Alighogy az Apple bejelentett 20 ezer új amerikai munkahelyet, az Amazon meglebegtette, hogy 50 ezer állást vihet Kanadába.

Sokan figyelték kétkedve, hogy a társaságiadó-szabályok év végi változása valóban lökést adhat-e Donald Trump egyik legfontosabb választási ígéretének, ami a munkahelyteremtésről és a profitjukat külföldön halmozó amerikai vállalatok hazatelepítéséről szólt. Ennek aztán a hét közepén komoly lökést adott hogy az Apple bejelentetette: legalább részben valósággá válik az a 2016 óta formálódó terv, amelynek értelmében a cég hazaviszi vagyonának egy jelentős hányadát. (Az utóbbi időben már mindenki azt találgatta, hogy mihez kezd majd az Apple az elvileg mozgósítható 250 milliárd dollárral.)

A társaság vezérigazgatója, Tim Cook az Apple csütörtöki közleménye szerint 30 milliárd dollár értékű amerikai beruházást tervez a következő öt évben. Ennek része lenne egy vadonatúj központ építése, és 20 ezer fővel növelnék a vállalat alkalmazottainak jelenlegi 84 ezres létszámát is az Egyesült Államokban. Az Apple szerint a tőkeberuházásokra fordított pénz 2023-ig 350 milliárd dollárral járulhat majd hozzá az USA gazdaságának növekedéséhez, a cég pedig a legnagyobb amerikai adófizetőként további 38 milliárd dollárt fizet be a közösbe az offshore vagyon hazaköltöztetésével.

A közleményt alig egy nappal követte az Amazon kevésbé nagy horderejű, de politikai szempontból annál kellemetlenebb bejelentése. Azt tavaly óta tudni lehetett, hogy a cég második észak-amerikai központjának felépítésére készül, és az ősszel már ajánlattételi felhívással fordult az állami és városi kormányzatokhoz, előnyös ajánlatokat várva a leendő óriási projekt helysznére. Az viszont mindenkit váratlanul ért, hogy az 50 ezer új munkahelyet ígérő, 5 milliárd dolláros beruházás egyik lehetséges helyszneként az Amazon most Kanada legnagyobb városát, Torontót is megjelölte.

Több mint kakukktojás

Torontó ezzel 19 egyesült államokbeli település mellett bekerült abba a szűkített mezőnybe, amelyből a szerencsés befutót kiválasztják majd. A verseny természetesen nagyon erős, hiszen a HQ2 néven futó második Amazon-főhadiszállás közvetve és közvetlenül is óriási bevételeket hoz majd a régiónak: a cég jelenlegi, Seattle-ben működödő központja közel 40 milliárd dollárnyi tőkét vonzott a város gazdaságába 2010 és 2016 között, több mint 40 ezer dolgozója pedig ugyanebben az időszakban már ennél is több pénzt költött el a városi (tömeg)közlekedésben.

A húsz jelölt között van Atlanta, Austin, Boston, Chicago, Dallas, Denver, Indianapolis, Los Angeles, New York, Philadelphia, Pittsburgh vagy Washington is, amelyek egymást licitálják túl a kedvezményekkel vagy akár a konkrét anyagi támogatásokkal. (A fenti képen éppen egy nagyszabású dallasi látványterv szerepel, de a képkereső hasonló fantáziákat dob fel az összes pályázó neve mellett.) Így hát Torontónak irgalmatlanul nehéz dolga lesz, ha tényleg meg akarja kaparintani a HQ2-t, ugyanakkor van egy adu a kezében, ami a többieknek nincs és nem is lehet – méghozzá az, hogy Kanadában van.

A kommentárok szerint az Amazonnak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy a liberális bevándorláspolitika, a magas színvonalú műszaki oktatás vagy a mindenkire kiretjedő egészségügyi biztosítási rendszer mennyire ellensúlyozhatná azt a "visszaloccsanást" (blowback), amit egy ilyen döntés generálna a Trump-kormányzat részéről. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy – tekintettel az amerikai kormány jelenlegi agendájára – egy ilyen elhajlásnak elég komoly politikai következményei lennének.

Nincsenek oda egymásért

Az Amazont alapító és irányító Jeff Bezos amúgy is Donald Trump nagy kedvence, az elnök őt is és vállalatát is rendszeresen ekézi megszólalásaiban: az Amazont a kiskereskedelem ellenségének tartja, amely egy csomó munkahely megszűnéséért felelős, a Bezos birtokában lévő Washington Post napilapot pedig adóelkerüléssel és hírhamisítással szokta vádolni. Nemrég az amerikai postaszolgálatot szólította fel a díjak jelentős emelésére, nevesítve az Amazont, mint az olcsó kézbesítés és a posta veszteséges működésének haszonélvezőjét.

Nem kell tehát jóstehetség ahhoz, hogy valaki óriási politikai balhét várjon a HQ2 esetleges Torontóba költöztetésétől, ami általában is hatással lehet az amerikai-kanadai gazdasági kapcsolatokra. A torontói (helyi, tartományi és szövetségi szintű támogatást élvező) pályázat benyújtói ebben a témban elég szűkszavúak: a politikát másokra hagynák, és a tőlük telhető legjobb lehetőségeket ígérik az Amazonnak. A kanadai gazdasági miniszter közleménye is csak annyit állapít meg, hogy az ország a stabilitás, a megbízhatóság és a nyíltság csúcsa, ahol az alacsony kockázatú, vállalkozásbarát környezet a G7 csoporton belül a legkedvezőbb adózási feltételeket biztosítja.

A HQ2-re egyébként összesen 238 helyszín pályázott a legkülönfélébb ösztönzőkkel. Az adókedvezmények mellé New Jersey például 7 milliárd dollárral is beszállt volna az eredetileg 5 milliárdos projektbe, Atlanta Stonecrest elővárosa pedig odáig ment, hogy felajénlott egy 345 hektáros ipari területet az Amazon nevű önálló település létrehozására, amelynek Jeff Bezos lenne az élethosszig tartó polgármestere. A második körben minden bizonnyal a tétek is emelkednek majd, így Torontónak nagyon magas lécet kellene megugrania – azt viszont egész biztosan nem véletlen, hogy éppen az Apple bejelentése utáni napon került bele a húszas mezőnybe.

Közösség & HR

Tervezni kezdik az óriási, űrhajósok generációit szállító hajókat

A legközelebbi exobolygók is csak több száz vagy ezer év alatt lesznek megközelíthetők, ami különféle kérdések egész sorát veti majd fel az utazás fizikai megvalósításán túl is.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.