A témáról oktatók, kutatók, HR-szakemberek vitatkoztak a Magyar Telekom legutóbbi háttérbeszélgetésén. Elsőként a kötelező kérdésen, a generációs különbségek problémáin estek túl a szakértők, amit mindjárt el is vetettek. Többen is úgy vélték, hogy túlértékelt a generációs osztályzás, sok benne a mítosz. Nemes Orsolya Y-generáció-kutató szerint a személyiség fontosabb, mint az, hogy ki hány éves. Az Y-generáció nem életkort, inkább élethelyzetet, főként városban élő fiatalokat jelent, akiknek már meghatározó a digitális eszközök használata.
Szakbarbárokat képez a jelenlegi oktatási rendszer?
Mennyire képes rá az oktatási rendszer, hogy felkészítsen a változásokra? Tamás István, az International Business School (IBS) alapító rektora úgy vélte, nem sok pozitív dolgot lehet mondani a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről – nemcsak itthon, de világméretekben sem. Ma még a legtöbb helyen túlságosan ragaszkodnak az adott szakhoz kötődő tárgyak oktatásához, ahelyett, hogy a tanulmányi idő egy részében más tudományterületről származó tantárgyakat is választhatnának a hallgatók, akiknek szerinte egyébként elsősorban készségfejlesztést kellene tanítani.
Nagy kihívásnak tartja az oktatás szempontjából is az IT-piaci munkaerőhiány feloldását, mert, mint fogalmazott, az IT területén a szakemberek legalább angolul megtanulnak, emiatt könnyebben el is tudnak menni az országból. Szerinte ugyanis Magyarországon még mindig feudális a társadalom, amely hűbérrendszerben működik, beleértve a vállalkozásokat is. Nálunk még a pozíciók a fontosak, a mostani környezet jó esetben csak rutinfeladatok megoldásához jó, a kreatív munkát egyáltalán nem támogatja.
Az IBS rektorának az álláspontjával több ponton is igyekezett vitába szállni Horváth Zoltán, az ELTE informatikai karának dékánja. Mint elmondta, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén már bevezették, hogy a nem informatika szakos hallgatók egy évig tanulhatnak az informatika karon is. Itt egyébként létezik olyan kettős diplomás mesterképzés, amiben a tantárgyak negyede nem az IT-szakmához kapcsolódik, hanem a vállalkozásfejlesztéshez.
Nem látja annyira pesszimistának a jövőt az informatikushiány felszámolása kapcsán sem. Horváth Zoltán szerint a szakma igen népszerű, az ELTE informatikai karán mostanában kétszeres a túljelentkezés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mai hallgatói generáció nem annyira érett, mint a 20 évvel korábbi.
Nemcsak „szakmunkás” informatikusból van akut hiány
Az informatikus szakmával kapcsolatban elhangzott, hogy minimum kétféle IT-szakértőből van folyamatosan hiány Magyarországon. Az egyik a K+F munkához is megfelelően kvalifikált informatikai szakember, a másik a „szakmunkás” informatikus. Utóbbiak közé sorolhatók a gyorstalpalókon képzett programozók, kódolók. Az előbbiek ráadásul gyakran ki vannak téve annak a csábításnak, hogy jó pénzért elmenjenek szakmunkás informatikusnak.
De milyen munkaerőt keres az ország legnagyobb infokommunikációs vállalata? Somorjai Éva, a Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettese röviden így jellemezte a kívánatos jelöltet: legyen egyéniség. Szerinte az oktatási intézményeknek az is lenne a feladata, hogy ne csak a szakmára, hanem gondolkodni is megtanítsa a hallgatókat. A szakmát sem szabad túlzottan szűken értelmezni, hiszen a jövőbe mutató munkahelyeken már ma is többirányú tudást várnak el a jelentkezőtől: ne csak a mérnöki szakmához értsen, hanem legyen mondjuk egy kicsit közgazdász is. (A széles látókörű informatikus mintakaraktere valamiért mindig egy olyan informatikus, aki egyben gazdasági szakember is.)
Az új generáció kiköveteli az új munkakörnyezetet
A jövő digitális munkahelye fizikailag is átalakul, a munkavállalók jó része már nem jár majd be a vállalat telephelyére, hanem a megadott feladatot az arra optimális helyszínen végzi el, legyen az közösségi iroda, vagy éppen otthoni munkakörnyezet. (Ahogy arról manapság sokat olvashatunk, ez a legtöbb esetben nem a haladó gondolkodás vagy a filantrópia eredménye, hanem jéghideg költségelemzések nyomán vezetik be a munkavégzés technológiával is megtámogatott alternatív rendszereit.)
Somorjai Éva ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy már a társaság épülő székházát is ennek jegyében tervezték meg. Az épület befogadóképessége 30 százalékkal kisebb, mint a tényleges létszám, mert a Telekom munkavállalóinak nagyjából a 30 százaléka nem ott végzi majd a munkáját.
A siker, a vágyak és a célok összefüggéséről beszélt a munkavállalás kapcsán László Mónika személyiségfejlesztő. Szerinte manapság kétféle munkakereső létezik. Az egyik állásra vágyik, ő az, aki napi munkaidőben gondolkodik, kiszámítható és biztos munkahelyet keres. A másik karriert építene, ő az, akinek a munkája az élete – nem akarja, hogy megszabják, hol és mennyit dolgozzon, számára csak a megfelelő feladat a fontos. Utóbbi élethelyzet természetesen nagyobb felelősséggel is jár, amit vállalni kell.
A feladatközpontúságot támasztják alá Somorjai Éva tapasztalatai is, a cégnél állásba kerülő szakemberek elvárásai között állítólag ez szerepel az első helyen. Szerinte ezt a munkahelyi közösség követi, és csak a harmadik legfontosabb, hogy milyen a felettes vezető személyisége, hozzáállása.
Jönnek az afrikai távmunkás programozók?
A munkakörök, munkahelyek jövőbeni átalakulása kapcsán Rab Árpád jövőkutató az információéhséget, a kíváncsiságot említette a jó munkaerő kritériumaként. Ez az, amiben szerinte volna még mit tanulnunk a rosszabb gazdasági körülmények között élő fejlődő világbeliektől. Nem tartja kizártnak azt sem, hogy a magyar piacról hiányzó mintegy 20 ezer informatikus feladatát távmunkában akár 20 ezer afrikai végezze el.
Szó esett arról is, hogy a digitalizálódó világban lesz-e egyáltalán elég munka: az automatizáció felszámolja a szerelősori munkaköröket, a taxisok helyébe önvezető autók lépnek, nem lesz szükség könyvelőkre sem.
Tamás István a technológiai fejlődés kapcsán arról is beszélt, hogy ezáltal csökkenhet a tényleges munkára fordított idő, több lehet a szabadidő. Figyelmeztetett arra, hogy az egyszerre több feladatra is koncentrálni képes (multitaskoló) fiatalság agya lehet, hogy be tudja fogadni a tömegesen érkező információkat, de a lelke kevésbé. Márpedig enélkül a test előbb-utóbb megbetegszik – utalt a felpörgés után bekövetkezhető kiégés-szindrómára. Úgy vélte, a jövő iskolájának négy alapvető dolgot kellene megtanítani az új generációknak: tanulni, dolgozni, együtt élni a másikkal – és egyáltalán, élni.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak