Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook az ír állami csatornának nyilatkozva már 2016-ban elejtette, hogy a vállalat akkor még 215 milliárd dolláros offshore vagyonának részben vagy egészben való hazaköltöztetésére készül. A nem túl konkrét elképzelések most újra előkerültek az amerikai adótörvények nemrég elfogadott változásai nyomán, amelyek értelmében a társasági adó korábbi, 35 százalékos mértéke 21 százalékra csökken, a külföldről kapott osztalékot terhelő adót pedig 15,5 százalékra vágják vissza, miközben az Európai Unió éppen egy 13 milliárd eurós büntetést próbál érvényesíteni a céggel szemben.

Ez elvileg azt jelentené, hogy az Apple amerikai vagyona akár 250 milliárd dollárral növekedhet, amit nyilván nem a párnahuzatban akar elhelyezni. A társaságra eddig nem igazán voltak jellemzők a különösen nagy értékű cégfelvásárlások és befektetések (közülük magasan kiemelkedik a Beats Electronics 2014-es, 3 milliárdos akvizíciója), és tavaly Tim Cook is világossá tette, hogy az Apple esetében a vételár már nem lehet egy felvásárlás akadálya, ezért (vagy ennek ellenére) a méretek helyett a stratégiai szempontokat tartják szem előtt.

Valószínűleg a tévét támadják meg

A találgatások ennek ellenére újra beindultak a Magyarország több évnyi GDP-jének megfelelő vagyon sorsáról. Újra előkerültek a korábbi elemzések, közülük is a Citigroup májusi összeállítása, amely az Apple lehetséges célpontjait vette sorra. Annak alapján a Netflix lenne messze a legígéretesebb üzlet, amire a Citi elemzője tavasszal 40 százalékot adott, ezt pedig a Disney követte 25 százalékkal. (Érdekesség, hogy az előbbi csak 5-10 százalékot, míg az utóbbi állítólag 15-25 százalékot lendíthetne az Apple részvényeinek árfolyamán.)

A Netflix az elemzés szerint kapásból 115 millió új előfizetőt és csak ebben az évben 110 új filmet vagy sorozatot jelentene az Apple-nek egy dedikált streaming szolgáltatás tetejébe, ráadásul az új felhasználók java egy másik platformot hagyna ott az Apple kedvéért. A Disney viszont egy másik dimenzió: az arányosan számolva háromszor magasabb vételár csak egy dolog, de a vállalatcsoport közel 200 ezer alkalmazottja mellett még az Apple is szinte eltörpül, és esély sem lenne arra az organikus fejlődésre, amit a Netflix kínálhat egy tartalomiparban is nyomuló techvállalatnak.

Semmi szükségük a nagy halakra

A Citi mindezeken felül még három, a játékpiacon mozgó társaságot (Electronic Arts, Activision Blizzard, Take-Two Interactive), a Hulut, illetve a Teslát sorolja a 10 százalék körüli valószínűségi kategóriába. Érdekes ugyanakkor, hogy ezzel ki is merül a lista, mivel az Apple szerepét játszó elemzők ezekről is sikeresen lebeszélik magukat – nem is szólva az olyasmiről, mint a komponensgyártó vagy autóipari cégekbe történő befektetések, amelyek nem hogy olcsóbbá, de inkább drágábbá tennék az Apple működését.

A kommentárok nagyrészt megegyeznek benne, hogy az Apple tényleg a kisebb, sebészi pontossággal kiválasztott akvizíciókban érdekelt, nagyszabású üzletekre pedig egyszerűen nincs szüksége a jelenlegi helyzetben. Kivételt a Netflix jelenthet, de nem azért, mert az Apple-nek iszonyatosan nagy szüksége lenne rá; a többi állítólagos felvásárlási célpont megszerzése pedig inkább terhet jelentene a cégnek, mintsem hasznot. Ennek alapján a technológiai gigaüzleteket 2018-ban sem a hihetetlen készpénzállományt felhalmozó Apple-től várhatjuk.