Network Attached Storage, azaz NAS. Az otthoni vagy kisirodai adattárolás egyik legfejlettebb módja, mely kényelmesebb, biztonságosabb és könnyebben hozzáférhető formában tárolja az információkat, mint egy külső winchester, pláne nagy az előnye az optikai lemezek garmadájához képest. Nézzük meg kicsit alaposabban, miért érdemes NAS-t használni!

Az adatvesztés réme

Sajnos még 2014-ben is általánosan jellemző, hogy sokan nem fordítanak figyelmet a fontos adatok biztonságos tárolására. Pedig az esküvői fotóalbum, a gyerek első lépéseiről készült videók, vagy az üzleti szerződések digitális változatai többnyire olyan kincset jelentenek, melyek pótolhatatlanok. Egy véletlen adattörlés ellen még lehet védekezni, de ha hardveres hiba lép fel, akkor többnyire már csak a borsos áron dolgozó adatmentők segíthetnek. Holott egy kis befektetéssel sokkal olcsóbban meg lehetne óvni ezeket az adatokat.

A DeepSpar Data Recovery Systems felmérése szerint az adatvesztések több mint harmadáért (38 százalék) a merevlemez meghibásodása felel, a szoftveres és a felhasználói beavatkozásból következő incidensek ketten együtt is „csak” az összes információvesztés negyedét teszik ki (13-12 százalék). A gyártói adatok pedig azt mutatják, hogy az átlagos meghibásodási szint valahol 0,55 és 0,9 százalék között van. Ez nem tűnik soknak, de ez egyben azt is jelenti, hogy legrosszabb esetben minden 110-ik HDD-vel gond lesz annak becsült élettartama során.

Ennek a meghibásodásnak a kockázatát drámaian le lehet csökkenteni, ha olyan hálózati adattárolót veszünk, amiben redundánsan vannak tárolva az adatok. Jellemzően a NAS-ok képesek tükrözéssel (RAID 1) tárolni a beléjük áramló információt, így egy meghibásodás esetén csupán ki kell cserélni az érintett merevlemezt, és a kötet helyreállíthatóvá válik.

Optikai adattárolás

Fontos tehát az adatmentés, de miért kellene azt NAS segítségével megoldani, miért nem jó az optikai alapú adattárolás? Nos, utóbbi esetén, még ha a legnagyobb tárkapacitású Blu-ray médiában gondolkodunk is, csak körülményes módon tudhatjuk biztonságban adatainkat. Még egy kétrétegű kéklézeres lemez esetében is „csupán” 50 GB-nyi hely áll a rendelkezésünkre, ami két nagyságrenddel alacsonyabb egy merevlemez 1-2 TB-os tárterületénél.

Nem is beszélve arról, hogy mennyivel egyszerűbb egy hálózati adattárolón keresni, mint egy több tucat lemezből álló kollekciót állandóan át- és átnyálazni. A korongokon tárolt adat hozzáférése tehát jóval lassabb, hát még egy esetleges duplikálása.

Ha pedig összevetjük, milyen áron kapunk például 2 TB-nyi kapacitást NAS vagy Blu-ray alapokon, akkor szintén az előbbi előnyével szembesülünk. A legolcsóbb kétrétegű BD-R nagyjából 2.200 forint környékén tanyázik (2014 novemberében aktuális árak alapján), 2 TB-nyi tárterület így minimum 90.000 forintból hozható ki. Ehhez képest már akár 40 ezer forintért is kaphatunk olyan NAS-t, amibe bele lehet rakni akár két darab, 12-15 ezer forintos, 1 TB-os HDD-t.

Miért nem elég a külső merevlemez?

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen olcsó egy merevlemez, akkor miért nem elég csupán egy külső winchester csatlakoztatása? Hasonló indokok merülnek fel, mint az optikai lemezeknél: még a sok száz GB vagy 1-2 TB is hamar megtelhet, így aztán hamar szükség lehet egy második drive-ra. Aztán pedig egy harmadikra, és máris nehezen fogunk elférni a külső egységektől.

Ráadásul ezek megbízhatósága továbbra sem éri el egy NAS-ba helyezett, tükrözött kötet által nyújtott szintet. Ha pedig cserélgetni vagyunk kénytelenek, akkor még hálózati elérhetőségük is esetlegessé válhat. Ráadásul ahhoz egy folyamatosan működő PC kell, hogy mindig hozzáférhető legyen a külső merevlemez - a ha a gazdaszámítógépet kikapcsolják, a „rákötött” drive-ok tartalma is elérhetetlenné válik.

És ott van a sebesség kérdése is: az USB-n csatlakozó eszközök zöme még mindig a 2.0-s szabványt használja, ami jelentősen korlátozza az adatátvitel sebességét. Miközben napjaink LAN-ján többnyire közel gigabites tempóval áramolhatnak a bitek másodpercenként, addig az univerzális soros busz második generációja ennél szerényebb (280 megabit per másodperces) képességekkel bír (USB 3.0-nál már eltűnik ez a határ).

Érvek a NAS mellett

A hálózati storage a fentiekből adódóan számos előnnyel rendelkezik. Ez kínálja az egyik legnagyobb adatbiztonságot anélkül, hogy ki kellene adnunk állományainkat egy külső szolgáltatónak (cloud), mindamellett folyamatos elérhetőséget biztosít hozzájuk a helyi hálózaton keresztül. Mivel a NAS-okat közvetlenül a hálózatra (routerre, switch-re) lehet csatlakoztatni, nem szükséges egy közbülső „réteg” (mint egy külső winchester esetén egy PC), ezért szinte teljes mértékben kiaknázható a bennük levő merevlemezek maximális adatátviteli sebessége.

Amikor a NAS kerül a középpontba

Olyan extra lehetőségeket nyújt, mint például multimédia-szerverként való használata. NAS-ról akár full HD-s felbontású filmek is lejátszhatók, többségük akár vezeték nélkül is képes továbbítani a mozgóképet bármelyik, szintén LAN-ra kapcsolódó eszköz számára. Akár a TV-re is, ha ez utóbbi hálózati támogatással bíró médialejátszót tartalmaz.

Amíg nem akarunk OS-specifikus állományokat tárolni, addig nem okoz problémát a használt platform (Windows, Linux, OS X) sem; bármilyen eszközről hozzáférhetünk a NAS-on levő adatokhoz. A fejlettebb modellek Wi-Fi routerként is üzemelhetnek, és akár személyes felhőt is létre lehet hozni általuk. Szoftveres tudásuk sokáig és sokféleképpen bővíthető, erre következő cikkben fogunk részletesen kitérni.