a fizikai elem elhelyezéséhez szükséges terület is [3].

De vannak tisztázatlan jogi kérdések is. Az okosszemüveggel ugyanis bárhol és bármikor lehet fényképet és videofelvételt készíteni [3]. És persze bármiről: például alkalmazottakról engedély nélkül vagy érzékeny adatokról – és egyik sem veszélytelen [1][11].

Persze az okostelefonok is alkalmasak ugyanerre. Éppen ezért bizonyos helyeken – pl. bíróságokon, iskolákban és vezetés közben –  tilthatják az okosszemüveg használatát, akárcsak az okostelefonokét.

De mégsem ezek az okosszemüvekekkel kapcsolatos legnagyobb problémák, hanem egy pszichológiai tényező: az elvárások. A felhasználók támasztotta elvárások rendkívül magasak, amihez képest a technológiai lehetőségek korlátozottak. Jelentős korlátot szabnak például az elérhető akkumulátortechnológiák, a szemüveg tömege és mérete.

Úgy tűnik még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy teljes képernyős napszemüvegekbe épített, a kiterjesztett valóságot (augmented reality) és a 4G hálózatot is integráló okosszemüvegeket vásárolhassunk [3].

Futottak még, de egyelőre veszik

Az okos fitnesz karkötők sosem fognak olyan mértékben elterjedni, mint a szemüvegek. Ezt egyrészt azzal magyarázzák a kutatók, hogy marginális irántuk a kereslet, másrészt azzal, hogy vannak helyettesítő termékek (például a hasonló funkciókat kínáló okostelefonok) [3]. Ennek ellenére jelenleg mégis ezek jelentik a viselhető eszközök gyors növekedési eladásának egyik magját, főleg a sport célú és egészségügyi felhasználási lehetőségek miatt. Bevonhatók a távgyógyításba, az edzés- és táplálkozási információk gyűjtésére, majd ezen adatokat felhasználva táplálék- és egyéb kiegészítők, valamint ruházat és cipők értékesítésébe is [10][11].

Az okosórák iránt is nő a kereslet, ami hosszú távon növekvő eladásokat vetít előre. De a probléma itt is hasonló, mint az okoskarkötőknél: kevés a hozzáadott értékük az okostelefonokhoz viszonyítva [3]. Céges környezetben leginkább az e-mailezésben és az emlékeztetők küldésében lehet létjogosultsága.

Összességében e két utóbbi eszköztípus vállalati felhasználási lehetősége korlátozott, igaz a veszélyeik is kicsik. Nem úgy mint az okoskontaklencse esetében, melyet szinte már kiszűrni is lehetetlen, és az okosszemüvegekhez hasonló képességekkel rendelkezhet.

A CIO-nak is fel kell készülnie a viselhető okoseszközökre

Hogyan lehet felkészülni ezeknek az eszközöknek a megjelenésére? Mindenekelőtt célszerű különböző pilotokat indítani. Ebben frissíteni kell a meglévő szabályzatokat, és tartalmat kell biztosítani ezekhez az eszközökhöz, hogy az alkalmazottak maximálisan kihasználhassák az azokban rejlő lehetőségeket.

Mint ahogy azt már a BYOD-nál is láthattuk, a tiltással nem oldódik meg a helyzet, így célszerűbb rögtön a szabályozás útját követni [1][4]. A BYOD viselhető okoseszközökre (WYOD) történő proaktív kiterjesztésével elkerülhetők azok a problémák, melyek a BYOD kapcsán már előjöttek.

Google Glass – munkában

A céges használat feltehetően beillesztető a már meglévő megoldások közé, mivel maga a Google okosszemüvege is Android operációs rendszeren üzemel. Ahogy a mobiltelefonokon, a Google Glass-on is megoldható a privát és céges tartalom kódolt (enkriptált) elkülönítése, sőt az MDM (Mobile Device Management – mobil eszközmenedzsment) vagy a MAM (Mobile Application Management – mobil alkalmazás menedzsment) alá is bevonható.

Bárhogyan is szabályozzuk azonban a használatát, célszerű átgondolni, mely tartalmakat teszünk elérhetővé az ilyen eszközöknek, hiszen fontos cél az is, hogy ne csorbuljon a felhasználói élmény [6].

A használatot jogi oldalról is érdemes körülbástyázni. Minimum egy szándék dokumentumot érdemes aláíratni az alkalmazottakkal, melyben a cég fenntartja magának a jogot arra, hogy a nem kellően biztonságos, elhanyagolt (biztonsági frissítések hiánya) eszközöket kizárhatja a hálózatából.

Ezekkel az intézkedésekkel már szavatolható a jövőbeli auditokon a minimális megfelelés. A céges szintű WYOD szabályozást azonban nem érdemes elhanyagolni. Főleg mert a BYOD szabályozás kiegészítésével létrehozható. [7].

Ezeket érdemes olvasni a témában

Egy cikk keretében nem lehet összefoglalni a téma minden aspektusát. Az alábbiakban megadom azokat az írásokat, melyeket a fenti cikkhez is felhasználtam (a szövegben a szakirodalom sorszámával jelöltem a forrást). Ezekben a cikkekben, kutatási anyagokban az érdeklődők további érdekes részleteket találhatnak a témáról. Jó olvasást kívánok.

[1] Bender, A. (2014), ”Is 2014 the year of WYOD?”, Computerworld Hong Kong, 14. January 2014, Retrieved from www.cw.com.hk on 01.05.2014.

[2] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 8.

[3] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 10.

[4] Burrus, D. (2014), ”From WYOD to BYOD: How Wearables Will Transform Business”, LinkedIn, 09.01.2014, Retrieved from www.linkeid.com on 01.05.2014.

[5] Weinstein, M. (2013), ”BYOD or not to BYOD”, Training, Vol. 50. Issue 5.

[6] Leong, B. K. (2013), ”How to fit BYOD into an enterprise mobility startegy”, Network World Asia, Retrieved from www.networkasia.net on 01.05.2014.

[7] Semer L. (2013), ”Auditing the BYOD program”, Internal Auditor, February 2013.

[8] Zimmermann, A., Cozza, R. and Gupta, A., (2014), ”MWC 2014: The Dawn of the Consumer Wearables Market Expands the Smartphone Ecosystem”, Gartner

[9] Beth, S. J, Weiner, A., McGuire, M., McLellan, L., Samer, A., Fouts, R., Frank, A., Hopkins, J., Polk, J. (2013), ”Predicts 2014: Digital Marketers Create New Rules of Engagement”, Gartner.

[10] Prentice, S., Fenn, J., McIntyre, A., Olding, E., Basiliere, P., Fouts, R., Hopkins, J., Halpern, M., McGee, K. (2013), ”Predicts 2014: The Business Impact of the ’SMART’ Technologies”, Gartner.

[11] Jones, N. (2014),”Top 10 Mobile Technologies and Capabilities for 2015 and 2016”, Gartner.