Az Internet Hungary az a rendezvény, ami a 17 szekció és több mint 200 előadás ellenére sem feltétlenül az információk előadás alapú átadásáról, hanem az emberi és üzleti kapcsolatok szervezéséről szól. A konferencia idei kiadása esetében sem volt ez másként, egyedül az változott, hogy bizonyos témák sokkal erőteljesebben, sőt, időnként túlhangsúlyozva jelentek meg az előadásokban. A Bitport szerkesztősége mindenesetre ott volt és igyekezett a legfontosabb történéseket elcsípni a két nap alatt.

Oszd meg, ha tudod!

Cloud + mobilitás + közösség + big data + M2M + OTT (Over the top) + automatizáció. Az Internet  Hungary (IH) weboldala ezzel a kissé riasztó jelszósorozattal definiálta magát erre az évre, amiből a mobilitás kapta a legkisebb hangsúlyt. Ez logikus is, hiszen a mobilos infrastruktúra, a hálózatok, a mobilnet intézménye, az okostelefonok elterjedtsége már olyan szinten van, hogy ideje az erre épülő szolgáltatásokról, tartalmakról beszélgetni. A legtöbbet három fogalom visszhangzott a két nap alatt: a sharing economy, az internet of things, illetve az M2M.

Több előadás esetében érezhető volt a szervezők azon szándéka, hogy a kiemelt témák akkor is jelenjenek meg a színpadon, ha az adott szakember nem feltétlenül arról szeretne, tudna beszélni. A nyitóelőadást tartó Barabási-Albert László hálózatkutató is lerendezte a témát pár mondatban, majd rátért arra, hogy a különböző terekben és platformokon szerveződő hálózatok mennyire fontos szerepet játszanak az emberek, a szervezetek és így az egész világ megértésében.

A sharing economy volt a legerősebb, legtöbbször visszatérő téma, amiről már mi is több cikkben megemlékeztünk. A javak, szolgáltatások megosztására épülő gazdasági modell hazánkban még gyerekcipőben jár, bár a Telekom erős médiakampánya és az IH előadásai nem feltétlenül ezt tükrözték. Az egyik kerekasztal beszélgetésen a hazai szereplők közül a Rukkola, a Miutcánk.hu, az  Oszkár telekocsi, illetve a Piqniq képviselői vettek részt.

A könyvcserélgetéssel, lokális közösség szerveződéssel, az autók, illetve az otthon elkészített ételek  megosztására alapított vállalkozások jellemzőn 20-30 ezres felhasználói bázissal rendelkeznek, egyedül az Oszkár az, amely több mint 7 év alatt 100 ezer feletti számot hozott össze. A relatív alacsony számokat Pintér Róbert, az eNet kutatója is megerősítette, de azt is hozzátette, hogy a netezők között rendkívül nagy a nyitottság az ilyen jellegű szolgáltatások felé.

A sharing economy modellje tehát nagy jövő előtt áll, ami viszont nem új dolog, hiszen a kalákában épített házak, vagy az ehhez hasonló együttműködések már évek, évtizedek óta jelen vannak szűkebb, tágabb környezetünkben. A nagy ugrást, a széles körű alkalmazást azonban már lehetővé teszik a mobilhálózatok és az a tény, hogy rohamosan terjed az internetezők és okostelefon tulajdonosok száma.

Új szintre lépő valóság

IoT, dolgok internete, tárgyak internete, internet of things: az IVSZ e témában megjelent tanulmánya az ipari forradalom következő, negyedik fázisának, a digitalizálódó világ paradigmaváltásának titulálja az IoT-t, ami a hétköznapi valóság elemeit alakítja át azzal, hogy összekapcsolja a tárgyakat, objektumokat, élőlényeket és gépeket. A kulcs itt is a technológia fejlettsége, vagyis az, hogy a technológiai háttér már bőven megvan ahhoz, hogy mindez lehetséges legyen.

Az IH színpadain több előadás foglalkozott a témával, mi ebből Szentiványi Gáborét (ULX) emeljük ki, aki elfogadva, elismerve az IoT jelentőségét azt is kiemelte, hogy az elterjedéshez, a mindennapi használathoz elsősorban az ezt lehetővé tevő szabványok nyílttá tételére van szükség. Szentiványi arra is rámutatott, hogy az otthonokban, autókban, városokban, vagy az egyészségügyi területeken jelentkező IoT trendeket egyelőre egy alapos hype élteti, ami mögött egy-két példán (pl. Google-Nest, Philips Hue) kívül még nincsenek konkrétumok, az ígéret egyelőre sokkal nagyobb annál, ami valóban meg is valósul.

A Gartner a trendekről: felültünk a hullám tetejére

A lelkesedést alaposan letörő (de nevezhetjük reálisnak is), kijózanító előadásban megjelent a Gartner által felrajzolt görbe, amely szerint a várakozások most vannak a legmagasabb ponton, amit hamarosan egy nagy zuhanás követ, és pár év múlva indul csak meg egy lassú, de felfelé mutató növekedés az internet ot things világában, amelyek már valódi, sok szinten ható megoldásokat is hoznak és nem csak azok számára lesz elérhető, akik meg tudják venni az intelligens termosztátot.

Gépek, hálózatok, vállalkozások

A Vodafone ebben az évben lépett fel először az IH főszponzoraként, ami törvényszerűen a szolgáltató számára (is) fontos témák erősödését hozta magával. Ezek közül az M2M, a machine to machine, vagyis a gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő megoldások kapták a legnagyobb hangsúlyt. Az operátor helyszínen tartott sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a témához egy új menedzsert is rendeltek Király István személyében, aki szeptembertől az üzleti szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a vállalatnál.

A mobilszolgáltató három lábon szeretné tovább fejleszteni kapcsolatát az üzleti előfizetőkkel, aminek egyik fontos eleme az M2M szolgáltatás. Ennek prezentálására egy tejüzem példáját mutatták be egy webes felhasználói felületen, amelyen keresztül a tejet adó tehenekre lebontva monitorozható, hogy az állatok naponta mennyi tejet adnak. A fejőgépek az M2M segítségével távolról figyelhetők, azokból adatok egész sora nyerhető ki, a modell pedig egy sor egyéb iparágban alkalmazható.

A Vodafone komplett megoldásokkal, tanácsadással tudják segíteni a vállalkozókat, akik elmondásuk szerint gyakran azt sem tudják, hogy miként fogjanak hozzá az M2M bevezetéséhez. A projektek levezényléséhez a szolgáltató már alvállalkozókat, külön beszállítói kört ajánl, így megoldható egy-egy üzem, vagy gyártási folyamat gépeinek hálózatba kötése, a folyamatok távolról vezérelhetősége.

És most valami egészen más...

A sok technológiával, hálózati megoldásokkal átszőtt előadást között üdítő gyöngyszem volt Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens egy órája, ami alatt megtudtuk, hogyan készülnek élsportolóink a világversenyekre. Az IH-val való kapcsolódási pontokat nem sikerült felfedezni az előadásban, azt azonban megtudtuk, hogy milyen koncentrációs, fókuszálást segítő feladatok, módszerek szükségesek ahhoz, hogy a sportoló akkor és ott nyújtsa a legjobb teljesítményt, amikor és ahol kell.

A folyamatok lépésről, lépésre való megtervezése, a feladatok egyértelmű felvázolása, az időzítés, a problémák vizualizálása nemcsak a sportolók, hanem bármilyen vezetői feladatot ellátó szakember számára hasznos, így kiderült, hogy akkor is létrejöhet egy érdekfeszítő és vastapssal záruló előadás, ha nem szerepel benne IoT, M2M, cloud és big data.