Európában a netezők egyharmada használ már valamilyen felhőszolgáltatást, ami a legjobban Magyarországon és Romániában bővült. A globális növekedés következő hullámának a hajtóereje már a mesterséges intelligencia lesz.
Hirdetés
 

A technológia és az ezt képviselő szolgáltatók segítségével az internetezők készüléktípustól függetlenül menthetik a felhőbe a különféle dokumentumaikat, fotóikat, zeneszámaikat stb. Az emberek cloud alapon együttműködhetnek, információt cserélhetnek – sorolja legutóbbi felmérésében az Eurostat.

A leggyorsabban növekvők között vagyunk

Az Európai Unió statisztikai hivatalának a kimutatása szerint tavaly már az internetező uniós polgárok közel egyharmada, 32 százaléka használta a felhőszolgáltatások valamelyikét, szemben a két évvel korábban rögzített 27 százalékkal.

 

Cloud szolgáltatást használók aránya az EU internetezői között (2016)


Nagy a szórás ugyanakkor az egyes tagországok között, a két véglet Lengyelország és Svédország. Az előbbiben a netezők alig több mint egyötöde (21%) kezd már valamit a clouddal, utóbbiban viszont már a világhálót használók közel fele (48%) felhőhasználó. Összevetve a 2014-es felméréssel, ez alatt a idő alatt a legnagyobb arányban, 14-14 százalékponttal Magyarországon és Romániában javult a helyzet. Így is még az uniós átlag alatt vagyunk, de a hazai internetezők 30 százaléka már tud érdemlegeset kezdeni az informatikai felhővel. A felmérés szerint ugyanakkor meglepő módon a német, francia és osztrák netezők ugyanott maradtak, mint két éve, a cloud népszerűsége az előbbi kettőben nem éri el a 25 százalékot, utóbbiban pedig épp hogy meghaladja azt.

A felhős műfaj a fiatalok és a nagyvállalatok körében a legnépszerűbb

A felhő alapú szolgáltatásokat leginkább a fiatalok részesítik előnyben, az EU-ban élő 16-24 év közötti korosztály 44 százaléka nem tud már meglenni a cloud nélkül. A másik végletet a 65-74 év közöttiek jelentik, körükben a felhőhasználat aránya 19 százalékos. A felmérés szerint a fiatalok körében tavaly leginkább a hollandok (66%) és a svédek voltak a legaktívabbak, az idősebbek közül pedig a luxembourgiak (38%) és a britek (29%) jártak az élen.

Ahelyett, hogy saját IT-infrastruktúrát építenének ki, vagy a régit bővítenék, a vállalkozások felhőszolgáltatók révén is hozzájuthatnak a megfelelő technológiai erőforrásokhoz. Tavaly már elmondható volt, hogy az Európai Unióban működő vállalkozások szinte mindegyike (97%) rajta volt a világhálón. Közülük azonban egyelőre alig több mint az egyötödük (22%) vett igénybe valamilyen felhő alapú szolgáltatást. Rossz hír, hogy az uniós vállalkozások körében meglehetősen lassan növekszik a cloud elfogadottsága, a mutató a 2014-es kimutatás óta alig több mint 3 százalékpontot javult.

 

Az internetet használó vállalkozások cloudos elkötelezettségi szintje (2016)

 

Valamivel jobb a helyzet, a nagyvállalatok körében, ahol már a 45 százalék vesz igénybe valamilyen felhős szolgáltatást, a kis- és középvállalatoknak viszont csak a 21 százaléka tartozik ugyanebbe a kalapba. Ezen a területen is nagy ugyanakkor a szórás az egyes tagországokat vizsgálva. Dobogós helyen vannak a finnek, ahol a vállalkozások 57 százaléka, a svédeknél a 49 százaléka, de még a dánoknál is a 42 százaléka tekint hatékonyságnövelő tényezőként a cloud technológiára.

Magyarország egyelőre a végeken táborozik még, 13 százalékával a 28 tagállamból a 23., csupán Görögországot, Lettországot, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

A cégeknek ma még levelezésre és dokumentumok tárolására kell a felhő

Az uniós vállalkozások manapság leginkább a levelezőrendszereik hosztolására, dokumentumaik tárolására vesznek igénybe felhős szolgáltatást, de a népszerűbbek közé tartozik az alkalmazások bérlése és az adatbázisok elhelyezése is.

A tavaly cloud szolgáltatást vásároló EU-s cégek 65 százaléka hosztolta e-mail rendszerét a felhőben, 62 százalékuk tárolta elektronikus formában a dokumentumait, adatbázisát a 44 százalékuk vitte a felhőbe, 41 százalékuk pedig cloud alapon használta irodai alapszoftvereit.

A különféle egyéb alkalmazásokra, beleértve a pénzügyi, könyvelési szoftvereket az uniós cégek közel harmada vett igénybe  cloud szolgáltatást, ügyfélkiszolgáló rendszerét pedig a 27 százalék vitte a felhőbe.

Akik már az AI-re építkeznek

A felhő technológia az egész világon jó üzletnek ígérkezik, sőt a Canalys szakértői szerint a növekedés következő hullámát már a mesterséges intelligencia is segíti. A nemzetközi elemző cég negyedévenként monitorozza a felhő alapú infrastruktúra szolgáltatások piacát, amibe az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS) és a platform mint szolgáltatás (PaaS) sorolható. A cég legfrissebb jelentése szerint az április-június közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest 47 százalékkal nagyobb, mintegy 14 milliárd dollárnyi bevételre tehettek szert ezek a szolgáltatók.

A piac domináns szereplője továbbra is az Amazon Web Services (AWS), amely éves szinten 42 százalékkal tudott nőni, részesedése a globális piacból meghaladja már a 30 százalékot. Növekedési potenciálja azonban jelentősen elmaradt fő riválisaitól a 97 százalékos bővülést felmutató Microsofttól és a 92 százalékkal gyarapodó Google-től. Egyedül a negyedik helyen álló, 23 százalékos növekedést produkáló IBM-ét tudta felülmúlni. Amúgy a vezető négyesfogat fedi le a teljes felhőinfrastruktúra-piac 55 százalékát. 

A növekedés fő hajtóerejének még az elsődleges szolgáltatások bizonyulnak, köztük az on-demand computing és a tárolás. A jövőben azonban már a mesterséges intelligencia (AI) platformokat használó ügyfelek fűtik a további növekedést, a szolgáltatók új applikációkkal, szolgáltatási formákkal készülnek az újabb korszakra.

Az AWS-nek már van is AI szolgáltatása, amely a beszédfelismerésre, a vizuális keresésre, a szöveget beszédre alakító és a gépi tanulási technológiákra fókuszál. A Microsoft főként a gépi tanulásra koncentrál, a Google pedig már be is jelentette dedikált AI-chipjét, a Cloud TPU-t, amely a legfrissebb verziója a keresőóriás azon processzorának, amelynek segítségével futnak AI-szolgáltatásai. A Google nem tervezi, hogy a chipet másoknak is eladja, helyette dedikált szolgáltatáson keresztül enged majd kivülállóknak is hozzáférést. A szolgáltatást várhatóan az év végén jelenti be.

Az IBM a jövőbeni növekedését ezen a piacon a Watsonra bízza, olyan alkalmazásprogramozási interfészekkel (API) mint a beszéd és a vizuális felismerés. Ezek egyebek mellett jól hasznosíthatók ügyfélközpontok virtuális ügyfélkiszolgálói feladataira.

Cloud & big data

Megint úgy meghekkelték a netet, hogy nem tudni, valóban meghekkelték-e

Merthogy egyáltalán nem biztos, hogy meghekkelték. Az is elképzelhető, hogy több nagy amerikai cég teljes adatforgalma egy ideig azért folyt át egy orosz szerveren, mert valaki bénázott.
 
Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.