Már tavaly, az LG G2-ről szóló tesztünket is úgy kezdtem, hogy a koreai vállalat egyre jobban magára talál és most jó pár hónappal később a helyzet tovább fokozódott. Még messze van ugyan a gyártó a régi idők nagy eredményeitől, egyelőre a legjobban teljesítő 5 okostelefon gyártó közé sem férnek be, de a G sorozattal tarolnak mobil fronton és a G3 is arról tanúskodik, hogy ráéreztek valamire.
Folytassa, LG!
A folytatásokkal, újra kiadásokkal terhelt piacon az ember már kellően szkeptikusan közelít egy olyan mobilhoz, amiben egy 3-as szerepel a nevében. Az elmúlt évek megtanították az egyszeri tesztelőt és valószínűleg vásárlót is, hogy egy idő után nem számíthat másra, csak a formák finomítására, pár milliméterrel nagyobb kijelzőre, új színekre. Az LG szerencsére rácáfolt erre a félelmemre és kellő mennyiségű újdonsággal látta el a G3-at úgy, hogy közben a hagyományokat is gondosan ápolgatta.
Egyszerű, bevált formavilág
Kezdjük a formával és az anyagokkal, hiszen ez az első front, ahol a mobilnak meg kell küzdenie a felhasználó szimpátiájáért. Esetemben ez sikerült, még akkor is, ha semmi extra dologról nem tudok beszámolni a G3-al kapcsolatban. A kellemesen gömbölyded formák, az ezüstös, szálcsiszolt hatású, de műanyag hátlap, a fellogózott fényes, elülső blokk egységes képet ad, a minőségérzetet kipipálhatjuk, ahogy azt is, hogy a kijelző méretének növelése mellett nem lett egy kezelhetetlen batár a G3-ból.
A jack csatlakozó és a micro USB alul található
Az okostelefonok evolúciója során eljutottunk arra a szégyenteljes pontra, hogy a levehető hátlap már előnyként emlegethető, így van ez a G3 esetében is. A unibody vallásnak is meg vannak a hívei és előnye, az LG egyértelműen a felhasználók kívánságaként kommunikálja a váltást, ami ellen én sem tudnék sok kifogást emelni. Annyi eredménye van mindennek, hogy az akku hozzáférhető, cserélhető, valamint a SIM és a microSD nyílása is itt található szokás szerint.
Hátsó gombok és QHD
A különböző csatlakozók, kamera, mikrofon, hangszóró pozícióját nem részletezném különösebben, hiszen azok a szokásos helyeken találhatók. Ellenben a hangerő és bekapcsoló gomb trió már érdekesebb kérdés, hiszen az továbbra is a hátlapon, közvetlenül az objektív alatt kapott helyet.
A középső gomb a G2 hosszúkás formája helyett most kör alakú és domború, a hangerő billentyűk pedig egy kicsit recésebb felületet kaptak, hogy az ember mutatóujjának begye könnyebben rájuk találjon és meg tudja különböztetni őket. A hátlapi gombokkal kapcsolatos, bizonytalan érzéseim közlését egy ismert, de egyedi mémre bíznám, íme:
Áttérve a G2 óta lezajlott hardveres fejlődéshez, az egyik leglátványosabb változás a kijelzőt érintette. Ez az immáron QHD, azaz 1440 × 2560 pixel felbontású, 534ppi képpontsűrűséget biztosító, 5,5 colos IPS panel lenyűgöző hatást kelt, főleg úgy, hogy mellé szinte alig érzékelhető káva társul.
A színek szinte leugranak róla, a betekintési szög is rendben van, ennek ellenére kültéren, napos időben a fényerőt teljesen felhúzva sem igazi a leolvashatóság. Egy ilyen kijelző nyilvánvalóan gyilkolja az akku teljesítményét, ezért eleinte a fényerő automatikára bíztam a szabályozást, ami viszont nem tökéletes, így vagy a folyamatosan csúszkáló fényerőt nézi a felhasználó, vagy saját maga állítja be a helyzetnek éppen megfelelően.
Nagy a nyüzsgés a hátlapon
A G3 megkapta az összes időszerű és trendi processzort, chipsetet, négy magot, izmos GPU-t, így a teljesítménnyel alapvetően nincs is gond, mégis időnként érezhető pár döccenés, akadás, de nem vészes. A melegedés azonban figyelemre méltó, de ilyen órajelű CPU-nál ezt nem szokás felhánytorgatni, hanem elviseljük és megszokjuk. Mindennek egy másik jele az, hogy amikor a kamerával készült fotókat nézegeti az ember, akkor a szín gazdag, sok részlettel bíró felvételek esetében a panel szemmel láthatóan próbálja kirajzolni a pixeleket, ami meglehetősen furcsa élményt ad.
A kamera újdonsága a lézeres távolság mérő, ami nem úgy valósul meg, hogy fotózáskor egy lézersugár lő ki a lencse melletti lyukból, hanem úgy, hogy rosszabb fényviszonyok esetén az emberi szem számára láthatatlan lézer sugár segíti a kamerát a fókuszálásban. A fotók minősége rendben van, sőt, az előlapi, 2 megapixeles kamera is tökéletes minőségű képeket készít.
Flat világ és sok ötlet
Az Android adta alapokat az LG alaposan átdolgozta és az előző modellhez is képest jócskán felfrissítette a kezelőfelület szín- és formavilágát. A mostanában trendi flat, azaz árnyékok, kiemelkedések nélküli letisztult dizájn uralkodik mindenhol, ami nélkülözi a koreai gyártókra jellemző harsányságot. Ahogy a Samsung, úgy az LG is biztosítja a szenzorok által biztosított trükköket: a fülhöz emelt mobil fogadja a hívást, ha lefordítjuk akkor elnémul, és az arcunk érzékelésekor aktív marad a kijelző.
Finom színek, egyszerű ikonok a főképernyőn és az appok között
De ott van az egymás mellé, két ablakba kitehető alkalmazások kezelése, ami az egyik legjobb dolog az 5 colosnál nagyobb kijelzőjű mobilokon. A vissza nyíl hosszú megnyomása után a felkínált lehetőségek közül kiválasztjuk a két appot, amelyek azután akkora nagyságú felületet foglalnak el a kijelzőből, amit mi szeretnénk, így az egyikből a másikba való adatmásolás is rendkívül egyszerű. Mivel a gombok hátul találhatók, a kijelző felélesztésére szolgáló Knock on funkció továbbra is adott, ami kiegészült még a Knock code intézményével, ami a feloldást teszi lehetővé egyedi koppintás minták megadásával.
Balra a két ablakos alkalmazáskezelő, jobbra a zsúfolt, de szerkeszthető értesítési felület
Egy sor apró, vagy nem annyira apró, de nagyon hasznos funkciót kínál a G3, mint például az, hogy a mobil programozható távirányítóként használható, a hátlapi hangerőgombokhoz gyors funkciók rendelhetők, a kezelőfelület részét képező Smart Notice, amely a tevékenységünkhöz, tartózkodási helyünkhöz passzolva add tippeket, tanácsokat (pl. felajánlja a többször tárcsázott szám elmentését, vagy nem fogadott hívás esetén annak visszahívását), vagy az LG Health, ami lépésszámlálóval, illetve az egyéb sportteljesítményünk monitorozásával próbál segíteni egészségünk megőrzésében.
Kerek ablakkal a világra
Egy bekezdést megérdemel a tesztkészülék mellé kapott Quickcircle elnevezésű tok is, amit egy kis ablakkal láttak el, hogy szétnyitás nélkül hozzájuthassunk a fontos információkhoz. Az elképzelés dicséretes, mivel ehhez még külön kezelőfelületet is kapunk, ahol kör formában jelenik meg az óra, az időjárás, indítható a kamera, és fogadhatók a bejövő hívások. Nálam azonban a zsebben hordott telefon teljesen megbolondult, és vagy a zenelejátszó indult el, vagy a kamera készített sorozatképeket a zseben belsejéről.
Három a magyar koreai igazság
Az LG G3 elsődleges érdeme az én szememben az, hogy nem próbál meg egy éppen hogy átszabott mobilt újként feltüntetni, hanem valóban próbálkoznak a fejlődés fenntartásával. Sok, hasznos ötlet szorult a készülékbe, amelyek nagy része meglepően jól kisegíti a felhasználóját a mindennapok során. Egyedül a hardveres döcögés zavar be az idilli képbe, és az is árulkodó, hogy az alig több mint egy hetes tesztidőszak alatt két szoftveres frissítés is érkezett a G3-ra, ami nem éppen általános ebben a kategóriában.
Az előlap 76,4 százalékát az 5,5 colos QHD kijelző uralja
A nagy kérdés az, hogy a 3000 mAh-s akkut érzésem szerint túlságosan gyorsan kivégző QHD kijelző mennyire volt jó ötlet, hiszen az általa nyújtott képpont többlet szabd szemmel nem érzékelhető, viszont reklám és marketing értéke egyértelműen jelentős. Ezt tette a mérleg egyik serpenyőjébe az LG, a másikba pedig azt, hogy ez a hardver és akku mennyire tudja tartani a tempót.
Szoftverben is alaposan felszerelt a G3 (Ok, a Candy Crush nem alaptartozék)
A végeredmény azért lett mégis talán nyerő, mert mindehhez a kombinációhoz nem 180 ezres, hanem 130-140 ezer forintos árcédula társul, amivel viszont a G3 hibái ellenére jelenleg könnyedén a legjobb ár/érték arányú csúcskészülék a hazai piacon. Ha az LG továbbra sem a rókabőr lehúzásra játszik, hanem valóban szeretne újat kitalálni és ötletelni, akkor nagy biztonsággal várható, hogy a harmadik után egy még jobb ráadás következhet jövőre.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak