Az Edelman 2016-os bizalmi barométere (2016 Edelman Trust Barometer) egy másfél évtizede rendszeresen közölt globális felmérés, amelyet a kutató cég ezúttal 33 ezer online válaszadó értékelései alapján állított össze. A kutatás az egyes szektorok iránti közbizalmat és hitelességet vizsgálja, két csoportra bontva az online közönséget. A teljes mintát a 18 évesnél idősebb lakosságból merítik, ezen belül pedig külön értékelik az "informált polgárokat", vagyis a 25-64 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, a legjobban kereső 25 százalékba tartozó, rendszeres médiafogyasztókat, akik a felmérésben szereplő 28 ország teljes népességének 15 százalékát teszik ki.

A 2016-os (vagyis a 2015 év végére vonatkozó) felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy tavaly tovább szélesedett a fenti csoportok közötti "bizalmi szakadék", köszönhetően az ugyancsak szélesedő jövedelmi különbségeknek és a jövőre vonatkozó eltérő kilátásoknak. A Edelman szerint az "informált polgárok" a tizenhatodik alkalommal publikált kutatás történetében most a leginkább bizakodók, míg a szélesebb tömegek alig valamivel optimistábbak, mint a pénzpiaci válság kirobbanásakor voltak.

Nem a vezetők alapján alkotunk véleményt

A felmérés alapján az emberek egyre inkább a magukhoz hasonlókban bíznak, vagyis egy hasonszőrű alkalmazottnak jobban hisznek, mint egy vállalati vezetőnek vagy akár köztisztviselőnek. Az Edelman szerint ezt a bizalmi deficitet az üzletben akár ki is lehet aknázni: az általános szkepticizmus ellenére a válaszadók nagyobbik része, 61 százaléka még mindig leginkább az üzleti szereplőkről tudja elképzelni, hogy lépést tartanak a változó körülményekkel, szemben a kormányzatokkal (41 százalék) vagy a civil szervezetekkel (55 százalék).

Az üzleti és kormányzati intézmények megbízhatóságában egyébként egészen szélsőséges különbségeket is tapasztaltak: Dél-Afrikában és Mexikóban például 44 százalékpont a kettő közötti differencia, de Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban is bőven 20 százalékpontot meghaladó különbségekről beszélhetünk. Az mindenesetre jól látszik, hogy az – elvileg – apolitikus és – ugyancsak elvileg – sokkal átláthatóbb intézmények olyan elvárásokkal szembesülnek, amelyeket rendes esetben nem feltétlenül támasztanának velük szemben.
 

Így áll az összes intézménnyel (kormányzati, üzleti, civil és média) szembeni átlagos bizalom

_{forrás: 2016 Edelman Trust Barometer}
 

A fogyasztók fele egyébként is már azt várja az üzleti vezetőktől, hogy a rövid távú eredmények és a lobbizás helyett a munkahelyteremtésre és a hosszabb távú pozitív hatásokra összpontosítsanak. Ezzel párhuzamosan a nagy többség (80 százalék) az olyan üzleti vezetőkben bízik, akik gyakrabban vállalja a nyilvánosságot, és részt vesz az egyenlőtlen jövedelmekről vagy a szabályozásról folytatott vitákban.

Ez állítólag azért is érdekes, mert a kutatás szerint már a befektetők sem kizárólag a határozott fókuszt és a gyors nyereséget értékelik: döntéseiket kimutathatóan befolyásolja a vállalatvezetők személyes közösségi aktivitása, és figyelemmel kísérik az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem területén zajló tevékenységet is.

A technológia csak ritkán húz csőbe

Az egyes iparágakat tekintve hosszú évek óta a technológiai szektor vezeti a bizalmi indexet: a 2016-os jelentés is arról számol be, hogy a lakosság háromnegyede adott róla pozitív visszajelzést. Nem csoda, hogy a legkevesebb bizalmat (51 százalék) még mindig a pénzügyi szektor élvezheti, de a gyógyszeripar (53 százalék) vagy az energiaipar (58 százalék) sem dicsekedhet elsöprő népszerűséggel. A telekommunikációs szektor átlagosan 60 százalékon áll, csakúgy, mint az autóipar – igaz, előbbi 2 százalékpontos éves növekedéssel, utóbbi viszont 6 százalékpontos csökkenéssel jutott el erre a szintre.
 

Az iparági bizalmi index alakulása az összes válaszadó körében

_{forrás: 2016 Edelman Trust Barometer}

Az internetes keresőket immár ötödik éve tartják a legmegbízhatóbb hír- és információforrásnak (jelenleg 63 százalék), az online média (53 százalék) pedig egyre inkább megközelíti a hagyományos médiát (58 százalék). A közösségi média az ősszel végzett felmérés során már 44 százalékot ért el, bár az általánosságban is elmondható, hogy a recessziós időszakot követően minden csatorna most kapta a legjobb osztályzatait.

Mindennél jobban bízunk a keresőkben

A bizalmi index egyik staisztikája a fogyasztók viselkedését ábrázolja a megbízhatónak, illetve megbízhatatlannak ítélt társaságokkal szemben. Míg a megbízhatatlannak ítélt cégek termékeit a válaszadók 48 százaléka nem lenne hajlandó megvásárolni, a megbízható vállalatoktól 68 százalékuk vásárolna, sőt 37 százalékuk akár többet is fizetne az ilyen gyártóktól származó termékekért vagy szolgáltatásokért.

Míg a konkrét ajánlásokra továbbra is főleg családi vagy baráti körben kerül sor (59 százalék), figyelemre méltó, hogy az internethasználók 41 százaléka már osztott meg pozitív visszajelzéseket valamilyen online csatornán, 26 százalékuk pedig a negatív kritikát is az internetre viszi. Így a legmegbízhatóbb információforrásnak tekintett keresők szerepét ma már valóban nagy hiba figyelmen kívül hagyni.