Közel 8 millió embernek, összes foglalkoztatott 3,7 százalékának ad munkát az Európai Uinóban az az infokommunikációs ipar. A munkahelyek száma gyarapszik, de a szakembereké nem – mutatta ki az Eurostat.

Az uniós statisztikai hivatal kiadta legfrissebb számait az unió infokommunikációs területein foglalkoztatottak számáról, összetételéről, és arról mely tagországok vállalatai küzdenek ezen a téren a legnagyobb munkaerőhiánnyal. A jelentés a 2014-es adatokat hasonlítja össze a 2011-ben végzett előző kutatás mutatóival.    

Kelet-Európában Észtország áll a legjobban

Az EU-ban a legtöbb IKT szakembert, egyenként közel másfél milliót az Egyesült Királyság és Németország foglalkoztatja, de közel egymillióan dolgoznak ilyen területen Franciaországban is. Ez a három ország ad munkát az uniós IKT szakemberek közel felének. A foglalkoztatottság egészét véve azonban a legnagyobb az IKT állások aránya az észak-európai tagországokban: a lista élén álló Finnországban a munkavállalók 6,7 százaléka, Svédországban 6 százaléka dolgozik ebben az iparágban. A kelet-európai tagországok közül Észtországban a legmagasabb az arányuk: 5 százalék. Ez nem véletlen, hiszen a volt szocialista országok közül a balti állam digitalizálja a leggyorsabban a gazdaságát és a társadalmát.

Ezen a téren a legrosszabbul Görögország (1,3 százalék), Bulgária (1,9 százalék, Litvánia (1,9 százalék) és Lettország( 2 százalék) áll. A 2011-es felmérés óta Portugália, Németország, Belgium, Finnország Franciaország és Luxembourg növelte a legnagyobb arányban a technológiához köthető állások számát.

Magyarországon az EU-átlagnál magasabb arányban dolgoznak az IKT iparban. 2014-ben a foglalkoztatottak 4,9 százaléka a technológiai iparhoz köthető állásokban dolgozott, ami 2011-hez képest 0,5 százalékpontos javulás, ami 34 ezer munkavállalót jelent. (A hazai viszonyokról legutóbb az Informatikai Vállalkozások Szövetsége adott ki friss mutatókat, amiről külön cikkben számoltunk be.)

Férfiak, diplomások és fiatalok előnyben

A szakma – hasonlóan a világ más tájain mutatkozó trendekhez – még ma is elsősorban a férfiakat vonzza, bár tagországonként eltérő arányban. Az EU-ban 2014-ben IKT állásban dolgozók 81,9 százaléka volt férfi, az általános foglalkoztatottságban viszont nagyjából kiegyenlített volt a nemek aránya. Az iparág a legtöbb férfit az unión belül Luxembourgban (89,2 százalék), Cipruson (88,1 százalék) és Hollandiában foglalkoztatja, és Bulgáriában a legmagasabb a nők aránya (30 százalék, de ehhez közelít a nemek aránya Észtországban és Romániában is. Magyarországon a teljes foglalkoztatotti körben a nők aránya valamivel meghaladja a 45 százalékot, az IKT állásokban azonban épp hogy eléri a 25 százalékot. (Az infokommunikációban a nők arányának a növelését egyre több helyen támogatják, erről szólt egyik legutóbbi összeállításunk.)

Az EU-n belül a technológiai iparban dolgozók IKT szakemberek 56,5 százalékának van felsőfokú végzettsége. Arányuk Spanyolországban a legmagasabb: 77,4 százalék. Az éllovasok között van még Belgium (72,9 százalék), Bulgária és Ciprus (egyaránt 72,3 százalék).

Olaszország foglalkoztatja az IKT-ban a legkevesebb diplomást: ott csupán az iparágban dolgozók 31,7-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A sereghajtók között van Szlovénia, Szlovákia és Románia, ahol diplomások aránya 40 százalék körüli. Magyarországgal a teljes foglalkoztatottakon belül alig 26,5 százalék, az IKT szektoron belül azonban 47,5 százalék a diplomások aránya. Ma már azonban – részben épp a látványos munkaerőhiány miatt is – nem feltétlenül elvárás az egyes állások betöltésénél a diploma, és ez a felfogás nálunk is egyre inkább terjedőben van.   

A technológiai ipar nem túl meglepően főként a fiatal, 35 év alatti korosztályt vonzza, az ágazatban foglalkoztatottaknak több, mint az egyharmada (37,1 százalék) tartozik ebbe a korosztályba. Az egyes tagállamokon belül a fiatalítás a legjobban Máltának megy, ott az IKT szakértők 59,8 százaléka fiatalabb 35 évnél, de ott van az élbolyban Lettország (56,3 százalék) és Litvánia (52 százalék) is.  A másik végletet Olaszország, Dánia, Svédország és Finnország képviseli, ezekben az országokban a 35 év alattiak aránya nem éri el az egyharmadot. Magyarország a fiatalok nagy arányú kivándorlása ellenére az uniós átlag feletti értéket mutat, az összfoglalkoztatottak 29,5 százaléka, az IKT-dolgozók 40 százaléka volt 2014-ben 35 évesnél fiatalabb.

Tárt karokkal fogad Csehország (is)

Az IKT-szakma gyakran hangoztatott kiemelt problémája a munkaerőhiány. A jelentés szerint uniós szinten a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások 40 százalékának volt kisebb-nagyobb gondja a meghirdetett technológiai jellegű állások betöltésénél. A legkevesebb ilyen jellegű problémával Spanyolország, Portugália, Bulgária és Olaszország küzd, ezekben az országokban a cégek negyede-ötöde panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelő IKT szakembert.

A külföldön szerencsét próbálni akarók – feltéve, ha az állások betöltését nem gátolja a nyelvtudás hiánya – leginkább Csehországban, Luxembourgban, Ausztriában és Hollandiában tehetnek próbát. Ezekben az országokban az érintett cégek közel 60 százalékának okoz gondot a szakemberhiány. A listában Magyarország nagyjából középen áll, nálunk ez a mutató 47 százalék, hasonlóan Svédországéhoz.  

A jelentés összegzésében megállapítja: az európai gazdaság felpörgetéséhez fontos lenne, hogy minél többen dolgozzanak a fejlődést gyorsító technológiai szektorban, ami jelenleg még kicsi, de annál fontosabb szelete a munkaerőpiacnak.