Első pillantásra olyan sok vizuális eltérést nem lehet felfedezni az iPhone 7 és 8 között (az X persze más tészta). Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy ne történtek volna jelentősebb változtatások a készülékvázban. A nagy kérdés, hogy mekkora fizikai hatást képes elviselni a telefon.

Összetört telefonok, szomorú felhasználók

Amióta léteznek telefonok, azóta probléma a készülékek törékenysége – igaz, a korai Nokia modellek még nagyon strapabírók voltak. A modern okostelefonok azonban egyre vékonyabbá és könnyebbé váltak, ami mindinkább megnehezítette a mérnökök dolgát a készülékek fizikai behatásokkal szembeni ellenállásának szinten tartása tekintetében. Röviden: a mai telefonok könnyebben törnek, mint a régi, masszív vázzal rendelkezők (eltekintve az úgynevezett rugged kialakítású, ipari célú kommunikációs eszközöktől).

Ennek a törésnek a jelentős része a kijelzőt éri. Ez nem is meglepő, hiszen mostanra gyakorlatilag szinte a teljes frontpanelt elfoglalták a display-ek. És, mivel érintésérzékenyek, nem lehet tetszőleges anyagból kialakítani őket, különben elvesztik ezen tulajdonságukat.

Azért persze nem maradt teljesen lehetőségek nélkül az ipar. A képernyővédő fóliák ragasztgatásán túl létezik egy profibb megoldás is: a Corner által gyártott Gorilla Glass gyakorlatilag az okostelefonokkal együtt fejlődve kínál mind ellenállóbb kialakítást. Az első változat még 2007-ben jelent meg, azóta nagyjából kétévente frissíti termékét, melyek mindig több és több fizikai behatásnak képesek ellenállni az elődjükhöz képest. A Samsung Galaxy S8-at például már a kvázi standard ötödik generációja védi a karcolódástól és töréstől. A Gorilla Glass 5-nek a gyártó szerint 1,6 méteres magasságról történő landolást is ki kell bírnia. Ez amúgy azt jelenti, hogy egy hagyományos, nem megerősített kijelző-üveghez képest négyszer ellenállóbb.

Más utat követett a Motorola: az általa alkalmazott ShatterShield nem úgy nyújt védelmet, hogy a kijelzőt egy vaskos és nehéz gumiburkolatba süllyeszti, hanem továbbra is úgy néz ki, mint bármelyik készülék. A megoldás az öt rétegű panel technológiában rejlik, ami nem növeli meg a tömeget, vagy rontja a kép leolvashatóságát, mégis extrém védelemmel látja el a mobilt.

Legfelül egy kijelző védő fóliához hasonlító réteg kezdi meg a sort, ötödikként pedig egy alumíniumból készült merevítő lap található meg a szerkezetben. A kettő között maga az AMOLED panel, egy dupla érintő felület, illetve egy átlátszó, szintén védőfunkciót ellátó réteg sorakozik egymáson. A technológia a többszintű rezgéscsillapításon, a leejtéskor keletkező felületi feszültség és erő elvezetésén alapszik, ami öt réteggel hatékonyan megoldható.

És ez még mindig nem a vége: az Akhan Semiconductor tavaly jelentette be, hogy dolgozik a gyémántbevonatú kijelzőn, ami állításuk szerint sokkal keményebb, mint a Gorilla Glass. A vállalat elsősorban a nanokristályos (szintetikus) gyémánt félvezetőgyártásban történő hasznosításával foglalkozik, azaz a különlegesen törésálló üveg, az Miraj NCD Diamond Glass kutatásaik egyfajta melléktermékének is tekinthető. Az üveg törésállósága négyszer, karcállósága hétszer jobb, mint a Gorilla Glass legújabb generációjáé. Ráadásul állítólag olcsóbb lesz, mint a korábban az extrém felhasználási körülmények között is jól használható zafír-alapú kijelzők.

Betonbiztos

A készülék sérülésének elkerülését tehát sokan igyekeznek segíteni, ennek köszönhetően az okostelefonok ezen mutatói is elkezdtek javulni. Persze nem feltétlenül a belépőszinten, hiszen az extra védelem extra költséget is jelent egyben. A Forbes szerint ugyan például a Gorilla Glass-t nem is olyan költséges előállítani – 3 dollárba került pár éve -, addig a zafíralapú megoldások gyártása akár 30 dollárt is jelenthet.

Rátérve az Apple telefonjára: azt, hogy az aktuális iPhone mennyit bír, eddig csak gyártói beszámolók alapján lehetett nagyjából megbecsülni. A Cnet újságírói azonban ki is próbálták, mekkora magasságból ejthető még le a készülék úgy, hogy továbbra is használható marad.

Különösen érdekes a helyzet az iPhone 8 esetében, mert az előző generációs alumínium hátlapját üvegre kellett cserélni a vezetékmentes töltés biztosítása miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy már nem csak az előlapot, de a telefonok hátulját is félteni kell a betörésektől, karcolódásoktól. Igaz, nem akármilyen üvegről van szó: az Apple közlése szerint acél és réz struktúrával megerősített, „duál ioncsere eljárással” megkeményített módszerrel hozták létre, melyről azt állítják, hogy ez a „legerősebb üveg, amit valaha okostelefonokhoz készítettek”.

Nem húznánk tovább az időt: a tesztek szerint meglepően jól bírja a telefon. A zsebmagasságból (nagyjából 1 méter) leejtett iPhone 8 jól bírta a betonjárdával való randevút. Akár a keretére, akár a hátlapjára esett a készülék, némi minimális karcolástól eltekintve egyben maradt. Másfél méteres magasságból megismételték a kísérletet, és ezúttal a kijelző végigrepedt. Ugyan az iPhone továbbra is használható maradt, de a pókhálós frontpanel a legtöbb felhasználót már szervizelésre készteti. A hátlap a leejtés ellenére nem sérült.

Ezt követően extrém magasságból, 15 méterről ejtették le a telefont. Itt már nem volt menekvés: darabokra esett a készülék. Nem csak a hátlap tört el, de még a kamera lencséje is helyrehozhatatlan sérülést szenvedett. Érdekes ugyanakkor, hogy habár a hátlap leugrott a készülékről, a kijelző üvege pedig olvashatatlanul szilánkosra tört, a készüléket továbbra is be lehetett kapcsolni.

Konklúzió

A végső ítélet tehát, hogy noha elég ellenállóra sikerültek az új iPhone-ok, azért érdemes rájuk vigyázni. És nem csupán arra, hogy ne ejtsük le. Aki attól tart, hogy előbb-utóbb engedelmeskedni fog telefonja a gravitáció csábításának, annak – továbbra is - érdemes tokba bújtatni a készüléket.