A városok okosításának a célja, hogy javítsa az ott élők életminőségét, a fenntarthatóságot, és hogy ki lehessen aknázni a digitális technológia gazdasági hasznát. Mivel a demográfiai előrejelzések szerint 2050-re már mintegy 7 milliárd ember él majd városi környezetben, létfontosságú, hogy zöld és megújuló energiaforrásokat használjunk, és a technológia segítségével jobbá okosabbá tegyük városainkat – emeli ki a TelecomTech oldalon megjelent elemzésében a téma egyik meghatározó szakértőjének számító Jean-Donan Olliero, a FarrPoint vezető tanácsadója.

Az okos város lelke a szélessávú hálózat

Olliero szerint négy területre kell fókuszálniuk a tervezőknek, hogy sikeres legyen az okos várossá alakítás: a konnektivitásra (hálózatok), a hatékonyság maximalizásálására, a pontos digitális nyilvántartásra és a fejlesztések időtállóságára.

A legfontosabb a hálózati háttér, amely az okos városok alfája és omegája. Ez az alapja a különféle technológiai berendezések csatlakoztatásának és a velük történő kommunikációnak. A berendezések kontrollját és működtetését távoli hozzáféréssel ajánlatos megoldani, legyen szó automatikus riasztásról, távdiagnosztikáról, és ez a kulcsa a karbantartási költségek csökkentésének is.

Az elemzőknek és a fejlesztőknek egyrészt szükségük van arra, hogy a hálózatból begyűjtsék a létrejövő adatokat, de arra is, hogy azokat valós időben és innovatív célokra hasznosíthassák.

Vegyük például a légszennyezést mérő szenzorokat. A jelenlegi megfigyelőállomások terjedelmes és drága berendezések, ráadásul közülük kevés alkalmas az utcaszintű elemzésre. A gazdaságos hálózati háttér megteremtésével és a szenzortechnológiában, valamint a miniatürizációban rejlő előnyök kihasználásával a jelenlegi megfigyelőállomásokat ki lehetne egészíteni a lámpaoszlopokra, közlekedési lámpákra vagy épületekre szerelt olcsó (és akár hordozható) érzékelők egész hálózatával. Ennek segítségével még árnyaltabb képet lehet alkotni a legszennyezőbb helyszínekről és a szennyezést okozó forrásokról, ami a beavatkozást is hatékonyabbá teszi.

Vagy ott vannak az intellingens lámpaoszlopok, melyek már nemcsak a tervezőasztalon léteznek. Mint korábban megírtuk, a Philips – időközben tulajdonost váltott világítástechnikai részlege – okos városokba telepített utcai világítási rendszereinek működtetéséhez a Vodafone m2m-hálózatát használja. A hálózatba kapcsolt közvilágításhoz szükség van még az úgynevezett CityTouch világításmenedzsment rendszerre is, amellyel folyamatosan figyelhető az utcai lámpák áramfogyasztása, illetve valós időben észlelhetők a műszaki hibák. Egy ilyen rendszer akár 30 százalékkal is csökkentheti a közvilágítás energiaigényét azáltal, hogy a napszakokhoz és a helyi fényviszonyokhoz lehet igazítani a világítás erősségét.

De azt, hogy a szélessávú hálózatokon valósidejű információkat lehet továbbítani, kihasználhatja például a kereskedelem a testreszabott reklámok célba juttatására, vagy innovatív kereskedelmi szolgáltatások bevezetésére. A közlekedést segítő mobil alkalmazások már teljesen általánosak – Budapesten ilyen például a BKK Futár –, és jellemzően valós idejű információkat adnak az utazóknak. Sőt olyan is van már, amellyel jegyet is lehet venni. De ebbe a kategóriába tartoznak az olyan alkalmazások is, melyek a parkolást segítik, és például felderítik vagy akár le is foglalják kiválasztott szabad helyet.

Maximalizálni a hatékonyságot

Okos várost építeni költséges. A kiadások csökkentésére azonban vannak hatékony módszerek. A hálózati infrastruktúrát például érdemes az önkormányzati és a magánszektor közötti partnerségben kiépíteni. A lámpaoszlopok és egyéb tartóoszlopok, a zártláncú kamerarendszerek például remekül használhatók a wifi, a 3G és 4G hálózatok bővítésére. Egy ilyen típusú infrastruktúra főként a mobil- és az IoT-szolgáltatókat érdekelheti, mivel olcsóbban és egyszerűbben javíthatják hálózatuk kapacitását és lefedettségét

A siker kulcsa itt az, hogy ki kell aknázni a szinergiákban rejlő lehetőségeket. Olliero itt olyan – magától értendő – dolgot is inkább jövőbeni elvárásként fogalmaz meg, mint a közművek egységes kezelése: ha egy utcában éppen valamilyen közműcsöveket fektetnek, logikus lenne ott nagyjából ugyanakkor elvégezni a telefon- vagy tévékábelezési munkálatokat is. Ugyanakkor elismeri, hogy vannak önkormányzatok, melyek már ezt a gyakorlatot követik.

Akkurátus adatgyűjtés

Az önkormányzatok és a magánszektor partnersége azonban fontossá teszi azt, hogy a hasznosítható vagyonelemekről pontos digitális adathalmaz szülessen. Ebből azonnal lehetne tudni az adott infrastruktúra fölös kapacitásait, műszaki állapotát stb. Ha ez hiányzik, az akadályozza ezeknek a vagyonelemeknek a piacosítását vagy a partnerség kialakítását.

Ha már maga a hálózat működik, szüksége van egy a visszacsatolást lehetővé tevő rendszerre, amely begyűjti az adatokat a szükséges beavatkozásokhoz. Ahhoz pedig, hogy meg lehessen találni mind az infrastruktúra, mind pedig a használt technológia optimumát, pontos információ kell arról, hogy miből mennyit, milyen gyakran és mire használnak, és hogy az egyes elemek működtetésének és karbantartásának mekkora a költsége.

Ezek az adatok a település fejlődéséről is pontosan informálják a városvezetést, amely így megalapozott 3-5 éves fejlesztési terveket készíthet.

Jövőálló tervezés

És ezzel el is érkeztünk a negyedik kulcselemhez, hogy az okos városnak jövőállónak kell lennie. Olliero a nyílt technológiai szabványok fontosságát emeli ki, mert azok nagy szabadságot biztosítanak az esetleges beavatkozásoknak, valamint annak, hogy más szervezetekhez vagy rendszerekhez lehessen kapcsolódni. Itt akár a kompatibilitás visszafelé történő biztosítása is szóba jöhet, hogy például egy bővítésekor ne kelljen minden régebbi eszközön is operációs rendszert cserélni.

Biztosítani kell az átjárhatóságot is, vagyis hogy az adott település rendszerét egy átutazó vagy oda látogató turista ugyanúgy tudja használni, mint saját otthonában. Ez például egy vezető nélküli autó esetében azt jelentené, hogy egy alapvetően USA-ban használt autó szenzorai képesek legyenek kommunikálni egy angliai városban is.

Persze ezek csak a legfontosabbak, írja a szakértő, az okos városok sikere számtalan egyéb faktortól is függ. Egy tavalyi felmérés szerint a világ három legokosabb városa London, New York és Szöül. A brit főváros már a 2012-es olimpiai játékokra is smart city koncepcióval készült. Az amerikai nagyvárosban az intellingens közvilágítást és a közlekedésszervezést is áthatja a zöld koncepció. A dél-koreai fővárosban pedig többek között bevezették az intelligens városkártya-rendszert, amely micropayment szolgáltatásokban és a közlekedésszervezésben is szerepet kapott.