A BYOD (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet) trend nem csak elterjedtségében, hanem az eszközök terén is bővülés elé néz 2014-ben [1]. Az év eleji technológiai show-kon bemutatott viselhető eszközökön keresztül könnyedén elérkezhetünk a WYOD-hez (Wear Your Own Device), azaz a "viseld a cégnél a saját eszközödet" koncepcióhoz.

Horváth Csaba
a PwC BYOD-szakértője

A személyi viselhető eszközöknek, mint a mai modern technológia egyik legújabb úttörőinek a tömeges üzleti elterjedését bizonyos szakértők nem valószínűsítik [1]. Más szakértők szerint viszont mindenképp meghatározó szerepet fognak betölteni a fogyasztók mindennapi életében [8]. Öt éven belül ezek az eszközök kiforrottságuknak köszönhetően képesek lesznek rögzíteni, amit a felhasználó lát, hall, sőt bioritmikus reakciók alapján azt is, amit érez [10]. Így nem nehéz elképzelni azok hosszú távon kialakuló kedvező üzleti felhasználását.

Ebből következően célszerű ezeket az eszközöket proaktívan beépíteni a jelenleg meglévő BYOD stratégiákba és szabályzatokba. És hogy miért kell felkészülni? Mert a piackutatók azt jósolják, hogy ezek az eszközök már ebben az évben szélesebb körben megjelennek [1] [4].

Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy mi szüksége lehet a felhasználóknak egy újabb eszközre, annak érdemes elgondolkodni a következő felmérés eredményein. Az IDC piackutató cég szerint az átlagos tudásmunkás jelenleg 2,8 eszközt használ, ám ez 2014 végig 3,3 eszközre emelkedhet [5].

De nézzük meg részleteiben is, mi indokolja a felkészülést!

Előrejelzések a viselhető okoseszköz terjedéséről

Az okostelefon trend növekedési üteme mára lassulóban van. Ennek oka egyszerű: az átállás fő része már megtörtént. A következő 4 évben az eladások átlagos éves növekedési üteme csak 15 százalékra tehető. A lassuláshoz az eszközök növekvő életciklusa is hozzájárul. Az egyéb okoseszközök (például tabletek) eladásai pedig stagnálnak [2].

Mindezek alapján egyre inkább valószínűsíthető az új viselhető okoseszközök elterjedése [2] [4], már csak a felszabaduló gyártói erőforrások következtében is [8]. 2013-ban 1,6 milliárd dollárnyi viselhető okoseszközt értékesítettek világszerte. A 2014-es előrejelzések szerint az okosszemüvegek első éves eladási számai nem lesznek ugyan kiemelkedően magasak: a 2 milliárd dollárra becsült előrejelzett eladási érték mindössze fele annak, amit a táblagépek produkáltak megjelenésük után az első évben [2] [8].

És hogy miért hegyeztük ki a dolgot az okosszemüvegekre? Mert a körülbelül idei évre becsült 10 millió darab értékesítendő viselhető okoseszköz közel felét a szemüvegek adják majd, feltehetően 4 millió darabbal, de várhatóan ugyanennyi okos fitnesz karkötőt értékesítenek, míg okosórákból mintegy 2 millió darab talál gazdára.

Globális szinten azonban az okosszemüvegek korai elfogadóinak száma már az első évben milliókban lesz mérhető, de már 2016-ra öt és tízmillió közöttire becsülik az értékesített darabszámot, míg 2017-re vagy 2020-ra már százmillió felettire bővülhet a piac [3] [8] [9]. Ez bevételi oldalon azt jelenti, hogy 2020-ra akár 12 milliárd dolláros üzletággá is kinőheti magát a viselhető okoseszköz-piac [10] [11]. Ezek biztató számok ugyan, mégis a következő öt évben a fogyasztói viselkedés valószínűsíthetően okostelefon-központú marad [8], tehát a viselhető okoseszközök inkább azt kiegészítő jelleggel fognak működni.

A viselhető okoseszköz felszabadítja a kezünket

A felhasználók örömmel vennék, ha kezük felszabadulna az eszköz fogásának kényszere alól. És éppen ez az, ami rendkívül vonzóvá teszi számukra a különböző viselhető okoseszközöket, a termékcsoport minden főbb típusát (okosszemüvegek, okos fitnesz és egyéb karkötők, okosórák, okoskontaktlencsék, okos ruhaanyagokat, cipők és okosgyűrűk) [10] [11].

Az okosszemüvegre is célszerű a jelenlegi elektronikus palettát kiegészítő eszközként tekinteni [1]. A látótérben állandó jelleggel elhelyezett kis képernyő lehetővé teszi az információáramlás folyamatosságát.

Az okosszemüveg új világot hoz

2014-ben a gyártók még főleg arra koncentrálnak, hogy a szemüvegek végfelhasználói alkalmazásának lehetőségeit fejlesszék. Vállalati hasznosításuk csak a később megjelenő, kiforrottabb készülékek elterjedésével indulhat be igazán. Mindkét esetben elsősorban olyan területek jöhetnek szóba, ahol fontos a felhasználó kezének a felszabadítása. Ilyen lehet a navigáció,vagy turistáskodás közben a fotózás, videózás. De segítheti a sportolást is, például a teljesítménymonitorozással és így tovább [3] [10] [11]. Ugyanakkor a kis képernyőből kifolyólag videojátékra korlátozottan használható [3].

Mindezek a szolgáltatások a reklámiparnak is új felületet biztosíthatnak, esősorban a helyhez kötött reklámok megjelenítésével [3].

A Google Glass mindig és mindenhol segít(het)...

Céges felhasználásnál két elv érvényesül. A munkahelyi e-mailek vagy más céges adatok elérésére ugyanazok a szabályok kell hogy érvényesüljenek, mint a BYOD esetében. Ugyanakkor érdemes végiggondolni, hogyan hozhatják a cég számára a legtöbb hasznot az új eszközök [1]. Könnyen belátható például, hogy az olajiparban, a gáziparban, az épületgépészetben, az építőiparban, a gyártóeszközök és a közművek iparágában a külső területen dolgozó mérnökök munkájának megkönnyítésével (eszköztelepítés, karbantartás, megfigyelés vagy ellenőrzés) jelentős költségmegtakarítás érhető el.

Az okosszemüvegekkel ugyanis a munkavégzés közben lehet olvasni az instrukciókat (kiterjesztett valóság segítségével a különböző eszközök használatáról címkézett ábrák jeleníthetőek meg, lehetővé téve a kevésbé tapasztaltak számára is a munka elvégzését). Kéz nélkül lehet fényképeket és videókat készíteni a munka megfelelő elvégzésének dokumentálására, és a külső helyszínen dolgozó kollégákkal való kapcsolattartásra [1] [10] is használható. Az okosszemüvegek segítségével a munkák gyorsabban (további szakértők helyszínre utazása nélkül) és költséghatékonyabban (kisebb tudású szakértőket alkalmazva) végezhetőek el. Azzal is megtakarítások érhetőek el, hogy csökken a tévedések száma [10].

Általánosságban azonban elmondható, hogy maga az eszköz rendkívül hasznos lehet a különösen szűk helyen dolgozó alkalmazottak számára, akiknek minden mozdulatát dokumentálni kell [1]. Az előzőeken felül a gyártás és elosztás terén is segíthetik az alkalmazottakat a fejlett alkatrészazonosítási, rendelést és helyszíni javításokat támogató képességükkel a gyártósorok mellett és raktárakban [10].

A folyatásban az alkalmazási problémákkal és a bevezetésre való felkészüléssel is foglalkozunk.

Ezeket érdemes olvasni a témában

Egy cikk keretében nem lehet összefoglalni a téma minden aspektusát. Az alábbiakban megadom azokat az írásokat, melyeket a fenti cikkhez is felhasználtam (a szövegben a szakirodalom sorszámával jelöltem a forrást). Ezekben a cikkekben, kutatási anyagokban az érdeklődők további érdekes részleteket találhatnak a témáról. Jó olvasást kívánok.

A cikk második része itt olvasható.

[1] Bender, A. (2014), ”Is 2014 the year of WYOD?”, Computerworld Hong Kong, 14. January 2014, Retrieved from www.cw.com.hk on 01.05.2014.

[2] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 8.

[3] Lee, P., Stewart, D., Calugar-Pop, C., Esser, R., Panda, M., Patil, K. (2014) ”Technology, Media & Telecommunication Predictions 2014”, Deloitte pp. 10.

[4] Burrus, D. (2014), ”From WYOD to BYOD: How Wearables Will Transform Business”, LinkedIn, 09.01.2014, Retrieved from www.linkeid.com on 01.05.2014.

[5] Weinstein, M. (2013), ”BYOD or not to BYOD”, Training, Vol. 50. Issue 5.

[6] Leong, B. K. (2013), ”How to fit BYOD into an enterprise mobility startegy”, Network World Asia, Retrieved from www.networkasia.net on 01.05.2014.

[7] Semer L. (2013), ”Auditing the BYOD program”, Internal Auditor, February 2013.

[8] Zimmermann, A., Cozza, R. and Gupta, A., (2014), ”MWC 2014: The Dawn of the Consumer Wearables Market Expands the Smartphone Ecosystem”, Gartner

[9] Beth, S. J, Weiner, A., McGuire, M., McLellan, L., Samer, A., Fouts, R., Frank, A., Hopkins, J., Polk, J. (2013), ”Predicts 2014: Digital Marketers Create New Rules of Engagement”, Gartner.

[10] Prentice, S., Fenn, J., McIntyre, A., Olding, E., Basiliere, P., Fouts, R., Hopkins, J., Halpern, M., McGee, K. (2013), ”Predicts 2014: The Business Impact of the ’SMART’ Technologies”, Gartner.

[11] Jones, N. (2014),”Top 10 Mobile Technologies and Capabilities for 2015 and 2016”, Gartner.