Kipróbálták, hogy önnek már ne kelljen: sokat bír az Apple új okostelefonja.
Hirdetés
 

Első pillantásra olyan sok vizuális eltérést nem lehet felfedezni az iPhone 7 és 8 között (az X persze más tészta). Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy ne történtek volna jelentősebb változtatások a készülékvázban. A nagy kérdés, hogy mekkora fizikai hatást képes elviselni a telefon.

Összetört telefonok, szomorú felhasználók

Amióta léteznek telefonok, azóta probléma a készülékek törékenysége – igaz, a korai Nokia modellek még nagyon strapabírók voltak. A modern okostelefonok azonban egyre vékonyabbá és könnyebbé váltak, ami mindinkább megnehezítette a mérnökök dolgát a készülékek fizikai behatásokkal szembeni ellenállásának szinten tartása tekintetében. Röviden: a mai telefonok könnyebben törnek, mint a régi, masszív vázzal rendelkezők (eltekintve az úgynevezett rugged kialakítású, ipari célú kommunikációs eszközöktől).

Ennek a törésnek a jelentős része a kijelzőt éri. Ez nem is meglepő, hiszen mostanra gyakorlatilag szinte a teljes frontpanelt elfoglalták a display-ek. És, mivel érintésérzékenyek, nem lehet tetszőleges anyagból kialakítani őket, különben elvesztik ezen tulajdonságukat.

Azért persze nem maradt teljesen lehetőségek nélkül az ipar. A képernyővédő fóliák ragasztgatásán túl létezik egy profibb megoldás is: a Corner által gyártott Gorilla Glass gyakorlatilag az okostelefonokkal együtt fejlődve kínál mind ellenállóbb kialakítást. Az első változat még 2007-ben jelent meg, azóta nagyjából kétévente frissíti termékét, melyek mindig több és több fizikai behatásnak képesek ellenállni az elődjükhöz képest. A Samsung Galaxy S8-at például már a kvázi standard ötödik generációja védi a karcolódástól és töréstől. A Gorilla Glass 5-nek a gyártó szerint 1,6 méteres magasságról történő landolást is ki kell bírnia. Ez amúgy azt jelenti, hogy egy hagyományos, nem megerősített kijelző-üveghez képest négyszer ellenállóbb.

Más utat követett a Motorola: az általa alkalmazott ShatterShield nem úgy nyújt védelmet, hogy a kijelzőt egy vaskos és nehéz gumiburkolatba süllyeszti, hanem továbbra is úgy néz ki, mint bármelyik készülék. A megoldás az öt rétegű panel technológiában rejlik, ami nem növeli meg a tömeget, vagy rontja a kép leolvashatóságát, mégis extrém védelemmel látja el a mobilt.

Legfelül egy kijelző védő fóliához hasonlító réteg kezdi meg a sort, ötödikként pedig egy alumíniumból készült merevítő lap található meg a szerkezetben. A kettő között maga az AMOLED panel, egy dupla érintő felület, illetve egy átlátszó, szintén védőfunkciót ellátó réteg sorakozik egymáson. A technológia a többszintű rezgéscsillapításon, a leejtéskor keletkező felületi feszültség és erő elvezetésén alapszik, ami öt réteggel hatékonyan megoldható.

És ez még mindig nem a vége: az Akhan Semiconductor tavaly jelentette be, hogy dolgozik a gyémántbevonatú kijelzőn, ami állításuk szerint sokkal keményebb, mint a Gorilla Glass. A vállalat elsősorban a nanokristályos (szintetikus) gyémánt félvezetőgyártásban történő hasznosításával foglalkozik, azaz a különlegesen törésálló üveg, az Miraj NCD Diamond Glass kutatásaik egyfajta melléktermékének is tekinthető. Az üveg törésállósága négyszer, karcállósága hétszer jobb, mint a Gorilla Glass legújabb generációjáé. Ráadásul állítólag olcsóbb lesz, mint a korábban az extrém felhasználási körülmények között is jól használható zafír-alapú kijelzők.

Betonbiztos

A készülék sérülésének elkerülését tehát sokan igyekeznek segíteni, ennek köszönhetően az okostelefonok ezen mutatói is elkezdtek javulni. Persze nem feltétlenül a belépőszinten, hiszen az extra védelem extra költséget is jelent egyben. A Forbes szerint ugyan például a Gorilla Glass-t nem is olyan költséges előállítani – 3 dollárba került pár éve -, addig a zafíralapú megoldások gyártása akár 30 dollárt is jelenthet.

Rátérve az Apple telefonjára: azt, hogy az aktuális iPhone mennyit bír, eddig csak gyártói beszámolók alapján lehetett nagyjából megbecsülni. A Cnet újságírói azonban ki is próbálták, mekkora magasságból ejthető még le a készülék úgy, hogy továbbra is használható marad.

Különösen érdekes a helyzet az iPhone 8 esetében, mert az előző generációs alumínium hátlapját üvegre kellett cserélni a vezetékmentes töltés biztosítása miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy már nem csak az előlapot, de a telefonok hátulját is félteni kell a betörésektől, karcolódásoktól. Igaz, nem akármilyen üvegről van szó: az Apple közlése szerint acél és réz struktúrával megerősített, „duál ioncsere eljárással” megkeményített módszerrel hozták létre, melyről azt állítják, hogy ez a „legerősebb üveg, amit valaha okostelefonokhoz készítettek”.

Nem húznánk tovább az időt: a tesztek szerint meglepően jól bírja a telefon. A zsebmagasságból (nagyjából 1 méter) leejtett iPhone 8 jól bírta a betonjárdával való randevút. Akár a keretére, akár a hátlapjára esett a készülék, némi minimális karcolástól eltekintve egyben maradt. Másfél méteres magasságból megismételték a kísérletet, és ezúttal a kijelző végigrepedt. Ugyan az iPhone továbbra is használható maradt, de a pókhálós frontpanel a legtöbb felhasználót már szervizelésre készteti. A hátlap a leejtés ellenére nem sérült.

Ezt követően extrém magasságból, 15 méterről ejtették le a telefont. Itt már nem volt menekvés: darabokra esett a készülék. Nem csak a hátlap tört el, de még a kamera lencséje is helyrehozhatatlan sérülést szenvedett. Érdekes ugyanakkor, hogy habár a hátlap leugrott a készülékről, a kijelző üvege pedig olvashatatlanul szilánkosra tört, a készüléket továbbra is be lehetett kapcsolni.

Konklúzió

A végső ítélet tehát, hogy noha elég ellenállóra sikerültek az új iPhone-ok, azért érdemes rájuk vigyázni. És nem csupán arra, hogy ne ejtsük le. Aki attól tart, hogy előbb-utóbb engedelmeskedni fog telefonja a gravitáció csábításának, annak – továbbra is - érdemes tokba bújtatni a készüléket.

Mobilitás

Úgy tűnik, Elon Musk sikeresen leépítette a twitterezők negyed részét

A tavaly óta X néven futó közösségi platform szerint nincs semmi gond, de a Sensor Tower piackutató becsült adatai mást mutatnak.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.