A külföldi és a helyi cégeket egyformán sújtaná egy új tervezet, amellyel Oroszország a nemzetközi online tartalomszolgáltatókat fegyelmezné tovább.

A The Moscow Times keddi tudósítása szerint a Kreml ismét nekiesne az internetes szolgáltatásoknak. Az angol nyelvű moszkvai hetilap online kiadása arról számol be, hogy az Állami Duma elé ezúttal az internetes kapcsolatok lassításról szóló javaslat kerülhet, amely – kiegészítve a feketelistázás 2012 óta élő lehetőségeit – most a letöltési sebességét korlátozná az olyan globális dotkom vállalkozások oldalainak, amelyek nem hajtják végre maradéktalanul az orosz bíróságok és hatóságok rendelkezéseit.

Az évekkel ezelőtti szabályozás arra kötelezte az oroszországi távközlési operátorokat, hogy a továbbiakban elérhetetlenné tegyék azokat a site-okat, amelyekre a Roszkomnadzor, az ezzel egy időben alakult távközlési felügyeleti szerv rábök az ujjával. Mindennek nyomán a weblapok letiltása többször is előkerült az egyes online cégekkel folytatott vitákban, sőt a pénzbüntetéseken és a fenyegetőzésen túl a LinkedInt konrétan hidegre is tették a helyi adatkezelési szabályok megsértéséért.

Nem csak a külföldieknek fájna

Az illetékeseknek a jelek szerint elegük van a keringőzésből, és egy újabb lehetőséget teremtenének maguknak a megfelelőségi követelményeket átlépő külföldi szolgáltatók megfegyelmezésére. Ennek alapján az oldalak sebességének radikális korlátozását nagyjából úgy kellene elképzelni, mint amikor egy számlatartozás miatt a távközlési cégek nyomorúságos szintre lassítják az ügyfél internetes kapcsolatát – ezúttal azonban csak a feketelistára került oldalak esetében lenne tapasztalható a jelenség.

Az értesüléseket a Vedomosztyi napilap szerint már többen megerősítették, köztük egyes internetszolgáltatók munkatársai is, akik elmondták: a tervezet nem csak a külföldi IP-tartományokat sújtaná, és ezért a hazai techmogulok szemét is erősen szúrja, miután egy hasonló korlátozás elsősorban a streaming tartalmakra fókuszáló oldalakat vágná haza. A Yandex név nélkül nyilatkozó csúcsvezetője úgy látja, az ilyesmi teljesen felszámolná a netsemlegesség elvét, ami az orosz szolgáltatóknak és fejlesztőknek sem lehet az érdeke.

Drága is, meg igazából hülyeség is

Az új törvény egyébként az új jolly joker, a terrorizmus-ellenes szabályozás részeként élesedne, kidolgozói között pedig a Roszkomnadzor mellett ott van az orosz monopóliumellenes hatóság is, amely tavaly egyebek mellett 438 millió rubelre büntette a Google-t egyes előre telepített okostelefonos alkalmazásai miatt. Az első kommentárok viszont arról szólnak, hogy az oldalak lassítása egyelőre csak a politikai cirkusz része lehet, amennyiben a dolog technológiai feltételei korántsem adottak.

A mobil operátorok rendelkeznek ugyan a megfelelő eszközökkel, más társaságok viszont nem igazán: állítólag az állami kézben lévő távközlési óriásnak, a Rosztelekomnak például több száz millió dollárjába kerülne a megfelelő technlógiák teljes körű implementációja. Ami még érdekesebb, hogy ezek a fejlesztések teljesen feleslegesek is lennének, mivel a felhasználóknak ma már rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel könnyedén megkerülhetik az ilyen típusú korlátozásokat.

Más fronton is meccsben vannak

A Vedomosztyi beszámolójában a represszív és tisztán politikai jellegű elképzeléseket – mint mondjuk a fogyaztói árak emelkedésével járó "Google-adót" vagy az okostelefon-gyártók vegzálását a LinkedIn-app eltávolításának érdekében – az Állami Duma egyik képviselője azzal indokolta, hogy valamit tenni kell az olyan nemzetközi internetes vállalatokkal szemben, amelyek pénzt keresnek Oroszországban, de az ottani törvényeknek nem hajlandók alávetni magukat.

Külön érdekes, hogy a céges színjáték mögött az oroszok kevésbé szívbajosak, ha idegenben kell pályára lépniük: a Trend Micro mostanában felkapott jelentése szerint 2014-ben az Operation Pawn Storm néven emlegetett, az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló kibertámadások során még a magyar Honvédelmi Minisztérium is célponttá vált. (Arról semmit sem fogunk soha megtudni, hogy az adathalász próbálkozások során sikerült-e betörniük a HM levelezőrendszerébe, illetve hozzájutottak-e érzékeny adatokhoz.)

A Wikileaks viszont hazaköltözött, már ha bárminek is hinni lehet manapság.

Közösség & HR

Bill Gates lecserélte Windows Phone-ját. Na de mire?

IPhone vagy Android telefonra szavazott a Microsoft alapítója? Az egyiktől továbbra is nagyon fázik a cégvezér.
 
A világ biztosítási piaca közel 5 ezer milliárd dollár. Ennek egy részét hamarosan elvehetik az insurtech cégek. De ez mindkét félnek kemény küzdelem lesz.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Most készüljön fel a fintech világ biztonsági kockázataira!

A pár éve kitört fintech-láz, valamint a jövő év elején életbe lépő PSD2 nem csak a pénzügyi piacok üzleti modelljét borítja meg. A biztonsági kérdéseket is sürgősen újra kell gondolniuk a piac szereplőinek.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.