A Párizsi Kereskedelmi Bíróságon (PCC) nyújtottak be panaszt az amerikai vállalattal szemben, számolt be a történtekről a Le Parisien. Az újság egy meg nem nevezett tisztviselőre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az eljárás megindítása "erős és példa nélküli lépés" volt az Amazonnal szemben Franciaországban.

10 millió euró sorsa a tét

Eddig ugyanis sosem kezdeményeztek ekkora összegű eljárást a PCC biztosította keretek között. Ha az Amazont elmarasztaló ítélet születik, akkor egyben ez lesz a legnagyobb, ilyen jellegű kártérítés is az országban. És egyben precedenst teremthet; Franciaországban ugyanis már két éve intenzíven vizsgálják az online kereskedőket, csalások és a piaci szabályok be nem tartása után nyomozva.

Az ezért felelős DGCCRF (General Directorate for Competition Policy, Consumer Affairs and Fraud) kormányszervezet igazgatója, Loic Tanguy állítása szerint az Amazon a szolgáltatásait igénybe vevők számára előnytelen szerződéseket kötött. A forgalmazók számos, őket hátrányosan érintő megállapodásba kénytelenek belemenni azért, hogy elérhessék az amazon.fr napi 3,5 milliós felhasználói bázisát.

Ezek közül is kiemelkedik az, melynek révén az Amazon bármikor a szerződés feltételeinek egyoldalú megváltoztatása mellett dönthet, illetve számára káros következmények nélkül felmondhatja azt. De szintén sérelmezik a francia kereskedők, hogy az amerikai vállalat egyedül hagyja őket a termékkiszállítás problémájával. Azért teljes mértékben a kereskedőknek kell felelősséget vállalniuk, így a sérült vagy eltűnt csomagok tulajdonosainak kártalanítása egy az egyben őket terheli.

A jelenség egyébként nem egyedi, hasonló panaszokról számoltak be tavaly a britek is az Amazon kapcsán.

A kaján talján

Eközben az olaszok ügyesebbek a kereskedővállalat megfejését illetően. Az Amazon megállapodott az olasz kormányzattal 100 millió elmaradt adó kifizetéséről. A 2011 és 2015 közötti időszak adóhátraléka összegének pontos meghatározását egy évnyi vita előzte meg, de az végül Róma sikerét hozta. Ezzel párhuzamosan azért burkoltan megfenyegette a helyieket az Amazon: közleményében, melyben a döntés elfogadásáról tájékoztatja a nyilvánosságot, azt is megemlítette, hogy 2010-es olaszországi megjelenése óta több mint 800 millió eurót ruháztak be és több mint 3 ezer munkahelyet hoztak létre helyben.

Egyébként nem csak az olaszok sajtolnak ki pénzt Jeff Bezos cégéből: októberben az Európai Bizottság kötelezte a vállalatot negyedmilliárd euró megfizetésére. Az EB arra hivatkozott, hogy Luxemburg illegális állami támogatásban részesítette az Amazont, habár Bezos konzekvensen tagadta, hogy bármilyen speciális elbánásban lett volna része vállalatának. Persze annyira azért nem kell sajnálni az amerikaiakat, hiszen ezek mind aprópénznek számítanak ahhoz képest, hogy 5 milliárd dollárból építik a cég második főhadiszállását.

Nagyon belelendültek egyébként az olaszok a pénzbehajtásba. A profitjukat, pontosabban adózásuk szintjét nagyon ügyesen optimalizáló amerikai cégek esetében többször is sikereket tudtak elérni. Májusban például a Google-t tudták 306 millió euró elmaradt adó befizetésére kötelezni, 2015-ben pedig az Apple-lel játszottak el hasonlót, 318 millió euró értékben.

A legnagyobb halat is kifogná az EU

Általánosságban véve is fogytán az amerikai multik mozgástere az öreg kontinensen. Alig egy hete számoltunk be arról, hogy az adóoptimalizálás másik nagymestere, a Facebook úgy döntött, hogy a közvetlen értékesítési csapattal rendelkező országokban helyben fogja elszámolni a bevételeit, azaz nem viszi át az adóparadicsomként működő ír központjába.

Ettől függetlenül Brüsszelnek lépnie kell majd, ha lényegesen több bevételt akar kipréselni az adózni nem szerető online óriásokból. A döntés ugyanis csak azokra az országokra vonatkozik, ahol helyi jelenléttel, közvetlen értékesítési csapattal rendelkezik a vállalat. Ráadásul ott is csupán azokra a bevételekre fog vonatkozni, amelyeket nagy partnerekkel direktben kötnek a kereskedők, azaz az automatizált hirdetési rendszerben feladott reklámok után beszedett pénzek továbbra is Írországban landolnak majd.

Rossz hír az európai adófizetőknek ugyanakkor, hogy ahol már van példa erre az új felállásra, ott a tapasztalatok egyáltalán nem mutatnak jelentős elmozdulást az adózási arányokban. A cég ugyanis Angliában már tavaly tavasszal bevezette a rendszert. Ennek következtében a Facebook ottani bevétele hirtelen a négyszeresére ugrott, ám a befizetett adó mindössze 25 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ugyan a bevételeket helyben könyvelték el, ám rendkívül furcsa módon az ottani költségek is az egekbe szöktek. Miközben a Facebook globálisan nagyjából 45 százalékos profitrátát ért el, a briteknél sajnos csak 7 százalékot tudtak felmutatni.