Nem kell hozzá kristálygömb, hogy az idén is megjósoljuk a technológiai ipar folyamatos növekedését és erősödését. Az előző év azonban a (főként pénzügyi) sikerek mellett nem csak pozitív kilátásokkal zárult: elég, ha figyelembe vesszük azoknak a hangoknak a megerősödését, amelyek a kisebb-nagyobb PR-katasztrófák nyomán a technológiai óriáscégek társadalomalakító szerepének vizsgálatát követelik. A hagyományos újévi előrejelzések közül most a Business Insider összeállítását szemlézzük, amely érdekes folyamatokra hívja fel a figyelmet 2018-ra.

Leereszt a kiterjesztett valóság lufija

Az már látható, hogy a virtuális valóság belátható időn belül nem fog kitörni a szórakoztató alkalmazások köréből. Sokkal nagyobb gyakorlati értékkel bíró változata, a kiterjezstett valóság (AR) viszont az elmúlt időszak egyik legnagyobb felhajtással övezett technológiája, amely már a vállalati alkalmazásba is megtalálta az útját. A nagy konzumer gyárók a mobilitáshoz hasonló forradalomról beszélnek, és elkezdték lerakni az új felhasználás alapjait, meghatározó vagy akár csak hasznos újításokkal azonban még nem igazán álltak elő.

Az AR megoldások jellemzően az okostelefonokon jelentek meg, az okostelefon azonban egyre nyilvánvalóbb módon alkalmatlan platform lesz az AR technológiák érdemi implemetációjára. Ha a hordható számítástechnikai eszközök eddigi megjelenéseiből indulunk ki, akkor nem holnapra várható a jól működő és a felhasználók által széles körben elfogadott AR-hardverek megjelenése sem. Bár a lufi nem pukkad ki, mindenképpen leereszt, és a BI szerint arra is még éveket kell várni, hogy az idén elapadó befektetések újra meginduljanak a szegmensben.

Tovább pumpálják a mesterséges intelligenciát

A mesterséges intelligencia (MI) témáját is alaposan felfújták az utóbbi időben, legyen szó az önvezető járművekről, a digitális asszisztensekről vagy a számtalan, hatékonyan automatizált vállalati folyamatról. Itt azonban szó sincs buborékról, az MI a legtöbbek szerint a leghasznosabb és legígéretesebb koncepció a jelenlegi technológiai palettán. Kivétel nélkül felbukkan az iparág legtöbbre hivatott kezdeményezéseiben, alkalmazása pedig annak ellenére is az üzleti siker záloga lesz, hogy az átlag felhasználó ritkán találkozik jól megfogható módon a felszín alatt dolgozó algoritmusokkal.

Aggasztó nagyságrendbe lép az Amazon menetelése

Az "amazonifikáció" az angol nyelvű sajtóban már önálló kifejezésként szerepel: az új fogalom azt a jelenséget takarja, amikor egy félelmetes erőforrásokkal rendelkező vállalat (praktikusan az Amazon) szinte minden előzmény nélkül belép egy új konzumer piacra, és ott rövid időn belül meghatározó szereplővé válik, teljesen felforgatva az addigi status quót. Erre már a közelmúltban is akadtak példák, a BI szerint pedig 2018 lesz az az esztendő, amikor sokan felteszik maguknak a kérdést: jó dolog-e, ha ahogy az Amazon benyomul a kereskedelem egyre több területére.

Idén októberben az elemzői szolgáltatásokat nyújtó FactSet adatai alapján összegyűjtötték, hogy az elmúlt bő egy évtizedben hányszor említették meg a Google, illetve az Amazon nevét az Egyesült Államokban a befektetőknek szánt nagyvállalati megnyilvánulások. Korábban még egyértelműen a Google vezetett, tavaly azonban már az Amazonra hivatkoztak többször – ebben a tekintetben pedig teljesen mindegy, hogy követendő példaként vagy időszerű fenyegetésként hangzott el társaság neve.

Letámadnak a kínai konzumer márkák

Az okostelefonnal rendelkező amerikai mobil előfizetők között az Apple (iPhone) 45 százalékos részesedéssel rendelkezik, további 29 százalékon pedig a Samsung ül, így az összes többi gyártó a torta negyed részén kénytelen osztozni. Az olyan kínai márkák, mint a Huawei vagy a Xiaomi, odahaza ugyanilyen erősek, és a hírek szerint az idén kezdenének tengerentúli offenzívába az AT&T és a Verizon szolgáltatókon keresztül. Ez a korábbi tapasztalatok szerint nem kecsegteti őket jó esélyekkel, hiszen ezelőtt más mások (HTC, Motorola, ZTE, Google stb.) is elvéreztek az Apple legfontosabb piacán,ahol egyszerűen már nincs hely újabb játékosoknak, akik pontosan ugyanazt nyújtják, még ha esetenként olcsóbban is.

Változásnak indul a tengerentúli szabályozás

Európában már évek óta téma a nagy multinacionális (értsd: amerikai) techcégek nyomulása. Ezek egyrészt félelmetes bevételeket pumpálnak át szinte érintetlenül az uniós államok adórendszerén, másrészt európai versenytársaik nem igazán élvezik velük szemben azokat az előnyöket, amelyekre mondjuk az ázsiai technológiai vállalatok támaszkodhatnak a hazai pályán. 2018-ban viszont nem ez, hanem az otthoni szabályozási hevület aggaszthatja az amerikai multikat, akik eddig a gyakorlatban azt csináltak, amihez csak kedvük volt.

A valóságos behemóttá hízott "big tech" vállalatokra most visszaüthet, hogy az állam eddigi passzivitása mostanában lendül át egy nem kevés populizmussal is fűtött szabályozási kampányba. Erre példa az oz online politikai hirdetések transzparenciájáról szóló tervezet, de már olyan ötletek is felmerültek, mint a szándékosan addiktívra tervezett technológiai termékek és szolgáltatások szankcionálása, a személyes adatok védelmét érintő gyakorlatok vagy általában az iparág versenykorlátozó gyakorlatainak megpiszkálása. A BI szerint ezekből a Trump-adminisztráció idején nem lesz semmi, de egy folyamat kezdete lesz, hogy már a jogalkotók szintjén is komolyan felmerülnek hasonló elképzelések.

Irdatlan pénzek tűnnek el Hollywoodban

Az Apple, az Amazon, a Google vagy a Facebook is egyre komolyabban a zsebébe nyúl a saját filmek, sorozatok, showműsorok és más tartalmak elkészítését és felfuttatását illetően – a nagyságrendekről annyit, hogy már dollármilliárdokról beszélünk minden egyes társaság esetében. Ez elvileg teljesen logikus, hiszen mindegyikük meg akarja különböztetni saját szolgáltatásait a többiektől, és akár közvetlenül, akár közvetve (mondjuk a kapcsolódó hardveres értékesítéseken keresztül) még többet akar legombolni a vásárlóiról, esetleg be akarja kebelezni a televíziós hirdetési piacot.

Hollywood a maga részéről köszönettel veszi a "dumb money-ként" (a szakértői tőke ellentéte) emlegetett forrásokat, de a kritikusok szerint csak a források látványos bővülésére lehet az idén számítani, a vele arányos siker viszont elmarad. Ahogy a techvállalatok már rájöttek, hogy az autógyártásba beszállni nem csak pénz és elhatározás kérdése, úgy az elmúlt időben az is kiderült, hogy nem sok fogalmuk van róla, mitől lesz igazán sikeres egy film vagy műsor. Bár sorra vásárolják maguknak a szakmabeli veteránokat, ez a BI szerint egyelőre nem jelenti, hogy megfejtették a tartalomgyártás titkait, így a lap előrejelzése alapján 2018-ban minden eddiginél kövérebb csekkeről fogunk beszámolni, de a film és a tévé a Disney és a Netflix csatájáról szól majd.