A kérdés persze költői, illetve csak részben. Mert vannak olyan kurzusok Magyarországon, ahol éppen ezt csinálják.

Kevés az informatikus? Akkor képezzünk többet! Eddig szint mindenki eljutott, a "hogyan?" kérdésre adandó válaszban azonban egyelőre nincs konszenzus sem a pedagógusok, sem az oktatáspolitikusok, sem az érintett iparágak képviselői között (tegyük gyorsan hozzá: ma már talán nincs is olyan iparág, amely ne lenne érintett). Az IVSZ például évek óta propagálja a brit modellt, a szigetországban ugyanis az általános iskolai tananyag részévé tették a programozást.

A lassú szülésnek azonban van egy kétségtelenül pozitív hozadéka: néhányan egyszerűen megunták a várakozást, és belekezdtek úgy, ahogy ők jónak látták. Most kettőről is hírt adunk.

Programozó dojo

A sikeres magyar gyökerű LogMeIn például elhatározta, hogy meghonosítsa azt a Japánban és az az Egyesült Államokban dívó hagyományt, hogy oktatórobotokat vonnak be az általános iskolások digitális oktatásába. Ezért itthon is útjára indították a CoderDojo nevű nemzetközi kezdeményezés, amit idén rendeztek meg harmadszor.

A CoderDojo célközönsége a 9-13 éves gyerekek. A cél pedig az, hogy bevezessék őket a programozás világába. Idén egy a kérdésben valóban illetékes startup vállalkozást is sikerült bevonniuk a programba, a társszervező Codie ugyanis épp ennek a korosztálynak fejleszt olyan távirányítható robotot, aminek az irányításával a gyerekek elsajátíthatják a programozás, kódírás alapjait.

A budapesti Dojo főpróbáját október 20-án tartották a LogMeIn irodájában. A részt vevő gyerek a programozás logikai alapjainak elsajátítása után mindjárt ki is próbálhatták, mit jelent tudásuk a gyakorlatban. A szervezők hét további alkalmat terveznek 2016. áprilisáig. Az ingyenes foglalkozásokra egyaránt várnak lányokat és fiúkat – hangsúlyozták a szervezők. A programok főleg a Codie programozására épülnek. A jelentkezésről a LogMeIn oldalán találhatók bővebb információk.

Mindenhova kell ez a tudás

A Vezető Informatikus Szövetsége, amely a hazai nagyvállalatok informatikai vezetőit tömöríti, szintén aktivizálta erőforrásait. Amellett, hogy a tagok előadások formájában beviszik az iparági gyakorlatokat az egyetemek előadótermeibe, idén nyártól a gyerekeknek is szerveznek oktató programokat. Programozó tábort szerveznek iskolai szünetekre általános iskolás gyerekeknek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával együttműködve.

Az egyetem adja a helyszínt, a kar oktatói pedig a szakmai hátterét. A táborában olyan tananyagot és módszereket alkalmaznak, amivel a gyerekek játszva tanulnak. Megismerhetik a kódírás alapjait, és azonnal gyakorlatba is átültethetik a tanultakat. Talán nem véletlen, hogy ebben a táborban is előkerül – és valószínűleg a legnépszerűbb feladat is – az egyszerű robotok programozása. Az oktatók olyan gyakorlati feladatokat állítanak össze, melyek közel állnak a 8-14 éves korosztály világához, de segítenek elsajátítani az algoritmikus gondolkodás alapjait.

A VISZ diáktáborát nyáron szervezte meg először. És hogy van rá igény, mi sem jelzi látványosabban, hogy közel kétszeres volt a túljelentkezés. A Szövetség a sikeren felbuzdulva az őszi iskolai szünetre is szervezett tábort.

Ez nem női szakma?

A szakemberhiány felszámolásának forrása lehet az is, ha több lányt sikerül elcsábítani a természettudományos pályákra. Ezzel próbálkozik például a Morgan Stanley. És van is ebben lehetőség, hiszen az IKT ipar által foglalkoztatottak körében a 20 százalékot sem éri el a nők aránya.

A Morgan Stanleynek van is erre egy programja, az IT girls (a béven mondjuk lehetne még csiszolni), amiben általános és középiskolásoknak, egyetemistáknak is szerveznek foglalkozásokat. Szintén van együttműködő parnerük, a Skool (amit egyébként több, az iparágban érdekelt cég is támogat).

A Morgan Stanley programja is arra helyezi a hangsúlyt, hogy a programozás nem öncélú, hanem izgalmas feladat, aminek gyorsan láthatjuk az eredményét is. Legutóbbi foglalkozásukon például játékprogramozás volt a feladat.

Ha nem leszel programozó, akkor is hasznos

Nem lehet mindenkiből programozó. De nem csak azért fontos a digitális tudás, hogy az iparág munkaerő-igényét biztosítsa. A teljes IKT iparnak elemi érdeke, hogy eszközeiket minél jobban értsék a felhasználók. A CoderDojo hazai szervezője, a LogMeIn-es Michael Zwecker például így magyarázta, hogy miért szálltak be a szervezésbe: nap, mint nap érzékelik, hogy egyre nagyobb a szakadék a programok előállítói és felhasználói között.

Közösség & HR

Ők most a világ technológiai vezetői

Az IT világ száz legbefolyásosabb vállalatának csúcsán történt némi változás, de azért az igazán nagy nevek továbbra is vezető pozícióban maradtak.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.