Semmi újdonságot nem hozott az IBM április 18-án közzétett pénzügyi jelentése: csökkenés, csökkenés és csökkenés. A bevétel 18,7 milliárd dollár volt, ez 2 százalékos csökkenés éves összevetésben árfolyamhatás nélkül, amúgy 5 százalék. A nyereség csökkenése ennél sokkal durvább. A számláló 2,3 milliárd dollárt mutatott, ami 21 százalékkal kevesebb, mint 2015 első negyedévében.

Kis mértékben esett a szoftverüzlet (mínusz 1 százalék). A legaggasztóbb ebben az, hogy a kognitív megoldásokból származó bevételek is jó esetben stagnáltak – ez hoz a szoftverbevételek 5,4 milliárdjából 4-et. És persze megzuhantak a hardveres bevételek is, a mainframe-eké egyenesen 42 százalékkal, a Power szerverek 14 százalékkal, a tárolók pedig 6-tal.

Egyedül az informatikai szolgáltatások (GTS) tudtak nőni plusz 2 százalékkal és 7,4 milliárd dollár bevétellel. Az üzleti szolgáltatások (GBS) ellenben mínusz 2 százalékkal és 4,1 milliárddal zárták az év első három hónapját.

De nézzük meg jobban a számokat!

Egy elemző alaposan megvizsgálta, hogyan is néz ki a négy éve tartó zsugorodás – ez volt sorrendben a 16. csökkenő negyedév. És ő egészen mást látott: egy átalakuló vállalatot, amelyben ráadásul óriási potenciál van.

Ha a számokat nézzük, valóban elég aggasztó a kép. 2011 és 2015 között a bevétel 24 százalékkal, a nettó profit 16 százalékkal, a szabad cash flow pedig 15 százalékkal zsugorodott. (lásd az első grafikont)
 

Ilyen cég nincs is...

Bár a főbb adatok csökkenő tendenciát mutatnak, a részvényesek nem jártak rosszul. Az IBM ugyanis 2011 óta nagyon komoly részvény-visszavásárlási programot hajtott végre. Az elemzés szerint azóta a részvények 19 százalékát vásárolta vissza. Ennek következtében a részvényesek gyakorlatilag folyamatosan növekvő osztaléknak örülhettek (lásd a 2. grafikont).

Az elemzés szerint az IBM olyan az ügyfélkörrel rendelkezik, amelyhez egyetlen más cégé sem hasonlítható. Gyakorlatilag minden állami szervezet és nagyobb globális vállalat használ valamilyen IBM-eszközt, hardvert, szoftvert vagy szolgáltatást. Már az is impresszív, ha csak a kognitív szolgáltatásait használó piaci ügyfélkör fontosabbjait nézzük. Ott van az Egyesült Államok egyik legnagyobb biztosítója, a Chubb Insurance (14 milliárd dollár körüli éves árbevétel), az elsősorban gépjármű-biztosítási piacon dolgozó Geico (10 milliárd körüli árbevétel), a nagy múltú önkéntes egészségügyi szervezet, az American Cancer Society, az orvostechnikai eszküzüket gyártó Medtronic (28 milliárd dollár), a nonprofit American Heart Association, az egészségügyi szolgáltatásoka nyújtó és gyógyszer-kiskereskedő CVS Health (153 milliárd), a Johnson & Johnson (70 milliárd) vagy a harmadik legnagyobb indonéz telekommunikációs szolgáltató, az Indosat (kb. 2 milliárd dollár). Ráadásul ez az ügyfélkör elég jól jövedelmez is.
 

Az ügyfélkör más cégek számára is kellően vonzó ahhoz, hogy partnerkapcsolatokon keresztül más cégek is részesedjenek belőle. Az Apple-vezér, Tim Cook 2014-ben felismerte ezt a lehetőséget, exkluzív partneri megállapodást kötött a Nagy Kékkel, hogy közösen fejlesszenek alkalmazásokat üzleti felhasználóknak. Lényegében az IBM big data és analitika területén szerzett tapasztalatait akarták egyesíteni az Apple készülékfejlesztési (iPhone, iPad, Apple Watch) tapasztalataival. Az együttműködés mindössze egy év alatt is szép eredményeket hozott.

De ide sorolható az az idei fejlemény is, hogy a VMware is szorosabbra fűzte a partnerségét az IBM-mel, hogy a a hibrid cloud iránt érdeklődő nagyvállalatoknak nyújtsanak közösen egyszerűen kivitelezhető, komplex megoldásokat. Ez egyébként az IBM-nek is jó, hiszen nagyon nagy potenciális ügyfélkörhöz jut a VMware-en keresztül.

Kutatás-fejlesztésben sincs párja

Az elemzés szerint az IBM-nek gyakorlatilag nincs olyan konkurense a piacon, amely hasonló kutatás-fejlesztési erőforrásokkal rendelkezne. Hat kontinensen 12 kutató laboratóriumot működtet, ezekben mintegy 1800 kiváló tudós dolgozik. És hogy milyen jelentőségű kutatások folynak ezekben az intézményekben? Barabási Albert László például az IBM-nél kezdte azt a munkáját, amelynek nyomán megszületett a Behálózva című műve, amely forradalmasította a hálózatkutatást.

Az IBM egymaga több matematikust foglalkoztat kutatási területeken, mint a legkiválóbb műszaki egyetemek. A MIT-en (Massachusetts Institute of Technology) jelenleg 105, a Georgia Tech-en pedig 79 matematikus kutató van, míg az IBM-nél 129-en dolgoznak különböző kognitív projekteken, többe között a Watson körüli fejlesztéseken.

És itt a lényeg az elemzés szerint: az analitikai piac az IBM becslései szerint akár a 2 ezermilliárd dollárt is elérheti, míg a hagyományos IT-piac mérete jelenleg 1200 milliárd dollár körül van. És az IBM – legalábbis az elemzés szerint – az előbbire hajt, és minden esélye megvan arra, hogy ott győztesként kerül ki a versenyből.