Az Institute on Taxation and Economic Policy (ITEP) októberben közzétett beszámolója szerint az Egyesült Államok legnagyobb árbevételű társaságai, vagyis a Fortune 500-as listán szereplő cégek 2016-ban összesen 2,6 ezer milliárd dollárnyi kumulált nyereséget pumpáltak külföldi leányvállalataikba. A szövetségi és állami adószabályozással foglalkozó nonprofit think-tank becslése alapján a lista élén álló 10 vállalat egymagában is több mint ezer milliárd dollárnál tartott offshore cégeiben.
Az összes szervezet között az Apple, a Pfizer, a Microsoft és a General Electric a legnagyobb játékos. Ez a négy társaság adja a teljes becsült összeg negyedét, aminek egyébként a legfelső 30 szereplő jegyzi majdnem a 70 százalékát, közte egy nagy csomó techvállalattal.
Nehezen felfogható számok
Az ITEP ezzel együtt megállapítja, hogy a Fortune 500-as cégek közel háromnegyedének van valamilyen offshore leányvállalata: ez számszerűen azt jelenzi, hogy a 366 nagyvállalat 9.775 céget tart az általa adóraradicsomnak ítélt államokban. Utóbbiak közül persze a Kajmán-szigetek és Bermuda is népszerű, de a legmenőbb helynek Hollandia számít, ahol a Fortune 500-as mezőny több mint fele rendelkezik saját leányvállalattal, utána pedig Szingapúr, Hongkong, Luxemburg és Svájc következik.

forrás: Institute on Taxation and Economic Policy 2017
Az informatikai szektor igen előkelő helyet foglal el az ITEP képzeletbeli rangsorában. Az Apple eddig 246 milliárd dollárnyi eredményt vitt át offshore cégeibe, ami nagyságrendileg az éves magyar GDP duplája, vagyis elég sok pénz. Ezután a Microsoft következik 199 milliárddal, de a technológiai szektort a GE, az IBM, a Cisco, a Google-Alphabet, az Oracle, az Intel és a Qualcomm is képviseli a közvetlen élmezőnyben.
Nem teszik ki az ablakba
Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy az amerikai nagyvállalatok ennyit spóroltak az otthoni, 35 százalékos társasági adó kikerülésével. Az Apple esetében például az ITEP adatai alapján a 246 milliárdnyi eredmény kitalicskázásával és a máshol igénybe vehető, tizedakkora adókulcsok kihasználásával 76,7 milliárd dollárt nem fizetett be odahaza. A beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy a multik gyakran a szükségesnél is kevesebb adatot közölnek a külföldi leányaikról; az aktuális szabályozás értelmében ezen a területen olyan enyhe retorziókra számíthatnak, hogy sokszor többet ér nekik a rossz PR elkerülése.
A Google 2009-ben még 25 ilyen leányvállalatáról beszélt, de a következő évtől már csak kettőről volt szó a hazai felügyeletekhez leadott beszámolóiban, amelyek az Apple-hez hasonlóan Írországban működnek. Ez kívülről a szervezetek nagy részének felszámolását vagy konszolidációját jelentené, de a valóságban a Fortune 500-as társaságok offshore cégei javában működnek (a Google-Alphabet esetében az évtized eleji forgalom sokszorosával), sőt az ITEP szerint az amerikai jegybank és a tőzsdefelügyelet felé jelentett számuk nagyságrendbeli eltérést mutat.
Az ITEP azt is kiszámolta, hogy ha a Fotune 500-as cégek eddig összességében 752 milliárd dollárral több adót fizettek volna be, ha az adóparadicsomok átlagosnak vett, 6,1 százalékos társaságiadó-kulcsa helyett az amerikai szabályok szerint adóztak volna. Az ilyesminek nyilván kevés a gyakorlati jelentősége, de a nagyságrend azért elég beszédes – nem véletlen, hogy az ilyen módon elmaradó adó beszedése mára az Európai Unióban is vezető téma lett.

forrás: Institute on Taxation and Economic Policy 2017
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?