Figyelmeztetést adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a különböző fintech cégek által üzemeltetett határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra. Mint a jegybank közleménye írja, Magyarországon egyre több fintech cég nyújt – gyakorta a klasszikus bankokhoz képest egyes tranzakcióknál kedvezőbb feltételekkel – ingyenes számlavezetési, készpénzátutalási és ATM-es készpénzfelvételi, bankközi vagy középárfolyamhoz közeli devizaváltási, illetve különböző bankkártyás szolgáltatásokat. Ezekkel kapcsolatban azonban komoly kockázatok merülhetnek fel.

Felhasználói tapasztalatok alapján figyelmeztetnek

Az MNB a kockázati figyelmeztetését konkrét ügyfélpanaszokra alapozza. Mint a közlemény írja, a jegybankhoz érkezett ügyféljelzések és sajtóhírek szerint egyes fintech cégeknél előfordul, hogy bizonytalan időre – akár több hónapra – indoklás nélkül zárolják az ügyfél számláját, és dokumentumokat kérnek be a blokkolás feloldására.

A hazai felhasználók dolgát nehezíti, hogy több szolgáltató honlapján hiányoznak vagy csak töredékesek az elektronikus felhasználói felületeken a magyar nyelvű tájékoztatások. Nincs élőhangos – vagy akár Magyarországon személyesen is felkereshető – ügyfélszolgálat, így az ügyfelek olykor csak elégtelen információt nyújtó chatbottal tudnak angol nyelven kommunikálni.

Olyan ügyféljelzések is érkeztek az MNB-hez, hogy az elégtelen tájékoztatás miatt nem értesültek például arról, hogy az adott szolgáltatónál "felárasak" a hétvégi tranzakciók, hirtelen drágulnak a kártyatranzakciós díjak. Visszatérő panasz például, hogy bizonyos bank-, illetve hitelkártyák esetében készpénzfelvételnek minősül a szolgáltatóhoz feltöltött pénzösszeg. Azzal kapcsolatban is kapott jelzéseket az MNB, hogy néhány országban nem fogadják el a fintech cég kártyáját, valamint hogy a cégek lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak az ügyfélpanaszokra.

Korlátozottak az MNB lehetőségei

Az itthoni ügyfelek közt a nagy-britanniai központú Revolut, a szintén brit TransferWise , illetve a luxembourgi központú PayPal vált mostanáig a legnépszerűbbé. Az MNB közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek egyike sem magyarországi székhelyű bank, hanem itthon határon átnyúló szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentéssel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó, pénzforgalmi szolgáltató, illetve hitelintézet.

Az ilyen szolgáltatók üzleti megbízhatósági és fogyasztóvédelmi felügyeletét az európai uniós (és az annak megfelelő hazai) jogszabályok alapján az anyaországuk szerinti pénzügyi felügyeleti hatóság látja el. Az MNB-nek "fogadó országbeli" felügyeletként ezen cégek működésének ellenőrzésére csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak. Az ügyfelek érdekét és a közjót sértő esetben így elsődlegesen az anyaországbeli felügyeletnél kezdeményezhet intézkedést.

Az ügyfelek kockázatát az is növeli, hogy a fintech cégek ügyfélszámláin lévő pénzekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap, sem más egyéb magyarországi garanciaalap védelme. Ráadásul az elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézmények nem tagjai a saját anyaországuk szerint betétgarancia rendszernek sem. Emiatt az ügyfélpénzek visszafizetése kizárólag azon múlik, hogy az adott szolgáltató szabályszerűen működik-e, hiszen a visszafizetést nem garantálja harmadik fél. (Az Unió előírja az ilyen fintech cégeknek például, hogy az ügyfélpénzekkel nem rendelkezhetnek sajátjukként, azt hitelintézetek letéti számláin vagy alacsony kockázatú eszközökben kell tartaniuk, illetve akár garanciával, kezesi biztosítással kell fedezniük.)

A jogviták rendezését azonban több tényező is nehezíti. Az ügyfelek jogainak érvényesítése érdekében ugyanis első körben csak az adott fintech céggel kötött szerződésében meghatározott nyelven és közvetlenül az adott társasághoz fordulhatnak panaszukkal. Ha a társaság válasza nem megfelelő, 6 hónapon belül az annak székhelye szerinti vitarendezési fórumhoz fordulhatnak. Ez például a TrandferWise vagy a Revolut esetében a brit Financial Ombudsman Services vagy az ügyfélszámlákhoz kötődő tranzakciókkal kapcsolatos panaszoknál a brit pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelet. A magyarországi lakó-/tartózkodási hellyel rendelkező ügyfelek emellett az európai pénzügyi vitarendezési fórumot (FIN-Net) is igénybe vehetik, de az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnek ebben is csak koordinátor szerepe van.

Éppen ezért az ügyfeleknek fokozott körültekintéssel, a szerződéses feltételek alapos tanulmányozása után szerződni az ilyen fintechekkel, és kerülni kell az impulzusvásárlást.

Csak akkor léphetnek, ha nagy a probléma

A jegybank közleménye hangsúlyozza: az MNB csak azonnali vészhelyzet esetén hozhat arányos ideiglenes intézkedést egy határon átnyúló fintech szolgáltatóval szemben. Ilyen vészhelyzetnek minősül, ha a szolgáltató az ügyfeleik kollektív érdekét súlyosan sértve szegné meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

Ennek ellenére a jegybank határozottan fel fog lépni, amennyiben a magyarországi fogyasztókat érintő – akár kisebb súlyú – rendszeres jogsértéseket, tájékoztatási vagy egyéb hiányosságokat tapasztal.

Az MNB egyébként kifejezte elköteleződését a magyarországi ügyfelek számára a pénzügyi szolgáltatásokat kedvezőbbé és egyszerűbbé tévő innovációk mellett, de csak azokat a kezdeményezéseket támogatja, melyek szavatolják a hazai pénzügyi rendszer stabilitását és a fogyasztók biztonságát.