A saját viselhető eszközök vállalati rendszerekben történő alkalmazásáról szóló cikk első részében összefoglaltuk a használatból származó előnyöket. Az alábbiakban néhány problémára, illetve az integrációval kapcsolatos feladatokra hívjuk fel a figyelmet.
Egyelőre drága, és vannak problémák is
A kereskedelmi forgalomban kapható okosszemüvegek nem olcsók, átlagosan 500 dollárba kerülnek, de így is harmad annyiba, mint az ipari használatra szánt azonos tudású társaik.
Csak az Egyesült Államokban nagyságrendileg 5,4 millió, míg Észak-Amerikában és Nyugat-Európában együttesen 10 millió területi mérnök dolgozik. Közülük legalább 2,5 millió számára hasznos segítség lehet egy okosszemüveg. Egyes becslések szerint, ha használhatnák ezt az eszközt, az 2017-re mintegy 1 milliárd dollár megtakarítást jelentene a cégeknek. Ahhoz, hogy minden eszközzel 1000 dollárt lehessen spórolni, azt kellene elérni, hogy alkalmazásával éves szinten 45 munkaórát lehessen megtakarítani [10].
A jelenlegi okosszemüvegek használatának azonban vannak technikai és egyéb korlátai is. Itt van például egy triviális probléma: az átlátszóságuk. Emiatt napsütésben nem működnek jól, és az alacsony kontrasztjuk miatt nem alkalmasak hosszú videók lejátszására. A tartalmakat megjelenítő képernyő méret mindig kicsi marad (kb. 10 szó jeleníthető meg egyidejűleg), és korlátozott a fizikai elem elhelyezéséhez szükséges terület is [3].
De vannak tisztázatlan jogi kérdések is. Az okosszemüveggel ugyanis bárhol és bármikor lehet fényképet és videofelvételt készíteni [3]. És persze bármiről: például alkalmazottakról engedély nélkül vagy érzékeny adatokról – és egyik sem veszélytelen [1][11].
Persze az okostelefonok is alkalmasak ugyanerre. Éppen ezért bizonyos helyeken – pl. bíróságokon, iskolákban és vezetés közben – tilthatják az okosszemüveg használatát, akárcsak az okostelefonokét.
De mégsem ezek az okosszemüvekekkel kapcsolatos legnagyobb problémák, hanem egy pszichológiai tényező: az elvárások. A felhasználók támasztotta elvárások rendkívül magasak, amihez képest a technológiai lehetőségek korlátozottak. Jelentős korlátot szabnak például az elérhető akkumulátortechnológiák, a szemüveg tömege és mérete.
Úgy tűnik még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy teljes képernyős napszemüvegekbe épített, a kiterjesztett valóságot (augmented reality) és a 4G hálózatot is integráló okosszemüvegeket vásárolhassunk [3].
Futottak még, de egyelőre veszik
Az okos fitnesz karkötők sosem fognak olyan mértékben elterjedni, mint a szemüvegek. Ezt egyrészt azzal magyarázzák a kutatók, hogy marginális irántuk a kereslet, másrészt azzal, hogy vannak helyettesítő termékek (például a hasonló funkciókat kínáló okostelefonok) [3]. Ennek ellenére jelenleg mégis ezek jelentik a viselhető eszközök gyors növekedési eladásának egyik magját, főleg a sport célú és egészségügyi felhasználási lehetőségek miatt. Bevonhatók a távgyógyításba, az edzés- és táplálkozási információk gyűjtésére, majd ezen adatokat felhasználva táplálék- és egyéb kiegészítők, valamint ruházat és cipők értékesítésébe is [10][11].
Az okosórák iránt is nő a kereslet, ami hosszú távon növekvő eladásokat vetít előre. De a probléma itt is hasonló, mint az okoskarkötőknél: kevés a hozzáadott értékük az okostelefonokhoz viszonyítva [3]. Céges környezetben leginkább az e-mailezésben és az emlékeztetők küldésében lehet létjogosultsága.
Összességében e két utóbbi eszköztípus vállalati felhasználási lehetősége korlátozott, igaz a veszélyeik is kicsik. Nem úgy mint az okoskontaklencse esetében, melyet szinte már kiszűrni is lehetetlen, és az okosszemüvegekhez hasonló képességekkel rendelkezhet.
A CIO-nak is fel kell készülnie a viselhető okoseszközökre
Hogyan lehet felkészülni ezeknek az eszközöknek a megjelenésére? Mindenekelőtt célszerű különböző pilotokat indítani. Ebben frissíteni kell a meglévő szabályzatokat, és tartalmat kell biztosítani ezekhez az eszközökhöz, hogy az alkalmazottak maximálisan kihasználhassák az azokban rejlő lehetőségeket.
Mint ahogy azt már a BYOD-nál is láthattuk, a tiltással nem oldódik meg a helyzet, így célszerűbb rögtön a szabályozás útját követni [1][4]. A BYOD viselhető okoseszközökre (WYOD) történő proaktív kiterjesztésével elkerülhetők azok a problémák, melyek a BYOD kapcsán már előjöttek.
Google Glass – munkában
A céges használat feltehetően beillesztető a már meglévő megoldások közé, mivel maga a Google okosszemüvege is Android operációs rendszeren üzemel. Ahogy a mobiltelefonokon, a Google Glass-on is megoldható a privát és céges tartalom kódolt (enkriptált) elkülönítése, sőt az MDM (Mobile Device Management – mobil eszközmenedzsment) vagy a MAM (Mobile Application Management – mobil alkalmazás menedzsment) alá is bevonható.
Bárhogyan is szabályozzuk azonban a használatát, célszerű átgondolni, mely tartalmakat teszünk elérhetővé az ilyen eszközöknek, hiszen fontos cél az is, hogy ne csorbuljon a felhasználói élmény [6].
A használatot jogi oldalról is érdemes körülbástyázni. Minimum egy szándék dokumentumot érdemes aláíratni az alkalmazottakkal, melyben a cég fenntartja magának a jogot arra, hogy a nem kellően biztonságos, elhanyagolt (biztonsági frissítések hiánya) eszközöket kizárhatja a hálózatából.
Ezekkel az intézkedésekkel már szavatolható a jövőbeli auditokon a minimális megfelelés. A céges szintű WYOD szabályozást azonban nem érdemes elhanyagolni. Főleg mert a BYOD szabályozás kiegészítésével létrehozható. [7].
Ezeket érdemes olvasni a témában
Egy cikk keretében nem lehet összefoglalni a téma minden aspektusát. Az alábbiakban megadom azokat az írásokat, melyeket a fenti cikkhez is felhasználtam (a szövegben a szakirodalom sorszámával jelöltem a forrást). Ezekben a cikkekben, kutatási anyagokban az érdeklődők további érdekes részleteket találhatnak a témáról. Jó olvasást kívánok.
[1] Bender, A. (2014), ”Is 2014 the year of WYOD?”, Computerworld Hong Kong, 14. January 2014, Retrieved from www.cw.com.hk on 01.05.2014.
[2] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 8.
[3] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 10.
[4] Burrus, D. (2014), ”From WYOD to BYOD: How Wearables Will Transform Business”, LinkedIn, 09.01.2014, Retrieved from www.linkeid.com on 01.05.2014.
[5] Weinstein, M. (2013), ”BYOD or not to BYOD”, Training, Vol. 50. Issue 5.
[6] Leong, B. K. (2013), ”How to fit BYOD into an enterprise mobility startegy”, Network World Asia, Retrieved from www.networkasia.net on 01.05.2014.
[7] Semer L. (2013), ”Auditing the BYOD program”, Internal Auditor, February 2013.
[8] Zimmermann, A., Cozza, R. and Gupta, A., (2014), ”MWC 2014: The Dawn of the Consumer Wearables Market Expands the Smartphone Ecosystem”, Gartner
[9] Beth, S. J, Weiner, A., McGuire, M., McLellan, L., Samer, A., Fouts, R., Frank, A., Hopkins, J., Polk, J. (2013), ”Predicts 2014: Digital Marketers Create New Rules of Engagement”, Gartner.
[10] Prentice, S., Fenn, J., McIntyre, A., Olding, E., Basiliere, P., Fouts, R., Hopkins, J., Halpern, M., McGee, K. (2013), ”Predicts 2014: The Business Impact of the ’SMART’ Technologies”, Gartner.
[11] Jones, N. (2014),”Top 10 Mobile Technologies and Capabilities for 2015 and 2016”, Gartner.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak