A dolgok internete (Internet of Things – IoT) és ezen belül a gépek közötti kommunikáció (machine-to-machine – m2m) piaca dinamikus ütemben bővül. A folyamatos kapcsolat igénye ugyanis nem csak emberi irányból érkezik; egyre több eszköz támaszkodik egymásra, információáramlás pedig minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, chipekkel) van ellátva ahhoz, hogy társaival összekapcsolható legyen.

A Gartner tavalyi becslése szerint az idei év végére már 4,9 milliárd csatlakozott eszköz lesz használatban, 2020-ra pedig egy nagyságrenddel nőni fog számuk: a piackutató szerint 25 milliárd (!) "dolog" kommunikál majd egymással. Ennek legnagyobb részét a konzumer piac igényeit kielégítő eszközök adják majd (több mint 13 milliárd példánnyal), a második helyre az általános üzleti célú felhasználásra szánt "dolgok" kerülnek 5,1 milliárd működő eszközzel. Az autóipar áll a dobogó alsó fokára (3,5 milliárdos darabszámmal), a negyedik helyen pedig a vertikális üzleti igényeket kiszolgáló megoldások jutnak, közel 3,2 milliárd eszközzel.

Mindez azt is jelenti, hogy az IoT robbanásszerű fejlődése jelentős hatást gyakorol a vállalati folyamatokra (is). A piackutató jóslata szerint az idei év végére globálisan már megközelíti a 70 milliárd dollárt a trenddel kapcsolatos költések összege, az évtized végére pedig már 263 milliárd dolláros lesz a piac. És noha a konzumer szegmens hajtja számszerűleg a fejlődést, a bevételek java a vállalati igényeket kiszolgáló megoldásokból fog érkezni.

Kényes egyensúly

Évtizedek óta köztünk vannak a csatlakoztatott eszközök, gondoljuk a pénzkiadó ATM-ekre vagy a reptéri check-in gépekre. Az elmúlt években egyre intelligensebbé váltak ezek az eszközök, ráadásul mindinkább hálózatba szervezésük felé fordult fejlődésük.

A trend kapcsán a CIO-k legnagyobb feladata nem is egy termék vagy szolgáltatás digitalizálása, „IoT-képessé” tétele lesz, hanem a kapcsolódó üzleti modellek és értékteremtés kialakítása. Meg kell találniuk azt az egyensúlyt, ami a csatlakozott eszközök adatgyűjtő és –elemző képességeinek előnyei felé billentik a mérleget, az így szerzett adatok elvesztésével vagy rosszindulatú felhasználásával szemben.

A biztonság kérdése annyira fontossá válik, hogy – a Gartner becslése szerint – 2017-re a fejlett világ gazdálkodó szervezeteinek valamivel több mint 20 százaléka már rendelkezni fog IoT eszközöket és szolgáltatásokat használó üzleti kezdeményezéseket védő biztonsági megoldásokkal.

Adatelemzés

Alapvető kérdés tehát, hogy mi történik a gépek által begyűjtött adatokkal, hogyan történik elemzésük, és ki férhet hozzájuk. Ennek megértéséhez fel kell ismerni, hogy az IoT és a big data tulajdonképpen ugyanannak az érmének a két oldala. A vállalatoknak megfelelő analitikus platformokat, infrastruktúrákat kell létrehozniuk a hatalmas mennyiségű adat elemzéséhez, fejben tartva, hogy az IoT által generált adatok jelentős része egyáltalán nem fontos a végső kép szempontjából.

Az IoT és a big data a Gartner hype cycle görbéjén

Egy "hétköznapi" big data elemzés során a feldolgozandó információ többnyire nem adatfolyam formájában kerül terítékre, ezzel szemben az IoT folyamatosan ontja az adatokat. A statikus és a dinamikusan változó információ kezelése eltérő módszereket igényel, a dolgok internete által generált adathalmaz elemzését ennek figyelembevételével kell megoldani.

Hazai helyzet

A gépek közötti kommunikáció támogatása mögé számos IT-vállalat és szolgáltatócég beállt már – csak néhány ezek közül: IBM, AT&T, Cisco Systems –, ennek köszönhetően olyan kezdeményezések segítik elő terjedését, mint a Telekom által létrehozott, helyi szinten sikeres m2m megoldások európai piaci bevezetését szolgáló European M2M Partner Program. Nem véletlen a távközlési cégek érdeklődése e piac iránt: az üzlet egyre inkább az adatkommunikáció irányába mozdul el a hangalapú kommunikációról. A telekommunikációs cégek kezében pedig ott van a legfontosabb eszköz: maga a hálózat.

E téren hazánkban is aktívak a hazai telekommunikációs szolgáltató cégek. A Magyar Telekom és a T-Systems például a telemetria, az egészségügy, a közlekedés, a tranzakciós terminál, a vagyonvédelem és a vállalati folyamatmenedzsment területén kínál m2m megoldásokat, de más szolgáltatók kínálatában is találunk m2m megoldásokat.

Az olyan, ismertebb lehetőségeken túl, mint az online pénztárgépek – ennek m2m vonatkozásai a októberi CIO Budapest konferencián is terítékre kerültek – vagy a flottakövetés, az M2M által az ipar gyakorlatilag minden szegmense hatékonyabbá tehető. Ipari IoT megoldásokkal akár egész gyártósorok üzemeltethetők távolról, melyek legkisebb alkatrészei is jelzik, ha bármilyen eltérés történt, ezáltal a váratlan leállások száma csökkenthető, illetve a karbantartás is előre tervezhetővé válik.

Előnyeinek ismeretében nem meglepő, hogy az IoT terjedőben van Magyarországon is. A trend komoly hatást gyakorol mindannyiunk életére, legyen szó akár otthonainkról, akár munkahelyeinkről. Cikksorozatunk következő részében részletesen megvizsgáljuk, milyen hatásokkal jár mindez.