Végre egyenesbe jönni látszik a kínai gyártó, a legfrissebb eredmények legalábbis ezt mutatják. Lej Dzsün (Lei Jun), a vállalat vezérigazgatója elárulta, hogy az első őszi hónap során több mint 10 millió okostelefont értékesítettek, egyéni rekordot érve el ezzel. Olyan nagy a kereslet a készülékek iránt, hogy nagyobb készletet továbbra sem tud felhalmozni a gyártó, dicsekedett a CEO, vagyis amit legyártanak, azt szinte rögtön el is adják.
Nehéz 3 éven vannak túl
2014-ig szárnyalt a kínai vállalat, ám az évtized közepére megroppant a töretlennek hitt fejlődés. 2015-ben ugyanis "csupán" 70 millió mobilon adott túl a Xiaomi – miközben korábban még 100 milliós darabszámot prognosztizáltak.
A visszaesés okai között szerepelt egyrészt a kínai piac általános gyengélkedése, ami egész 2015-re jellemző volt. Másrészt a Xiaomi nulláról való rohamos fejlődését erre az évre tudta megállítani a helyi konkurencia (Huawei, Lenovo), ezzel együtt a telítődő, túlterhelt kínai piac sem tett jót az addigi dinamikának. Végül az akkor még mindössze 5 éve piacon lévő cég külföldi (India, Brazília) törekvései sem hozták a várt eredményeket.
Ez a gyengélkedés aztán tavaly is megnehezítette a Xiaomi életét. Míg korábban a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártójaként tartották számon, ezt a titulusát később elvesztette, elsősorban a hátországának számító kínai piacon való visszaesés miatt. Kénytelen volt tehát új területeket keresni és találni magának, ez lett India és Kelet-Közép Európa.
Ugyan az idei második negyedévben is a Samsung adta el a legtöbb okostelefont ebben a régióban - az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal többet, 4,9 millió eszközt szállított a térségbe -, a vezető ötösfogatba bekerült a Xiaomi. Ráadásul egyből a negyedik helyre rakétázott, pedig csupán egy éve van jelent a régióban intézményesített formában is. A második negyedévben 1,1 millió okostelefon szállított Közép-Európa keleti felébe, ezzel mindjárt megszerezte a piac 7 százalékát. A legkeresettebbek az olcsóbb Redmi kategória modelljei, ez is mutatja, hogy a térség országai továbbra is különösen ár-érzékenyek. A Redmi 4-ből például több mint 350 ezer darabot vettek át a kereskedők.
Emellett az indiai piac segítette a Xiaomi feltámadását. Ezt az olyan olcsó modelljeinek köszönheti, mint az Mi A1, melyet kifejezetten a fejlődő piacok árérzékeny felhasználóinak fejlesztett a kínai vállalat.
Legyőzhetetlen triumvirátus?
Furcsa üzletpolitikája tartja a víz felszínén a céget. Amint azt Hugo Barra, a vállalat egykori alelnöke még tavaly elárulta: "gyakorlatilag haszon nélkül értékesítjük okostelefonjainkat. Akár 10 milliárd darabot is eladhatnánk, mégsem keresnénk rajta egyetlen centet sem."
Míg a gyártók többsége (kivéve az Apple-t) döntően egyszeri bevételekre számít, egy-egy készülék eladását követően a következő példány értékesítéséig nullához közeli további bevételre téve szert az okostelefonjait választókból, addig a Xiaomi a kapcsolódó szolgáltatásokból finanszírozza a vállalat működését. Emellett az okosotthon koncepciót meglovagló készülékei és szoftveres ökoszisztémája révén vár profitot.
Ez azonban az elsőséghez közel sem elég, a dobogó első három helyét továbbra is a Samsung, az Apple és a Huawei foglalja el. Utóbbi egyébként annyit erősödött – köszönhetően havi átlag 12 milliónyi eladott okostelefonjának -, hogy júniusban és júliusban több készüléket tudtak eladni, mint az Apple. A tavalyi akkumulátorbotrányban megroppant Samsung dominancia viszont újfent megingathatatlannak tűnik; a cégvezetést kísérő botrányok ellenére őrült tempóban termeli a pénzt a dél-koreaiak mobiltelefonos részlege.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak