A jelenleg hivatalban levő amerikai elnök számos vitatható döntést ígért/hozott már, de úgy látszik, mégis csak van olyan eleme egykori kampányának, melyet sikerre lehet vinni. A külföldre települt cégek visszacsábítása és amerikai munkahelyek létrehozására tett ígérete most egészen komoly lökést kap: az Apple bejelentette, hogy pénzének egy részét hazaviszi.

Nagyratörő tervek

Nem csak a levegőbe beszélt Tim Cook, amikor előállt ezzel a bejelentéssel. Elképzelése szerint a következő öt évben mintegy 30 milliárd dollárt ruháznának be amerikai földön, beleértve egy új központ építését is. Emellett 20 ezer fővel növelnék a vállalat amerikai alkalmazásban álló gárdájának létszámát is. Cook úgy véli, hogy a döntéssel 2023-ig közel 350 milliárd dollárral járulhatnak hozzá az Egyesült Államok gazdasági növekedéséhez.

Mint említettük, a szerdai bejelentésnek az amerikai társaságiadó-változások ágyaztak meg. A nemzetközi bevételeket sújtó magas adók ugyanis eddig zömmel arra késztették a nagy amerikai vállalatokat, hogy külföldön megtermelt nyereségük zömét az USA-tól távoli országokban tartsák. Bevett gyakorlat ez, a Microsoft például Írországot szemelte ki erre a célra, de a lehetőséggel él a Google is, sok más gazdasági entitás mellett.

Visszatérve az Apple-re: a Steve Jobs alapította cég közlése szerint a pénz java tőkeberuházásra megy el, például több mint 10 milliárd dollárt terveznek költeni amerikai adatközpontok létesítésére. Nem ismeretlen terep ez a vállalatnak, hiszen már most is hét datacenterrel rendelkezik az Egyesült Államok területén, és a tegnap számolt be a nyolcadik, a nevadai Reno-ba tervezett adatközpont építésének helyzetéről (nyitóképünk a helyszínen készült).

30 milliárdos befektetéssel 350 milliárd dollár?

A magát már jelenleg is a legnagyobb amerikai adófizetőnek tartó Apple szerint nem csak a befektetések, hanem a "nemzetközi vizekről" hazahozott 38 milliárd dollárnyi adó is segít felpörgetni az amerikai gazdaságot. Emellett az amerikai beszállítók és gyártók alkalmazása, az új Apple-alkalmazottak költései és adófizetései szintén az amerikai büdzsét erősíti közvetlen vagy közvetett módon.

Noha közismert, hogy telefonjait és egyéb eszközeit a Távol-Keleten gyártatja a vállalat, a nagyjából 130 ezer főből álló munkavállalóinak zöme jelenleg is az Egyesült Államokban dolgozik. Ez a 84 ezres tábor bővülhet a fent említett 20 ezerrel, de azt egyelőre nem tudni, hogy ez a növekedés (vagy legalább annak egy része) vajon a nemzetközi alkalmazottak számának csökkentését fogja-e jelenteni.

És egyelőre az sem ismert, hogy hol épülhet majd meg az Apple új kampusza. A vállalatvezető ezzel kapcsolatban később ígért információkat, egyben azt is közölte, hogy ebben kezdetben a felhasználók technikai támogatását végző csapat kap majd helyet.

Keleten a helyzet változatlan

Az biztos, hogy bármilyenek is a munkakörülmények az USA-ban, még mindig sokkal jobbnak számítanak, mint Kínában (igaz, előbbi helyen inkább a vevők kiszolgálásán, a kutatáson és fejlesztésen van a hangsúly, míg a Távol-Keleten a gyártásé a főszerep). Egy nemrég napvilágot látott jelentés arról számolt be, hogy az iPhone-okat előállító üzemek némelyikében még mindig elég nehéz sorsuk van a dolgozóknak. Mérgező anyagokkal kénytelenek érintkezni, túlóráztatják őket, mindeközben alacsony a bérük, és el kell viselniük a környezetszennyezés hatásait is.

Szucsienben (Suqian) találhatók a Catcher Technology gyárai, melyekben a munkakörülményeket vizsgáló China Labour Watch talált rendellenességeket. A munkavégzés biztonságára vonatkozó szabályokat egyébként gyakran igen lazán kezelő országban komoly problémának kellett felbukkannia, ha az kiváltotta a rezsim ellenőrzőszerveinek érdeklődését. A jelentés szerint az alkalmazottak 90 százaléka került kórházba, megelőzési célokból, miután foszfornak és kénnek voltak kitéve a gyárban.

Az óránként nagyjából 500 forintot kereső munkások egyébként dupla annyi túlórát voltak kénytelenek vállalni, mint amit a helyi szabály előír. Az Apple-t közben azzal vádolják, hogy szelektíven követeli meg a kínai törvények betartását szerződéses partnereinél, a munkatempót vagy a költségeket negatívan befolyásolók megszegése felett hajlamos szemet hunyni, ami nem segíti az alkalmazottak jogainak betartását. A helyzet így évek óta szinte változatlan.