A közösségi hálózat és a kereső is új funkciókat vezet be a szándékosan hazug propaganda meg a sima hülyeség ellen.

A valótlan, és nem ritkán szándékosan megtévesztő információ gyors terjedését ma már a világ vezető dotkom vállalatai is problémának látják. Az elmúlt időszakban a felhasználók és az állami szabályozók részéről is növekszik rajtuk a nyomás, hogy igyekezzenek legalább a maguk eszközeivel gátat szabni a dezinformációs kampányoknak, legyen szó a politikai hisztériát tüzelő hazugságokról vagy a tengeri uborka rákgyógyító hatásáról.

A közelmúltban az online tér két meghatározó szereplője, a Facebook és a Google is új készségeket jelentett be, amelyek reményeik szerint segíteni fogják az arra fogékony felhasználókat, hogy különösebb utánjárás nélkül, egyszerűen kiszűrhessék a folamatosan özönlő tartalomból a nyilvánvaló hülyeséget. Csodát nyilván nem tehetnek, főleg azokkal, akik szerint maga a Facebook és a Google manipulálja rosszhiszeműen a hírfolyamokat, de az új funkciók így is mindenképpen említést érdemelnek.

A Facebook nem csak tiltana, hanem edukálna is

A közösségi hálózat, bár az információ megjelenítését többféleképpen is befolyásolja (üzleti vállalkozásról van szó), a maga részéről úgy döntött, hogy a szűrést nem elsősorban az álhírek eltüntetése, hanem a felhasználók felvilágosítása felől közelíti meg. A Facebook ennek megfelelően egy 10 pontból álló listát jelenít meg az olvasók hírfolyamában, ami tippeket ad a webcímek ellenőrzésétől egészen az olyan főcímek azonosításáig, amelyek gyanúsan sokkoló tartalmat ígérnek.

Az üzenetekkel minden felhasználó háromszor fog találkozni, egyelőre az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Tajvanon, Mianmarban, Brazíliában, Mexikóban, Kolumbiában, Argentínában és Kanadában, de a társaság rövid időn belül világszerte minden regisztrált tagjához eljuttatja majd.

A felvilágosító kampány mellett az oldal tovább folytatja a kétes források aktív filterezését is, ami a hírek esetében a megbízhatónak ítélt harmadik féltől (pl. Snopes, PolitiFact) származó visszacsatolásra is épít. Ez az információ terjedésének bizonyos korlátozását jelenti, és a Facebook számára nyilvánvalóan vékony jég, ha el akarja kerülni a politikai indíttatású cenzúra vádját – amit egyébként úgysem fog elkerülni.

A vállalat szerint nem létezik ezüstgolyó, vagyis egyszerű megoldás a problémára, ezért több eszközzel kell egyszerre küzdeni a Facebookot és magát az internetet is felzabáló probléma ellen. Ezek közül az egyik a megfelelő tartalom indexelése, hogy azt a hírfolyamon belül hátrébb sorolják, vagyis csökkentsék a megosztás esélyeit, de ugyanilyen fontos a felhasználók tájékoztatása is, hogy azok tájékozott döntéseket hozhassanak.

A gond továbbra is az, hogy a Facebook algoritmusai nyilvánvalóan azt célozzák, hogy a hálózat tagjai a lehető legtöbb időt töltsék el a közösségi szolgáltatásban, ami szükségszerűen egyfajta automatizált véleményformáló szerepet eredményez. A folyamatok átláthatatlansága és az információ osztályozása miatt sok jogos kritika is éri a társaságot: mi is több ízben foglalkoztunk már az "elfogultság-buborékkal", vagyis a személyre szabhatóság jegyében algoritmusok által alakított virtuális környezettel, amelyben a rendszerek megszűrik az adott felhasználó szempontjából irrelevánsnak vagy zavarónak ítélt információt.

A Google a keresőtalálatokat címkézi fel

A Google a maga részéről saját véleményformáló termékében, a keresőben vezet be új funkciót. A "fact check label", vagyis a tényszerűség ellenőrzésére szolgáló címke elvileg már tavaly október óta működik a Google News anyagai mellett, bár csak bizonyos országokban. A címkét még az amerikai elnökválasztásik kampány hajrájában vezették be, elsőként az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

A megoldás lényege, hogy a megfelelő tartalmak – ebben az esetben keresőtalálatok – mellé egy olyan kivonatot rendel, amely megjeleníti a lényegi információt hitelesítő forrást, illetve azonosítja a hitelesítést végző felhasználót is. A Wikipedia-szerű ellenőrző snippet a Google példája szerint így fest, ha valaki mondjuk a modern kori rabszolgaságot érintő egyik becslésnek próbál utánakeresni:
 

A címke olyan cikkek mellett jelenhet meg, amelyek tartalmát a tények ellenőrzését végző szervezetek is hitelesített (praktikusan a ClaimReview-n vagy a Share the Facts widgeten keresztül), vagyis a felhasználók és a kiadók visszajelzésére egyaránt szükség van hozzá. Ennak alapján előfordulhat, hogy az adott tartalom mellett eltérő vélemények is megjelennek, fontos azonban megjegyezni, hogy a hitelesítés sosem a Google-től származik, vagyis a cég a források értékelését az olvasóra bízza.

A Google álláspontja szerint ugyanakkor a különböző konklúziók feltüntetése is segítheti a felhasználókat, hogy legalább a konszenzus mértékéről valamilyen képet alkothassanak, és megfelelő kérdésekben kiválaszthassák az általuk hitelesnek tartott forrásokat.

A kereső által is figyelembe vett ellenőrzést egyébként már 115 szervezet végzi világszerte, a forrásoknak pedig értelemszerűen megfelelőan strukturáltnak kell lenniük, megfelelve a Google a hírforrásokra vonatkozó általános irányelveinek is. Ez közvetve azt jelenti, hogy hosszabb távon már a hitelesítés formai követelményeinek való megfelelés is minősítheti, mennyire vehető komolyan egy-egy internetes forrás.

Közösség & HR

Januártól új vezető irányítja az SAS Magyarországot

Loncsár Tibor lesz a magyarországi vállalatot közel 25 éve, alapításától vezető Musza István utóda.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.