Nem csak használja, de kutatja is a mesterséges intelligenciát Elon Musk. Csupán egyetlen példa: a Tesla önvezető algoritmusai mesterséges intelligenciával irányítják az elektromos autókat (igaz, még közel sem tökéletesek). A cégvezető tehát tudja, miről beszél, amikor azt mondja, hogy ideje félnünk az MI-től, éppen ezért érdemes komolyan venni mondanivalóját.

„Az embereknek igazán aggódniuk kellene miatta”

Az amerikai kormányzókat tömörítő szervezet, a National Governors Association szombati találkozóján állt azzal a megújuló erőforrások elkötelezett híve az összegyűltek elé, hogy egyre nagyobb szükség van a mesterséges intelligencia megrendszabályozására.

„Hozzáférésem van a legmodernebb MI-hez és úgy hiszem, az embereknek igazán aggódniuk kellene miatta” – nyilatkozta a Tesla és a SpaceX igazgatója, aki egyben a mesterséges intelligenciát a civilizáció legnagyobb kockázati tényezőjének nevezte, amivel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie.

Ismerve Musk szabadelvű hozzáállását, legalábbis szokatlan, hogy legjobb megoldásként a terület állami szabályozását szorgalmazza. A mesterséges intelligencia azon kevés területek egyike, melynél a szabályozás nem várhat, proaktívnak kell lennie, különben túl késő lesz, nyilatkozta Musk, aki attól tart, hogy ennek hiányában rossz dolgok fognak történni.

Apokaliptikus víziója szerint az emberi civilizációra alapvető kockázatot jelent a mesterséges intelligencia léte, sokkal inkább, mint ahogyan életünket befolyásolják a közlekedési balesetek, a repülőgép-katasztrófák, veszélyes gyógyszerek vagy silány minőségű élelmiszerek. Ezzel gyakorlatilag beállt az olyan ismert emberek, kutatók, tudósok sorába, mint Stephen Hawking, aki szintén az MI jelentette veszélyekre figyelmeztetett.

Az információ gépi manipulációja lesz az első lépés?

Szombaton azonban minden korábbinál sötétebb hangot ütött meg a cégvezér. Mivel szerinte a robotok idővel mindenben jobbak lesznek nálunk, ezért a mesterséges intelligencia odáig erősödhet, hogy végül háborút indíthat ellenünk álhírekkel, e-mail accountok meghamisításával és hamis sajtóközlemények terjesztésével – azaz az információ manipulációjával.
 

Ez nem is tűnik annyira valóságtól elrugaszkodott víziónak, ha figyelembe vesszük az elmúlt 2-3 évnyi fejlődést és eseményeket. Amint arról mi is beszámoltunk, pár hónapja egy startup például azzal állt a nyilvánosság elé, hogy fejlesztésük egészen minimális idő alatt képes megtanulni bárki beszédstílusát, hangtónusát, utána pedig bármilyen szöveget elmondhat az illető hangján. Az álhírek – egyelőre emberek által generált - problémájával pedig már az olyan nagyvállalatok is kénytelenek foglalkozni, mint a Google vagy a Facebook.

Abból a szempontból érthető Musk aggódása, hogy a törvényi szabályozás szinte mindig a technológiai fejlődés mögött kullog. Rendszerint a már felhasználói szintű alkalmazás után szokott szárba szökkenni a tiltó/korlátozó rendelkezés, ha az adott technikai eszköz a döntéshozók szerint veszélyt jelent a mindennapi életre és/vagy a nemzetbiztonságra. Gondoljunk csak a drónokra: a technológia alkalmazásában élenjáró USA-ban is csak 2016 elejére jutott el odáig, hogy egyáltalán lajstromba vegye a nagyobb repülő, ember nélküli eszközöket.

Komor jövő vár ránk

Kétségtelen, Musk nagyon sötét képet festett a mesterséges intelligencia jövőjéről. Elmondása szerint a szabályozókon, a döntéshozókon a sor, hiszen csak nekik van elegendő hatalom a kezükben ahhoz, hogy akár le is állíttassanak egyes MI-fejlesztéseket, ha a biztonságosságuk vizsgálata igényli azt.

Ehhez az önuralomhoz az üzleti világ nem elegendő, mivel a részvényesek nyomása folyamatosan hajszolja előre a fejlesztéseket. Ott egy-egy kutatás pénzügyi szempontokból szóba sem jöhet, hiszen akkor szinte azonnal jön a kérdés a befektetők irányából, hogy miért szünetel a fejlesztés, miközben a konkurencia gőzerővel dolgozik rajta.

A pénz nem törődik az emberiséggel, foglalta össze Musk, legalábbis addig nem, amíg már túl késő lesz.