Sosem volt túl baráti a viszony, de nagyjából fél éve kifejezett hadjáratot folytat a kommunista rezsim az amerikai cég ellen. Év végére komoly húzást tartogattak.
Hirdetés
 

Péntek óta felhasználók tömegénél teljesen ellehetetlenült a Gmail kínai használata. Az amerikai cég levelezőszolgáltatását még hétfőn sem lehetett használni Kínában. A vállalat szerint náluk minden rendben, így valószínűleg a Kínai kormány internetes fegyvere, a Nagy Falként emlegetett digitális védmű dolgozik a háttérben.

Ellehetetleníthetési kísérlet

A szabad véleménynyilvánításért küzdő egyik kínai csoport jelentette még pénteken, hogy nagy számú felhasználónál elérhetetlenné vált a Google levelezőszolgáltatása az országban. A helyzet hétfőre sem lett jobb, és mivel a vállalat szingapúri szóvivője megerősítette, hogy az ő oldalukon minden a legnagyobb rendben van, így minden bizonnyal a kínai állam egy újabb, az internetes forgalom korlátozását célzó akciójáról van szó.

A többek között az államapparátus érdekeit sértő oldalak blokkolásáért felelős Nagy Fal elnevezésű védelmi rendszeren valószínűleg állítottak egy kicsit, hogy az hatékonyan akadályozza a Gmail működését is. Ez egyébként egyáltalán nem különlegesség, Kína folyamatosan igyekszik akadályozni a külföldi, de különösen az amerikai cégek ottani tevékenységét. A Google esetében nem voltak ritkák a feltűnően lassú munkafolyamatok, vagy éppen a részlegesen, rövidebb időre elérhetetlen szolgáltatások. A mostani eset viszont mind nagyságrendjében, mind esetleges időtartamában erős lépésnek tekinthető, már amennyiben a blokkolás tovább folytatódik.

Nemzetközi mellékhatások

A Google esetében ráadásul itt már nem csak arról van szó, hogy az amúgy is külön játékszabályok szerint működő kínai piacon nem tudja kiépíteni a máshol rá jellemző erős jelenlétet. Ha a külföldi partnerek képtelenek lesznek Gmailen keresztül kommunikálni a helyi partnerekkel, akkor bizony felmerülhet a szolgáltatásváltás lehetősége. Azaz a Google világszintű pozícióját is ronthatja egy tartós blokád az egyre komolyabb gazdasági hatalomként működő Kínában.

Ugyan a blokkolás viszonylag egyszerűen kijátszható VPN, azaz virtuális magánhálózat használatával, ám egyrészt a VPN-szolgáltatókat is rendszeresen igyekszik megzavarni a kínai digitális elhárítás, másrészt ami otthon, vagy egy szabadságjogokért küzdő csoportnál könnyedén megoldható, nem feltétlenül működtethető a kínai cégeknél.  

Vadházasság, szakítás, közeledés

A Google helyi tevékenységének rövid története rendkívül sok kanyarral és irányváltással van tele. 2010-ig nem volt nagy gond, hiszen a Google alávetette magát a kínai kormány akaratának, és gondosan szűrte, mit jeleníthet meg keresője a távol-keleti országban. Ám miután az országból eredeztethető hackertámadások érték emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjait, a Google válaszul feloldotta keresőjében a szocialista nagyhatalom által tabunak minősített tartalmak cenzúráját. Akkor az ország keresőpiacának több mint egyharmadát birtokolta az amerikai vállalat megoldása, ám határozottan közölték: ha folytatódnak a hackertámadások és a kormány nem hagy fel a cenzúrázás erőltetésével, teljesen kivonulnak Kínából. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért végül valóban leállt a lokalizált, kínai oldal, a találatokat több szempontból kivételezett helyzetű a hongkongi oldalra irányították át.

Ám a nagy kardcsörtetés ellenére a Google jelenléte ezt követően sem szűnt meg az országban. Több mint félezer alkalmazott továbbra is maradt, hogy a helyi lehetőségeket elemezve előkészítsék az újabb "inváziót". A visszaszivárgás, ha nem is volt olyan látványos és hangos, mint a 2010-es szakítás, de nagyjából két év múlva már teljesen nyilvánvalóvá vált.

Kína azonban továbbra sem fogadja tárt karokkal a külföldi cégeket. A harcias hozzállás fokozódása nagyjából nyáron, a Tienanmen téri vérengzés 25. évfordulójára tehető. Az eltelt néhány hónap során nemcsak az online szolgáltatások elérhetősége akadozott, de többek között kiebrudalták a külföldi biztonsági vállalatokat, vegzálták a Microsoftot, továbbá kiderült, hogy egy hatalmas projekt keretében saját operációs rendszerre állítanák át az ország informatikáját. Azaz nemhogy békülés történne, de Virág elvtárs szavaival élve: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.

Cloud & big data

Szorgosan szedegeti a morzsákat és árat emel a Cisco

A vállalat a nagy MI-fejlesztések farvizén evezve rekordbevételt ért el a legutóbbi negyedévben, de a befektetők nem ájultak el. Az ügyfeleknek rossz hír, hogy áremelések jönnek a memóriahiány miatt.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.