Előben nézhetjük, ahogy a BlackBerry nagy levegőt vesz és fejest ugrik az Android világába. Máris lelövöm a poént: túlélte!

Ha azt mondom, hogy a BlackBerry mobilok megítélése vegyes volt az utóbbi időben, akkor talán túlságosan is óvatosan fogalmazok. A kanadaiak mobilos üzletága pár évvel ezelőtt teljesen súlytalanná vált, de az észnél lévő menedzsment egy sor finomhangolás és átszervezés után egy pénzügyileg stabil szervezetet hozott létre, aminek már nem különösebben számított, hogy mi van az okostelefonokkal.

Ez persze költői túlzás és jól emlékszem az első tisztán érintőképernyős Z10 piacra lépése előtti izgalmakra. Azzal a mobillal és a mellé összehozott BB 10 oprendszerrel végül nem sikerült megváltani a világot, és valószínűleg már akkor felmerülhetett az Android bevetésének lehetősége. A Google rendszere felé mozdulásának jelei már tavaly év elején mutatkoztak, utána pár hónappal pedig az összes csapból az folyt, hogy nagy változás várható. A minden-mindegy mentalitásnak némileg ellentmond John Chen "5 milliós" nyilatozata, de a CEO-k rendezvényeken való megnyilvánulásait mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.

Nem felejtették el, hogy kell

A sok évvel ezelőtti HTC készülékek óta nem kaptak a felhasználók full, hardveres QWERTY billentyűzetes telefont, már csak ezért is sokaknál heves szívdobogást okozhatott a Priv híre. A BlackBerry rajtuk kívül a megrögzött BB hívőkre is számíthat, akiknek éppen csak azt kell elfogadniuk, hogy a „blackberrység” alapját képező OS helyett egy nem éppen a biztonságáról híres Androidot kapnak.

Az én megközelítésem valahol a kettő között lesz, még akkor is, ha igyekszem megtartani az objektív nézőpontot. Annak idején rajongtam a QWERTY világért, plusz az Android is mindig közel állt a szívemhez. Mégis évek óta érintőképernyőt használok (ahogy rajtam kívül még rengetegen), hiszen nem akadt egyéb alternatíva. Éppen ezért volt nagy kérdés, hogy rá tud-e venni ez a konstrukció arra, hogy ismét gombokkal pötyögjem be az e-maileket és az egyéb üzeneteket.

A BB Priv egy komoly megjelenésű, masszív felépítésű és kifejezetten nehéz (192 gramm) készülék. Az előzetes képek és infók ellenére mégis kellemesen csalódtam, mert semmiféle problémát nem okozott a kézben tartása, a kezelése. A korábban terjesztett „fejnehéz” vád sem állja meg a helyét, még kinyitva is optimális a súlyelosztás, de már csak azért sincs ilyenkor gond, mert ilyenkor két kéz szükséges a megtartásához.

Kiváló anyagok (jellemzően műanyag), pontos összeszerelés és illesztések jellemzik a telefont. Az én tesztpéldányomnál a fedlap lehetett volna sokkal patentebb is, mert így a kijelző megérintésénél érezhetően benyomódott, ami azért tudott zavarni (állítólag ez egy elszigetelt eset). A baloldalra helyezett bekapcsoló gomb pozícióját meg lehet szokni, azon viszont sokkal nehezebben léptem túl, hogy túlságosan alacsony profilú, így nehezebben nyomható az átlagosnál.

Unibody kialakítású a Priv, így a microSD, és a SIM kártya felső élen lévő kis fiókokban található, cserélhető. Az alsó/elülső részen a külső hangszóró rácsa, illetve a microUSB port és a jack csatlakozó érdemel figyelmet. A hátlap a többi résszel összevetve puritánabb megjelenésű, csak színében mintázott műanyag lap, ami a fogását egyébként nem különösebben befolyásolja. A középen található, jól ismert logón kívül az enyhén kitüremkedő kamera modul, és az amellett található dupla LED vaku kér magának helyet.

Gépeljünk együtt!

A méretek és a tömeg abszolút elfogadható, ha tudjuk (márpedig tudjuk), hogy a fedlap alatt egy 35 gombos, négy soros billentyűzet található. A csúszka mechanika hibátlan: elegánsan, urasan indul el útjára, amihez csak minimális erőkifejtésre van szükség, a végén pedig pontosan azzal a fémes kattanással kerül a helyére, amit a tech megszállott közönség (azaz pl. én) annyira szeret. A feltoláshoz az alsó, fémcsíkos perem is használható, lecsukáshoz én pedig a felső szél használatát javaslom, ha az ember nem akarja minden nyitásnál és csukásnál összefogdosni a kijelzőt.

Nem gondoltam volna előzetesen, de a Privben pontosan azzal a résszel nem tudtam mit kezdeni, ami elméletileg a legfontosabb selling point: a billentyűzettel. Próbáltam körömmel, próbáltam ujjbegyekkel, gépeltem (volna) gyorsan, gépeltem lassan, ékezettel, ékezet nélkül, de a vége mindig az lett, hogy belefáradtam, összecsuktam és a virtuális gombsorral töredék idő alatt megírtam, amit kellett.

A korábbi modelleken (pl. Passport) használt gombelrendezést vizsgálva azonnal látszik, hogy miért van mindez. A Priv gombjai és maga a billentyűzet is túlságosan kicsi. Annyira aprók a felületek, illetve annyira kevéssé emelkednek ki a síkból, hogy csak hosszas keresgélés után találja el az ember, amit akar. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a gyakran használt írásjelek (pont, vessző, felkiáltó- és kérdőjelek) előhozásához is először az „alt” gombot kell nyomni, míg a virtuális gombsoron legalább a vessző és a pont saját gombot kapott. A speciális írásjelek, vagy az ékezetes betűk a kijelzőn tűnnek fel, ez az egymást kiegészítő szisztéma egyébként jól működik.

Mielőtt végleg elásnám a billentyűzetet, akadnak is jó dolgok is. Ha kellően türelmes az ember (bár miért kéne egy közel 300 ezres készüléknél türelmet gyakorolni?), akkor a prediktív rendszer valóban hatékonyan tanul és gyakran már az első betű után tudja, hogy melyik szót keressük. A korábbi modellekből megismert touchpad funkciók is hatékonyak: jobbról balra söpörve törölni lehet, fel-le irányba scrollozásra alkalmas pl. egy weboldalon, de a megjelent szójavaslatok felfelé pöccintéssel való elfogadása is működik.

Android néhány extrával

A BlackBerry jó gazda módjára nem módosította szénné a rendszert, illetve csak ott és olyan mértékben nyúlt bele, ami az eddigiek miatt szükséges volt. A multitasking nézet például nem kártyás, hanem ablakos rendszerű, ami utal a BB10-re, bár itt az appok nem futnak a háttérben, hanem Android módra hibernálódnak. Kellemes plusz az értesítési rendszerben, hogy piros csillagok jelzik, ha valamelyik alkalmazásban történt valami.

Ez, vagyis a csillaggal ellátott app ikonok, megjelenik a zárképernyőn is, sőt, a felső értesítési sávot lehúzva is ott sorakoznak, vagyis nehéz bármiről lemaradni a Privet használva. A BB10 nagy attrakciója, a Hub is jelen van, de inkább egy plusz applikációként, mintsem a rendszer mélyébe beágyazott megoldásként lehet értelmezni. Egy külön parancsikon vezet el hozzá, és arra valóban jó, hogy egy felületen mutat meg mindent, ami a mobilban történt.

A produktivitást elég komolyan vették a BlackBerrynél, amit három további funkció is jelez. Az egyik a kijelzőn bárhol elhelyezhető gyorshivatkozások rendszere, amiket egyébként a gombokhoz is hozzá lehet rendelni. Ott van az úgynevezett csúsztatásos parancsikon, ami akkor tűnik fel, ha hosszan megnyomjuk a középső Home gombot: ekkor három ikon tűnk fel, amiből kettő egyedi igényekre szabható, a középsőt azonban fixen a Google Now uralja. A harmadik a Productivity Hub, ami egy oldalról előhúzható felület naptár bejegyzésekkel, hívásadatokkal, és kedvenc kontaktokkal ellátva.

A teszt előtt kicsit arra készültem, hogy a BB igyekszik majd kihasználni a gömbölyített panel széleket, de nem így történt. Egyedül akkor történik ott valami, ha töltőre teszi ember a készüléket: egy, a töltöttségi szintjétől függő színben pompázó és folyamatosan emelkedő csík mutatja, hogy mennyi időn belül kerül az akku 100 százalékra.

Üzembiztos üzem

Ha már az akkumulátor: a 3410 mAh-s akkura szükség van ahhoz, hogy egy napot kényelmesen kibírjon a telefon, ami a QHD panel miatt önmagában nem árt. Az 5,4 colos AMOLED kijelző egyébként gyönyörű színekkel, kiváló kontraszttal bír, egy rossz szavam nem lehet rá. Talán érdemes lett volna a technológiát bevetni valami speciális értesítési rendszerre, mert ugyan az előlapon különböző színekben villogó LED sem rossz, de vannak erre már elég jó megoldások.

A Snapdragon 808 chipset hat maggal, illetve a 3 GB RAM hiba és akadás nélkül mozgatta az appokat, és az egész rendszert. A telefon belakásakor, vagy egymás után több alkalmazás telepítésekor eleinte túlzó melegedést érzékeltem, ami akkor is előfordult, ha semmi komolyabb folyamat nem futott a háttérben. A Berry Blog (ahonnan a tesztpéldány is származik) szakértőjével egyeztetve megtudtam, hogy valószínűleg a rendszer folyamatos, háttérben történő biztonsági folyamatai is hozzájárulhatnak ehhez, amit egyébként a BB az appok frissítésével igyekszik kiküszöbölni.

Meglepően jó képeket készít a Schneider-Kreuznach optikás, 18 megapixeles kamera. Az exponálás kifejezetten fürge, a dupla vaku pedig a rosszabb fényviszonyok között is hasznosnak bizonyult. A felszereltségről még annyit érdemes feljegyezni, hogy a 4G természetesen alap, ahogy az NFC, ahogy a 802.11ac WiFi és a 4.0-s Bluetooth is.

A Priv már nevében is hordozott fontos tulajdonsága a biztonsági rendszer, ami annyira komplex, hogy esetleg egy külön cikkben lenne érdemes vele foglalkozni. Alapinfóként annyit érdemes tudni, hogy a mobil nem rootolható, így a különböző veszélyeknek sem nagyon tehető ki. A BB folyamatosan fogja foltozgatni a még mindig elég lyukas Androidot, a felhasználónak pedig elég a DTEK appot nézegetnie, amiből kiderül, hogy a védelem milyen szintű, illetve az appok milyen adatokhoz és hányszor férnek hozzá.

Kezdésnek kifejezetten oké

Elég vegyes képet adott nekem a történelem első androidos Blackberryje, de vannak bíztató jelek. Azt tartom, hogy ez a billentyűzet nem sikerült jól és biztos lesz majd olyan BB hívő, aki regényeket tud rajta begépelni, de kétlem, hogy úgy általában elnyerje a felhasználók tetszését. Az Android szerencsére megmenekült, a BB nem erőszakolta meg, hanem igyekeztek ésszerűen vegyíteni a korábbi funkciókkal, tudással.

Ha a Privet a gyártó erődemonstrációjaként fogjuk fel, amiben megmutatták, hogy mire képesek, akkor rendben van. Ha egy széles körben értékesíteni kívánt, versenyképes eszközként fogjuk fel, akkor azt inkább ne is tegyük, mert ezen a területen a Priv nem nagyon rúghat labdába. Ez alól az képez kivételt, ha egy nagyvállalatnak, vagy kormányzati szervezetnek olyan androidos készülékre van szüksége, ami feltörhetetlen és atombiztos, a pénz pedig nem számít.

E logika mentén az előző felvetésbe az sem kavar bele, hogy közel 300 ezer forintba (274 990 Ft) kerül a telefon (közben a Telekomnál is feltűnt a kínálatban). Igen, ez egy túlzott ár, de valószínűleg szándékosan az, hiszen egy minden szempontból különleges mobilról van szó és az árképzés a közönség megcélzásáról is szól. Biztos vagyok benne, hogy jön majd egy billentyűzet nélküli, jóval olcsóbb androidos BlackBerry is, ami már nem csak az ínyenceket, hanem a tömegeket is érdekelni fogja.

Konzumer tech

Az állam is támogatja a fehérvári IBM bővítését

Több mint 400 munkahellyel bővül az amerikai vállalat székesfehérvári központja.
 
Hirdetés

Duplázza a sebességet 4G-n a Telenor

Május elejétől több újítást is élvezhetnek a Telenor ügyfelei: három városban már akár 300 Mbit/s-os sebességgel is tudnak mobilnetezni.

A legfrissebb felhős biztonsági fejlesztéseknek köszönhetően védettebbé válhatnak az adatok, mint valaha. Az aktuális fenyegetések után az ezekre adott válaszokat járjuk körül.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Adatvédelem a felhőben

Az európai szabályozásnak az is célja, hogy a vállalatok jobban bízzanak az Unió felhőszolgáltatóiban.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.