Péntek óta felhasználók tömegénél teljesen ellehetetlenült a Gmail kínai használata. Az amerikai cég levelezőszolgáltatását még hétfőn sem lehetett használni Kínában. A vállalat szerint náluk minden rendben, így valószínűleg a Kínai kormány internetes fegyvere, a Nagy Falként emlegetett digitális védmű dolgozik a háttérben.
Ellehetetleníthetési kísérlet
A szabad véleménynyilvánításért küzdő egyik kínai csoport jelentette még pénteken, hogy nagy számú felhasználónál elérhetetlenné vált a Google levelezőszolgáltatása az országban. A helyzet hétfőre sem lett jobb, és mivel a vállalat szingapúri szóvivője megerősítette, hogy az ő oldalukon minden a legnagyobb rendben van, így minden bizonnyal a kínai állam egy újabb, az internetes forgalom korlátozását célzó akciójáról van szó.
A többek között az államapparátus érdekeit sértő oldalak blokkolásáért felelős Nagy Fal elnevezésű védelmi rendszeren valószínűleg állítottak egy kicsit, hogy az hatékonyan akadályozza a Gmail működését is. Ez egyébként egyáltalán nem különlegesség, Kína folyamatosan igyekszik akadályozni a külföldi, de különösen az amerikai cégek ottani tevékenységét. A Google esetében nem voltak ritkák a feltűnően lassú munkafolyamatok, vagy éppen a részlegesen, rövidebb időre elérhetetlen szolgáltatások. A mostani eset viszont mind nagyságrendjében, mind esetleges időtartamában erős lépésnek tekinthető, már amennyiben a blokkolás tovább folytatódik.
Nemzetközi mellékhatások
A Google esetében ráadásul itt már nem csak arról van szó, hogy az amúgy is külön játékszabályok szerint működő kínai piacon nem tudja kiépíteni a máshol rá jellemző erős jelenlétet. Ha a külföldi partnerek képtelenek lesznek Gmailen keresztül kommunikálni a helyi partnerekkel, akkor bizony felmerülhet a szolgáltatásváltás lehetősége. Azaz a Google világszintű pozícióját is ronthatja egy tartós blokád az egyre komolyabb gazdasági hatalomként működő Kínában.
Ugyan a blokkolás viszonylag egyszerűen kijátszható VPN, azaz virtuális magánhálózat használatával, ám egyrészt a VPN-szolgáltatókat is rendszeresen igyekszik megzavarni a kínai digitális elhárítás, másrészt ami otthon, vagy egy szabadságjogokért küzdő csoportnál könnyedén megoldható, nem feltétlenül működtethető a kínai cégeknél.
Vadházasság, szakítás, közeledés
A Google helyi tevékenységének rövid története rendkívül sok kanyarral és irányváltással van tele. 2010-ig nem volt nagy gond, hiszen a Google alávetette magát a kínai kormány akaratának, és gondosan szűrte, mit jeleníthet meg keresője a távol-keleti országban. Ám miután az országból eredeztethető hackertámadások érték emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjait, a Google válaszul feloldotta keresőjében a szocialista nagyhatalom által tabunak minősített tartalmak cenzúráját. Akkor az ország keresőpiacának több mint egyharmadát birtokolta az amerikai vállalat megoldása, ám határozottan közölték: ha folytatódnak a hackertámadások és a kormány nem hagy fel a cenzúrázás erőltetésével, teljesen kivonulnak Kínából. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért végül valóban leállt a lokalizált, kínai oldal, a találatokat több szempontból kivételezett helyzetű a hongkongi oldalra irányították át.
Ám a nagy kardcsörtetés ellenére a Google jelenléte ezt követően sem szűnt meg az országban. Több mint félezer alkalmazott továbbra is maradt, hogy a helyi lehetőségeket elemezve előkészítsék az újabb "inváziót". A visszaszivárgás, ha nem is volt olyan látványos és hangos, mint a 2010-es szakítás, de nagyjából két év múlva már teljesen nyilvánvalóvá vált.
Kína azonban továbbra sem fogadja tárt karokkal a külföldi cégeket. A harcias hozzállás fokozódása nagyjából nyáron, a Tienanmen téri vérengzés 25. évfordulójára tehető. Az eltelt néhány hónap során nemcsak az online szolgáltatások elérhetősége akadozott, de többek között kiebrudalták a külföldi biztonsági vállalatokat, vegzálták a Microsoftot, továbbá kiderült, hogy egy hatalmas projekt keretében saját operációs rendszerre állítanák át az ország informatikáját. Azaz nemhogy békülés történne, de Virág elvtárs szavaival élve: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak