A technológiai cégek nagy elánnal készülnek januári Las Vegas-i seregszemléjükre, a CES-re, ahol az egyik nagy újdonság a 8K felbontású tévékészülék megjelenése lehet. A technológiai mellett a társadalmi generációváltás is - más-más szempontból -,  a jövőben még jelentősebb hatást gyakorol a fizetős tévészolgáltatások piacára – áll a Gartner elemzésében.

A prémium tartalmak kompenzálják az előfizetői szám csökkenést

Az amerikai piackutató szerint 2016-ban az ideihez képest 6 százalékkal bővül a fizetős videomédia szolgáltatások piaca, így globálisan elérheti a 316 milliárd dollárt. Ebben továbbra is a fizetős tévészolgáltatások képviselik a legnagyobb részt, 294 milliárd dollárt, de bővülésük üteme már csak 5 százalékos lesz. Az utóbbi 5 évben ezen a piacon folyamatosan csökkent az előfizetők száma, amit a szolgáltatók azzal ellensúlyoztak, hogy új fizetős értéknövelt szolgáltatásokat és prémium tartalmakat vezettek be.

A fejlettebb piacokon a tévé-előfizetések penetrációja 2015-ben várhatóan 1,5 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal bővül. Az ügyfélszám gyarapodása 2019-re számottevően lelassul, négy év múlva alig éri el az évi 0,2 százalékot. A tendencia két fő okra vezethető vissza: a piac érettségére és a tévénézési szokások megváltozására – ez utóbbi főleg a fiatalabb, az ezredforduló környékén született generációnál figyelhető meg.

Az érett piacokon a felhasználók egyre nagyobb mértékben video on demand (VoD) formában fogyasztják a médiatartalmakat, amelyek nem feltétlenül a fizetős tévéinfrastruktúrát kiépítő szolgáltatójukhoz kötődnek, hanem inkább olyan alternatívákhoz, mint a Netflix vagy a Hulu Plus. Az előfizetők többsége az utóbbiakat jobb ár-értékarányúnak tartják. A Gartner szerint 2019-re a felhasználók egy része már legalább 40 százalékkal csökkenti majd költését prémium fizetős tévé tartalmakra, és inkább átvált egy vagy több VoD szolgáltatásra.

Az ezredfordulós generáció más világ

Az ezredfordulón született generáció mindenki másnál kevesebb tévészolgáltatásra fizet elő. Emiatt a Gartner szerint 2019-re a fejlett piacokon az újonnan létrejövő háztartásoknak már nagyjából a fele egyáltalán nem fizet elő semmilyen hagyományos tévészolgáltatásra, csak online hozzáférésű VoD szolgáltatásokat használ, akár kell ez utóbbiért fizetnie, akár nem.

A technológiai újítások is befolyásolják a szolgáltatás piacának az alakulását. Az Ultra HD-s, 4K-s készülékek képmegjelenítése jelentősen növeli a vizuális élményt, ami az elemzők szerint a sporteseményeknél mutatkozik meg a leglátványosabban. A technológiaváltás azonban nem az előfizetői számot növeli majd, hanem az egy előfizetőre jutó költés értékét. Ma még azonban meglehetősen limitált a 4K-s tartalom, idő kell ahhoz, hogy az szélesebb körben is elterjedjen.

A januári CES-en várhatóan megjelennek az első kereskedelmi forgalmazásra szánt 8K-s készülékek is. Az ezekre szánt tartalmak ugyanakkor még fényévnyi távolságra vannak, azaz ezek a csúcskészülékek egyelőre legfeljebb abból tudnak némi ízelítőt adni, hogy mi fő a gyártók boszorkánykonyhájában. Az ívelt kijelzők, melyek már nem számítanak újdonságnak, szintén sem terjednek túl gyorsan. A Gartner szerint a tévénézés élményét tovább javíthatja, ha a várakotzásoknak mkegfelelően jövő januárban megjelennek a hangfelismerő technológiák a videostreaming boxok és a tévékészülékek egy részében.

Az okostévéken is Android a menő

Ami a digitális tévépiaci hardverértékesítést illeti, a Strategy Analytics szerint a Google Chromecastja már ötödik negyedéve vezeti a piacot. A HDMI portba csatlakoztatható, multimédiás tartalmak átjátszására szolgáló, USB stick formájú eszköz a globális hálózatos tévéeszközök piacának a 35 százalékát mondhatja magáénak. Az Apple TV – bár a vállalat portfóliójában egyelőre elenyésző szerepe van – a második legnépszerűbb, míg harmadik helyre az Amazon tavaly bemutatott Fire TV-je futott be, ami mellé tavaly augusztusban streaming céget is vettek Bezosék 1 milliárd dollárért.

Az elemzők szerint az okostévéket, Blu-ray lejátszókat, játékkonzolokat és digitális média streamereket magában foglaló szegmensből az idei harmadik negyedévben 53 millió darab talált gazdára, az év egészére nézve ez a szám meghaladja a 220 milliót, ami 17 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Az okostévék piacát továbbra is a Samsung uralja, minden negyedik eladott készülék a dél-koreai gyártó szerelősorairól jön le. Őt követi az LG, a Sony és a Sharp, hozzájuk a harmadik negyedévben csatlakozott közép- és felsőkategóriás Android platformos tévéivel a Philips. Az Android jelenleg a teljes okostévé piac 8-10 százalékát fedi le.

A játékkonzolok piacát pedig a Sony vezeti, kétszer annyit szállított a legutóbbi negyedévben, mint a Microsoft, a negyedik negyedévre azonban az újabb változatoknak köszönhetően az Xbox One egyre jobban felzárkózhat a PS4 mögé.