Az internet of things (dolgok internete, IoT) kifejezés a tech világ legtöbbet, már-már elhasznált kifejezése, ami azért lehet furcsa, mert még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan hova, milyen formában fut ki a technológia. Abban minden szakértő, cégvezető, elemző egyetért, hogy rendkívül fontos trendről van szó, de az IoT még az okosóráknál is keményebb helyzetben van: nehéz felismerni.

Izgalmas panelbeszélgetés várható a CIO Hungary-n az IoT-ról. Ön már regisztrált?

Míg a hordható eszközök könnyen azonosíthatók (az Apple Watch után meg főleg), addig az IoT egyelőre egy misztikus ködbe burkolózik, ami nem is csoda, amikor a megértést olyan kifejezések nehezítik, mint az M2M, a szenzorizáció, vagy az automatizálás. Cikkünkben ara vállalkozunk, hogy egy kicsit (főleg felhasználói oldalról) tisztítsuk a téma körüli levegőt, amiben Rendes Zoltán, a Cubilog alapítója, több IoT közeli projekt gazdája, és a Telekom Üzleti appok versenyének nagykövete segített.

A meg nem értett zsenialitás

Mindenek előtt érdemes egy rövid definícióval próbálkozni: a dolgok internete fogalma azt feltételezi, hogy a valós világot alkotó fizikai tárgyakat, berendezéseket érzékelőkkel, chipekkel, elektronikákkal ellátva, majd mindezt a netre kötve egy olyan teljesen új hálózat van kialakulóban, ami alapvetően fogja befolyásolni az emberek, a vállalkozások, államok és végül az egész világ életét.

Ez a jelen pillanatban is zajló, formálódó folyamat a végfelhasználók számára még nehezen megfogható, érzékelhető, aminek többek között az is az oka, hogy rengeteg olyan termék jelenik meg, ami az IoT körüli felhajtást használja fel az ismertség és az üzlet növelésére. Rendes Zoltán szerint a legnagyobb probléma az, hogy az IoT témáját a cégek már akkor elkapatták, amikor még meg sem tudott rendesen honosodni. Nem segít a helyzeten a bluetoothos fogkefék, okos virágvázák, intelligens mosógépek megjelenése sem, mivel az ígéretekkel ellentétben ezek a termékek nem sok valódi haszonnal szolgálnak.

A Nest jó irány, de sok piacnak még fel kell hozzá nőnie

Szerencsére nem egy olyan példa akad, ami az IoT-t kihasználva valóban arra hivatott, hogy a felhasználó életét könnyebbé tegye és még a költségeket is képes csökkenteni. Rendes szerint a Nest ennek remek iskolapéldája, hiszen a Google által felvásárolt okos termosztát rendszer pontosan azt teszi, amiről a dolgok internete szól: az adatokat kontextusba helyezi. Ez e konkrét példa esetében azt jelenti, hogy a lakásunk fűtésének, hűtésének automatizálása során rengeteg olyan adat jön lére, amit a rendszer értelmezni, elemezni tud, és ez alapján szabályozza a lakás energiafelhasználását.

Akik elrontották a piacot...

Azzal nagyjából mindeni egyetért, hogy az IoT a boltokban megjelenő termékek szempontjából még útjának legelején jár és egy kicsit torzul is a kínálat, amiért elsősorban Philips Hue termékcsalád a „felelős”. Ahogy a Nest megjelenése is alaposan felpiszkálta a fűtési rendszereket gyártó cégeket, úgy a Hue is hasonló hatással volt a versenytársakkal. Hirtelen a Belkin, a D-Link, a GE is kidobta az intelligens izzó családjaikat, illetve a hozzájuk tartozó alkalmazásokat, ami Rendes Zoltán szerint nem igazán tett jót a piacnak.

„Sebtében befejezett, a késztől messze lévő eszközökről van szó, amelyek még drágák is, és csak kevés rendelkezik azzal a bizonyos haszonnal” – érvel a szakember. Az otthoni világítás mobileszközökről, alkalmazásokkal való vezérlése kétségtelenül különleges és érdekes ötlet, de igen távol áll a mindennapok forgatókönyvétől az, amit a gyártók kommunikálnak. A lakás különböző hőmérsékletű színekkel való bevilágítása, a hangulathoz, eseményekhez passzoló színek kiválasztása még nem általános rutin, azaz az IoT biztosan más irányból fog hatni.

A nagyvállalatok erőből, marketing alapon terjesztik az IoT igéjét

A boltokban megjelenő kínálat persze csak a jéghegy csúcsa, a cégek a háttérben igyekeznek lekövetni a felgyorsult hype-ot, de rendkívül nehéz helyzetben vannak, mivel a körülöttünk lévő világ még egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy a használati tárgyakba érzékelők, kamerák, különböző chipek kerüljenek. A vezetékekkel való leszámolás valószínűleg hosszú ideig fog tartani,  ez is magyarázza, hogy miért éppen a világítástechnika (a legmodulárisabb terület) az első haszonélvezője mindennek.

...és akik majd helyrehozzák

A fenti helyzettel, problémákkal a nagyvállalatok is tisztában vannak, és mindez nem jelenti azt, hogy ne dolgoznának azon, hogy az IoT része legyen az életünknek. A GE éppen nemrég jelentette be, hogy két amerikai városban kísérleti utcai világítási rendszert állít üzembe. Érzékelőkel, kamerákkal, rádiós modulokkal ellátott LED izzók kerülnek a lámpatestekbe, amelyek egy komplett információs hálózatot hoznak létre, fontos adatokkal ellátva a város vezetőségét és például vezeték nélkül internetet nyújtva a lakóknak.

Ha a GE projektje az Egyesült Államokban is pilot rendszerben fut, akkor mikor jön el a mindent behálózó IoT? A választ nehéz megadni, mivel a dolgok internete egy sokszereplős, összetett terület, amit befolyásol a gazdasági helyzet, a mobilhálózatok állapota, a rendszerekből kinyert adatok feldolgozási hatékonysága, és az ambiciózus startup projektek, amelyek szintén rengeteg ötlettel járulnak hozzá az iparághoz. Cikkünk következő részében azt nézzük meg, hogy milyen látható és egyelőre nem észrevehető IoT fejlesztések folynak a világon, amelyek potenciálisan hatással lehetnek mindennapi életünkre.

(Illusztráció: Quartz.com)