Az amerikai szenátus szombaton szavazta meg az adórendszer módosítását, amelyet a képviselőház már korábban elfogadott, és ami az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású változtatása lesz ezen a területen. Bár a törvényhozási folyamatnak ezzel még nincs vége, Donald Trump elvileg még ebben az évben aláírná a végül elé kerülő tervezetet, amelynek központi eleme az amerikai társasági adó 20 százalékra csökkentése a jelenlegi 35 százalék helyett. (Ebből állítólag 22 százalék is lehet a végleges változatban.)

Ez rövid távon látványosan növelné az amerikai államadósságot, amit azonban hosszabb távon bőven ellensúlyoznának a lépés gazdaságot élénkítő hatásai. Egy októberben közzétett becslés szerint a Fortune 500-as listán szereplő cégek tavaly 2,6 ezer milliárd dollárnyi kumulált nyereséget pumpáltak külföldi leányvállalataikba, és aminek egyik oka nyilván a magas hazai adókulcs.

Nem mindenhol egyértelmű a pozitív hatás

A 20 százalékos társasági adó visznt ugyanakkora részt jelent, mint amilyen szinten jelenleg az alternatív minimáladó (AMT) is van. Ez azért érdekes, mert a sima nyereségadó számításánál az adóalap mindenféle kedvezménnyel csökkenthető, amelyeket az AMT szerinti adóalap-számításánál nem lehet figyelembe venni. Így kérdéses, hogy az arányok változása hogyan hat majd például a K+F költésekre, amelyek egyre fontosabbak a versenyképesség szempontjából.

A Bloomberg összeállítást készített az egyes szektorok kilátásairól, amiből kiderül, hogy a technológiai ipart elsősorban azért érintik a változások, mert annak legnagyobb szereplői egészen elképesztő összegeket halmozott fel külföldi érdekelségeiben. A fenti 2,6 ezer milliárd (a Goldman Sachs szerint akár 3,1 ezer milliárd) dollárból is egy technológia cég, az Apple veszi ki a részét a legmagasabb arányban: az iPhone gyártója teljes készpénzállományának 94 százalékát, több mint 252 milliárd dollárt az USA-n kívül tartja.
 

forrás: Institute on Taxation and Economic Policy 2017

A top 5 mezőnyben ott találjuk még a Microsoftot, a Ciscót, az Alphabetet és az Oracle-t is, vagyis elmondható, hogy a legjelentősebb társaságok mind érintettek lehetnek a felhalmozott tőke kedvezőbb feltételek mellett való "hazaköltöztetésében". Az Information Technology Industry Council nevű iparági világszervezet szerint az adótörvények változása hozzájárul a piaci verseny fokozásához, ami összességében jó tesz majd a technológiai cégeknek.

A telkók örülnek, a megújulók kevésbé

A telekommunikációs vállalatok, amelyeknek folyamatos infrastrukturális fejlesztéseket kell eszközölniük, a változások egyértelmű nyertesei lehetnek, amennyiben befektetéseiket a tervezetben szereplő módokon írhatják le az adóalapból. Az AT&T már konkrétan jelezte, hogy ha az elnök végül aláírja a tervezetet, akkor cége jövőre a tervezettnél egymilliárd dollárral többet fordít majd új optikai kábelek fektetésére.
 

A Statista adatai alapján az Amazon az egyetlen tech multi, amelynek effektív adókulcsa meghaladta a 35 százalékot

A megújulókat ezzel szemben hátrányosan is érintheti a társasági adó csökkentése. A megújuló energiában utazó vállalatok ugyanis olyan üzleteket kötnek, amelyekben közvetve saját adókedvezményeik egy részét adják tovább – ez a Bloomberg New Energy Finance adatai szerint az idén már önmagában is egy 12 milliárd dolláros piacot jelent. A lap által idézett iparági vezető szerint az adócsökkentés egyszerűen lefékezné az ágazat fejlődését, a kevesebb befektetés miatt pedig komoly küzdelemre lehet számítani a fejlesztők között.

Az adócsökentés kritikusai egyébként azzal (is) érvelnek, hogy korábban, amikor a társaságok ilyen-olyan kedvezmények révén lehetőséget kaptak a nyereségük repatriálására, akkor azt jellemzően nem fektették be, hanem legnagyobb részben kifizették osztalékban a részvényeseknek.